Az elmúlt harminc év egyik legsikeresebb hazai kisbefektetője, a milliárdos Korányi G. Tamás bepillantást engedett a portfóliójába. Pontos összeget nem mond, de jó sztorikkal és érdekes pénzügyi eszközökkel bőven szolgált.
„Nem vagyok akkora tőzsdeguru, nem vagyok annyira tudatos befektető” – mondja magáról Korányi G. Tamás, aki azért milliárdos vagyonra tett szert részvény- és kötvénypiaci ügyleteivel. Nagyon aktív kisbefektető, a mai napig eljár a vállalati közgyűlésekre, ha kell, megizzasztja kérdéseivel a menedzsmentet, és alaposan áttanulmányozza a céges mérlegeket. Mint mondja: „egy kisbefektető dolgozzon, ne csak várja a pénzt.”
Mégis sokszor intuitív, érzelmi alapon dönt, ahogy sokszor elmondja: neki ez az egész egy nagy társasjáték.
Korányi G. Tamás volt újságíró, befektető, műgyűjtő. Forrás: Orbital Strangers
Persze portfóliójának jelentős része biztonságos eszközökben van, brókerével akár napi többször is beszél, de mindig hagy teret magának az izgalomra és a játékra. Befektetőnek tartja magát, általában hosszútávra válogat magának papírokat. De bőven van olyan is, hogy csak a következő gyorsjelentésig, esetleg pár hétre vesz eszközöket, ez is alátámasztja, hogy gyakran hagyatkozik az érzelmeire. Viszont a napi kereskedés, a daytrade nem az ő világa, párszor játékból belement, de szinte mindig bukott rajta.
Mindig fejben számol
Kerek számú részvényállományt szeret tartani, mert azzal egyszerűbb számolni. Tamásnál ez hangsúlyos: egész tőzsdei karrierje alatt szinte végig csak fejben számolt. A fundamentumokat tanulmányozza, nem híve a technikai elemzéseknek. „A technikai elemzések valóságtartalmát az bizonyítja, hogy sokan követik őket és mindenki próbálja megelőzni kicsit. Ha azt mondják, hogy itt meg itt lesz egy ellenállási szint, akkor csak utólag nézem meg, hogy tényleg ott volt-e” – mondja mosolyogva.
Szereti és keresi az osztalékpapírokat, amik kiszámíthatóbb jövedelmet hoznak.
„A fiatalabb befektetők nem figyelnek annyira az osztalékra, én erre figyelek a legjobban.
Azokat a papírokat tartottam meg az évek alatt, ahol az inflációnál magasabb osztalékot vártam.” A túlzottan politikaközeli cégeket kockázatosnak tartja, de legutóbb augusztus közepén vásárolt be alaposan 4iG-papírokból, ahol a menedzsmentet hozzáértőnek és szimpatikusnak tartja.
Az elvárása magával szemben, hogy a profit minden évben kétszámjegyű legyen, de ezt azért rendre sikerül felülteljesítenie. Az elmúlt évtizedekben négyszer nem sikerült a cél tartani: kétszer veszteséges volt, 2008-ban és 2012-ben, kétszer pedig csak egy számjegyű lett a növekmény. Nem árulta el, mennyit ér a teljes befektetési portfóliója, de azt igen, hogy milyen arányokkal és mit tartalmaz, ebből szemezgetünk most.
Ingatlan
A teljes portfólió egynegyedét ingatlanok teszik ki. Leginkább résztulajdonos meglévő, régebbi építésű irodaházakban, bevallása szerint nagyjából 10 százalékos az átlagos tulajdonrésze az ingatlanokban.
Tőkepiac
A portfólió maradék háromegyede tőkepiaci eszközökből áll, az alábbi bontásban:
Magyar részvény – 50 százalék:
Jelenleg 21 féle magyar papírt tart a portfólióban, leghangsúlyosabb a Masterplast, ezt követi az OTP és az Alteo. „A tőzsdei bevezetése óta tartok a Masterplast-papírokból, úgyszintén az Alteóból, ezeknél a cégeknél az alapítók is nagyon szimpatikusak.” Általában mind a négy blue chipből tart valamennyit, régóta OTP-ből a legtöbbet. „A Richtert is szeretem, de most épp kevesebb van. A Magyar Telekom osztalékpolitikája viszont csalódás volt, így eladtam a részvényeket.” Az ANY Biztonsági Nyomdát (régebben Állami Nyomda) és a Graphisoftot emeli még ki a hazai piacról mint a kedvenc osztalékpapírjait „mindkettőt az osztalékfizető képessége és a stabilitása miatt tartom.” Sokatmondó, hogy a hazai parketten az újranyitás óta, az elmúlt harminc évben megfordult összes részvényből volt érdemi pozíciója.
