Július 1-jén második alkalommal vette át Szlovénia az uniós elnökséget. Csakúgy, mint tizenhárom évvel ezelőtt, ugyanebben a szerepben, Szlovénia és az Európai Unió most is nehéz kihívás előtt áll: akkor a 2008-as pénzügyi válság, 2021-ben pedig a koronavírus okozta válság kezelése, a gazdasági kilábalás támogatása hárul az elnökségre. Melyek lesznek a szlovén elnökség prioritásai az elkövetkező hat hónapban, és milyen hazai állapotok mellett veszi át Szlovénia ezt a fontos feladatot? Ezekre a kérdésekre keresi a választ vendégszerzőnk, az OTP Global Markets szakértője.
Az Európai Unió gazdaságpolitikájának fő pillére az uniós gazdaság – demográfiai kihívásokat is figyelembe vevő – helyreállítása a zöld átmenet és a digitális átalakulás támogatásával. Az ehhez szükséges beruházásokat a szlovén elnökség az EU többéves pénzügyi keretéből támogatja.
A hivatalos program alapján a szlovén elnökség a gazdaságra, a helyreállítást segítő intézkedésekre, valamint a hosszú távú jogalkotási menetrendre fókuszál. A legfontosabb cél a helyreállítás és az ellenálló képesség növelése, akár a nemzeti terveken keresztül is.
Emellett tagállamokra szabott, közös költségvetési szabályok bevezetését szorgalmazzák, amelyek lehetővé teszik a megfelelő egyensúlyt a gazdasági növekedést támogató intézkedések és az államháztartás stabilizálása között.
A pénzügyi szolgáltatások fejlesztése a program egyik fő elemeként jelenik meg. Az európai bankunióhoz kapcsolódó tevékenységek a Bázel III módosításainak végleges végrehajtásával folytatódnak az európai bankrendszer ellenálló képességének további erősítése érdekében.
A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelmet szolgáló további intézkedések mellett a digitális finanszírozásra vonatkozó jogalkotási javaslatok, többek között a kriptoeszközök piacának szabályozása és a zöldkötvényekre vonatkozó európai szabvány is napirenden szerepelnek. A Szolvencia II felülvizsgálata következtében a biztosítási ágazat különösen érintett lesz.
A környezetvédelem és az éghajlatváltozás kezelése kiemelt prioritások, mellyel a zöld megállapodás végrehajtásának előmozdítása a cél. Az Európai Unió ugyanis vállalta, hogy az 1990-es szinthez képest 55 százalékkal csökkenti a széndioxid kibocsátást,
hosszabb távú éghajlat-politikai célkitűzése pedig, hogy 2050-re az első klímasemleges kontinenssé váljon. Az éghajlat- és energiaügyi jogszabályokat ennek megfelelően kell felülvizsgálni, többek között olyan jogi keretek létrehozásával, melyek biztosítják a tagállamok számára a zöld átálláshoz szükséges pénzügyi eszközöket.
A digitalizáció, az adat-, illetve fogyasztóvédelem, valamint a zöld átállás kontextusában a közlekedés, a távközlés és az energiaipar kérdései szintén kiemelt figyelmet kapnak majd.
Végül, de nem utolsósorban, a helyreállítás mellett az ellenálló képesség és a stratégiai autonómia fogalmazódik meg további prioritásként. Az ellenálló képesség növelése érdekében különleges figyelem irányul majd az EU kiberbiztonságának megerősítésére, míg a stratégiai autonómia a technológiai szuverenitás és az európai értékláncok fenntarthatóságának kérdését is magában foglalja.
A szlovén elnökségi terv megvalósítása ambiciózusnak tűnhet, lévén olyan kritikus időben kerül rá sor, amikor egyszerre van szükség a helyreállítás előmozdítására és a zöld átállással kapcsolatos uniós célok megalapozására.
Ugyan a programban foglaltak túlmutatnak azon, amit hat hónap alatt teljesíteni lehet, vázlatos képet adnak arról, milyen választ kell adnia az Európai Uniónak a koronavírus okozta válság geopolitikai kihívásaira: ez pedig az EU autonómiájának és ellenálló képességének növelése.
Hogyan jelennek meg az uniós program prioritásai Szlovénia gazdaságában?
A legfrissebb adatok és gazdasági előrejelzések szerint a GDP növekedési üteme az idén meghaladja a 6 százalékot, 2022-ben pedig 4,5 százalék körüli lesz. Ennek a legfontosabb mozgatórugója az idei erős külföldi és hazai kereslet, kiegészülve a növekvő köz- és magánberuházásokkal (+12,2 százalék) és az emelkedő lakossági fogyasztással (+7,5 százalék).
A lakossági fogyasztás nagymértékben függ a bizalom szintjétől, valamint a járvány ideje alatti vásárlóképességtől. A fogyasztói bizalom javult a világjárvány idején megfigyelt szinthez képest, ezzel egyidejűleg újraindultak a járvány által leginkább sújtott gazdasági ágazatok, például a turizmus. Ez további növekedésre adhat lehetőséget, minthogy a világjárvány ideje alatt nőtt a szlovén háztartások megtakarítási rátája is, a 2021. első negyedévi 27,2 százalékkal jóval meghaladta a 20,5 százalékos uniós átlagot.
