Minden adott lenne hozzá, hogy az arany árfolyama emelkedjen, mégsem teszi. Arról egyelőre nincs szó, hogy a kriptodevizák lesznek az új arany, de a piacot befolyásolják. Csakúgy, mint az inflációra adott válaszok. Vendégszerzőnk írása.
Ha 2020-ban azt mondtuk volna befektetőknek, hogy generációnk talán legnagyobb inflációs félelme fogja jellemezni idén a piaci hangulatot, nem valószínű, hogy így képzelték volna el az arany árfolyamát:
Az arany az egyik legjobb inflációt fedező eszközként került be a köztudatba, ritkasága és véges száma miatt a történelem során mindig is kiváló értékőrzőként tekintettek rá. Az elmúlt év teljesítménye után viszont sokan hüledeznek, a furcsa árfolyammozgás pedig mindenképp kérdéseket vet fel a csillogó nemesfémmel kapcsolatos feltételezéseket illetően.
Az arany számára jobb szcenáriót írni sem lehetett volna: jelentős eséllyel tartósan magas infláció, alacsony reálkamatok, valamint masszív, szinte soha nem látott mértékű monetáris és fiskális expanzió.
Tankönyvi példa lehetne az arany számára.
Az arany elmúlt hónapokban tapasztalt gyengélkedése miatt viszont úgy tűnik, hogy vagy a befektetők áraznak mindössze átmeneti inflációt, vagy a tankönyvünk már nem teljesen állja meg a helyét.
Mi állhat az arany váratlan árfolyammozgása mögött?
Nos, az arany árának alakulását – legalábbis elméletben – számos tényező befolyásolhatja. A már korábban is említett infláció egészen egyértelmű alakítója az arany árfolyammozgásának, habár kevésbé az aktuális infláció, sokkal inkább a piaci szereplők előremutató inflációs várakozásai befolyásolják a nemesfém árfolyammozgását.
Az infláción kívül szintén fontos befolyásoló tényező lehet a reálkamat (a nominális kamat inflációval korrigált értéke). Miután az arany egy kamat nélküli eszköz, így a kockázatmentes reálkamat minden egyes bázispontnyi emelkedése elvesz az arany attraktivitásából. Nagy általánosságban elmondhatjuk, hogy ha a reálkamatok emelkednek, akkor az arany ára csökken (és vice-versa).
Az arany árát befolyásolja ezenkívül még a dollár – miután az arany dollárban van kifejezve, egy gyengülő dollár általában pozitív az aranyra tekintve –, de fontos lehet még a befektetői szentiment is, a nemesfém iránt nőni szokott a kereslet, ha magas a bizonytalanság a befektetők körében. Utóbbi állítás azonban nem mindig – vagy legalábbis egyre kevésbé – állja meg a helyét: elég a 2020-as koronavírus crash-re gondolni, mikor az arany árfolyama az összes többi eszközzel együtt omlott össze a pánik hatására.
Digitális versenytársak
Nem szabad megfeledkeznünk az olyan új keletű befolyásoló tényezőkről sem, mint a kriptodevizák térnyerése. A Bitcoin-ra (feltételezett) értékőrző tulajdonsága és véges száma miatt egyre többen tekintenek az új, digitális aranyként, egyfajta alternatívát adva a már évezredek óta jól ismert nemesfém mellé. Az elmúlt év során jól megfigyelhető volt, hogy míg a Bitcoin ETF-ek (Exchange Traded Fund – tőzsdén kereskedett befektetési alapok) a reneszánszukat élték, addig az arany ETF-ekbe egyre kevesebb tőke érkezett.
Tőkebeáramlás az arany és a Bitcoin ETF-ekbe. Jól látható, hogy az elmúlt év során jelentősen több pénz áramlott be a digitális aranyba fektető alapokba. Megjegyzés: adatok milliárd dollárban. Forrás: Bloomberg, J.P. Morgan
Konklúzió
Az arany ára a márciusi mélypontot követően hatalmas erővel pattant vissza, és egészen 2020 augusztusáig megállíthatatlan lendülettel tört felfelé. Ennek a gyors emelkedésnek a hátterében valószínűleg a piaci szereplők gyorsan növekvő inflációs várakozásai, a reálkamatok csökkenése, valamint a pandémia által sújtott vállalatokat (is) tömörítő részvénypiaccal szembeni bizonytalanság állhatott.
Azt nehéz megmondani, hogy mi hozta el a fordulópontot, de valószínűleg a piac az arany árának áprilistól augusztusig tartó intenzív emelkedésével beárazta az idei inflációs jelentéseket is, amikhez képest nem voltak elég nagy meglepetések ahhoz, hogy ismét új lendületre kapjon a nemesfém. Hasonló dolog történhetett, mint idén a kötvényekkel: az egyértelműnek tűnő narratíva mégsem következett be, miután a piaci szereplők többsége egy oldalra állt be. Ahogy a kötvényeknél is szinte minden befektető a gyors hozamemelkedésre számított és shortolni kezdte a kötvénypiacot, úgy az aranynál is a legtöbb befektető az árfolyam emelkedésre fogadott az inflációs várakozások miatt. Természetesen, aki elég korán szállt be, az sokat nyert, viszont mikor már a nagyközönség számára is nyilvánvaló volt a narratíva, az végül önmagát cáfolta meg. Ha egy eszközben mindenki beáll a vételi/eladási oldalra, akkor csak eladó/vevő fog maradni, ezzel általában fordulópontot előidézve az árfolyamban. Ez természetesen eléggé lesarkított példa, de a befektetői szentimentet mérő indikátorok is erre épülnek: az extrém rossz hangulatot általában erős növekedés, míg a kiemelkedően jó hangulatot általában silányabb teljesítmény követi rövid- és középtávon.
Hova tovább?
A jelenlegi helyzetet és várakozásokat figyelembe véve nehéz igazán bullish-nak lenni az aranyat illetően. A piac jelenleg átmeneti inflációt áraz és az eddigi havi inflációs jelentések is arra utalnak, hogy a korábbi évekhez képest kiugróan magas, de kordában tartható inflációról beszélhetünk. Egy egészséges és kontrollált infláció pedig nem éppen pozitív az arany árfolyamára nézve. Egy másik – és jelenleg talán még fontosabb – befolyásoló tényezője lehet az árfolyam alakulásának az, hogy a FED mikor kezdi el a tapering-et, vagyis az eszközvásárlási programjának (mely az arany árának egyik fő hajtóereje volt) a kivezetését.
A tapering vártnál korábbi megkezdése – mely a mostanában érkező erős gazdasági adatok miatt egyre inkább elképzelhető-, mindenképp negatív nyomást helyezne az arany árfolyamára.
(Ez jól látszott, mikor nemrég 1800 dollárról egészen 1700 dollárig ütötték az arany árfolyamát mindössze két nap alatt az erős munkaerő-piaci adatokat követően, miután azok a tapering vártnál korábbi megkezdésére adhatnak indítékot.)
A negatív kilátásokhoz hozzájárul még a Bitcoin-nak, mint digitális aranynak az egyre nagyobb térnyerése, de fontos megemlíteni a már korábban is tárgyalt reálkamatokat is, melyek egy jövőbeni kamatemelés (és egy kordában tartott infláció) esetén gyorsan emelkedésnek indulhatnának, ezzel növelve a nemesfém tartásának alternatív költségét. Fontos kihangsúlyozni, hogy természetesen ezeket a tényezőket nem lehet külön kezelni, az infláció, a reálkamatok, a dollár erőssége, a befektetői hangulat és még számos más faktor folyamatosan kihat egymásra és az arany árfolyamára is, időszakonként változó mértékben.
Hogy ne csak rosszat mondjunk, van, azért aki továbbra is bízik az aranyban: a rendkívül titokzatos, főként kormányzati ügynökségeknek adatelemző szoftvereket és szolgáltatásokat kínáló Palantir nemrég jelentette be, hogy több, mint 50 millió dollárért vettek aranyrudakat. A vállalat elmondása szerint a nemesfémet fizetőeszközként is el fogják fogadni, az aranyrudak felhalmozásával pedig egy esetleges „black swan event”-re, vagyis egy nehezen megjósolható esemény bekövetkezésére – mint például amilyen a koronavírus járvány volt – szeretnének felkészülni.
Majd az idő eldönti, jó helyre tették-e le a voksukat.
Horváth Dávid,
Concorde Értékpapír Zrt.