Ez a pluszmegtakarítás „elköltésre vár”, egy része a lakáspiacon is megjelenhet, ahol még mindig lakáshiány tapasztalható.
A közberuházások ugyanakkor infrastrukturális projekteket, valamint a digitalizációhoz és a zöld átálláshoz szükséges, uniós forrásokból (pl. az Európai Helyreállítási Eszközből) támogatott beruházásokat foglalnak magukban. A közszolgáltatások digitalizációjára irányuló tevékenységek várhatóan nagyobb fokozatra kapcsolnak a digitális transzformációért felelős miniszter ez év júliusi kinevezésével.
A legfrissebb gazdasági adatok szerint a foglalkoztatás a fellendülésnek, és a tavaly március óta támogatások formájában megvalósuló kormányzati intervencióknak köszönhetően visszaállt a világjárvány előtti szintre. A magas foglalkoztatási arány azonban egyes ágazatokban ismét a szakképzett munkaerő hiányához vezethet, ahogy az a koronavírus okozta válság előtt tapasztalható volt.
Szlovénia gazdasága tehát ismét növekedési pályára állt. A kormányzati kiadások a koronavírus miatt szükségessé váló támogatások helyett várhatóan az uniós elnökségi programban ismertetett célok előkészítésére irányulnak majd, míg az államadósság az uniós átlag alatt marad. A gazdasági aktivitás előreláthatólag már 2021 végére visszaáll a válság előtti szintre, ha nem lesz szükség újabb lezárásokra és korlátozó intézkedésekre.
A szlovén gazdaság előtt álló kihívások
Amint arra az Umar, azaz a Szlovén Köztársaság Makrogazdasági Elemző és Fejlesztési Intézete által közzétett fejlődési jelentés is rámutat,
Szlovénia a termelékenység növelése, a digitalizáció és a zöld átállás területén szembesül a legnagyobb kihívásokkal. Az ország egy főre eső GDP-ben kifejezett termelékenysége az uniós átlag 83 százaléka.
Ez olyan hosszú távú beruházások növelésével orvosolható, amelyek kapcsolódnak a termelékenységhez. Ilyen például a K+F területe, amely jelenleg a GDP százalékos arányában mérve 2 százalék, azaz az uniós átlag körüli, de elmarad az élen járó tagállamok értékétől (3 százalék).
Az infokommunikációs technológiákra fordított beruházáson alapuló digitalizáció is lökést adhatna a termelékenységnek. A statisztikai adatok szerint Szlovéniában az informatikai beruházások GDP-ben kifejezett aránya 1,5 százalékkal kevesebb az ezen a területen vezető uniós tagállamokénál (2,2 százalék a 3,7 százalékkal szemben).
A szlovének digitális készségei is hagynak kívánnivalót maguk után: egy kutatásból az derült ki, hogy a felnőtt lakosságnak csupán 55 százaléka rendelkezik alap- vagy magasabb szintű digitális készségekkel. Ez az arány Hollandiában, az első helyen álló országban 80 százalékos.
A zöld átállás is nagy kihívást jelent. Az olyan mutatók alapján, mint a GDP-hez viszonyított energiatermelékenység vagy kibocsátás-termelékenység, az látszik, hogy az uniós átlaghoz képest van min javítani. Ugyanakkor Szlovéniában magasabb a megújuló energia aránya (22 százalék), miközben a megújuló energia arányára vonatkozó 27 százalékos célnak 2030-ra kell teljesülnie.
A legnagyobb kihívást a kedvezőtlen demográfiai trendek és az idősödő népesség jelentik; ezeknek köszönhetően nagyobb nyomás helyeződik a szociális, egészségügyi és nyugdíjkiadásokra. A termelékenység növelése és oktatásfejlesztés, az új generációk iparágak felé terelése jelenleg kiemelt jelentőséggel bír.
Számíthatunk arra, hogy az Európai Unió a szlovén elnökség alatt segítséget nyújthat a kihívások kezeléséhez, amelyekkel Szlovénia, más európai országokhoz hasonlóan szembesül. A gazdasági aktivitás élénkülésével, a digitális és zöld átállással remélhetőleg nőni fog az uniós vállalkozások és polgárok bizalma és optimizmusa, utat nyitva a jövőbeli, nem csak gazdasági értelemben vett, hanem a demográfiai trendeket is érintő növekedés előtt.
Boštjan Leskovar,
OTP Global Markets
A vendégszerzők külsős szakértők, nem a szerkesztőség tagjai, véleményük nem feltétlenül tükrözi a Forbesét.
Források:
- Az Európai Unió Tanácsa szlovén elnökségének programja
- Bank Slovenije: Makrogazdasági előrejelzések Szlovénia számára, 2021. június
- Szlovén Köztársaság Makrogazdasági Elemző és Fejlesztési Intézete (Umar): 2021. évi jelentés a fejlődésről
Borítókép: Mikita Karasiou