A portfólión kívül pedig egy darab részvényt az összes, a hazai parketten lévő vállalatból tart, hogy a közgyűléseken részt vehessen.
Külföldi részvény – 10 százalék
Jelenleg 11 féle papírt tart különböző országokban, vannak román, cseh, lengyel, német, osztrák, amerikai és kanadai részvényei is.
Külföldi sztárbefektetők piaci mozgásait nem követi, de az épp divatos papírokból vásárol néha.
Volt Tesla-papírja is, amin ért el profitot, de pár rossz döntés miatt épp, hogy nullszaldón szállt ki.
Tartott a Biontech-részvényekből is, de ott is rosszul választotta meg a kiszállás időpontját. Ugyanakkor hangsúlyozza: a divatpapírokból csak a játék miatt vesz, egyik sem jelentős eleme a portfóliónak.
Ami viszont jelentős és tartósabb befektetés, az a román Fondul Proprietatea, egy román befektetési társaság részvényei, amit osztalékpapírként tart. Szintén a várható osztalék miatt szállt be csaknem egy évtizede a CEZ nevű cseh energetikai óriásba is, ez nagyjából hazai MVM cseh megfelelője, csak annál sokkal nagyobb. Mindkét vállalat 6 százalék fölötti osztalékhozamot biztosított az elmúlt években.
Tamás nagy világutazó, néha előfordul, hogy egy frissen meglátogatott ország részvénypiacába is belekóstol. „Alulértékelt országok papírjait néha személyes benyomások alapján megveszem, miután utánaolvastam és tanulmányoztam a grafikonokat. Ilyen volt például Kazahsztán: a gazdaságot jobbnak ítélem, mint általában szokták, muszáj volt venni a Kazmunaigaz nevű kazah gázipari óriás papírokból.” Volt már tulajdonos budapesti tőzsdei cég, a TWD nevű vállalat kezében lévő Sierra Leone-i gyémántbányában is, ami izgalmas volt ugyan, meg is látogatta a helyszínt, de az ebola-járvány miatt bukott az üzleten.
„De ha az elején azt mondják, hogy ez a kaland annyiba kerül, mint a későbbi veszteség, akkor is belemegyek.”
OTC-részvény – 10 százalék
Tamásról több forrásunk is azt mondta: nagyon jól kereskedett a tőzsdén is, de igazán az OTC-n, azaz a tőzsdén kívül ügyletek piacán volt igazi guru. Az évtizedek alatt vagyonokat szedett össze a parketten nem kereskedhető részvényekkel, mint a Tigáz vagy a Mátrai Erőmű papírjai – utóbbiból huszonkét év után, tavaly szállt csak ki 220 százalékos nyereséggel. A legnagyobb hozam, amit valaha az OTC piacon összeszedett, 116-szoros volt, a debreceni Biogál, a későbbi TEVA három darab tízezer forintos papírjait kárpótlási jegyért jegyezte, majd bő húsz évvel később 1,16 millión szállt ki.
A kertjében van a BÉT egykori, Vörösmarty téri épületében lévő, eredeti tőzsdetábla. Forrás: Orbital Strangers
Ma már kevesebb OTC-papírja van, az is leginkább a Kaptár Befektetési Zrt-ben, amely a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. 5 százalék fölötti részvényese. Szintén részvényes Libri-Bookline Zrt.-ben, a Bookline 2006-os tőzsdére vitelében tulajdonosként maga is aktív szerepet vállalt.
Kötvény – 20 százalék
A kötvényportfólió egy része vállalati kötvényekből áll. Kiemelkedik az OTP két kötvénysorozata, az Opus és a Perpetual. Mindkettőt a 2009-es válság után vette nagyon mélyen árul alul. Portrénkban hosszan írtunk arról, hogy Tamás nagyot bukott a válság alatt, a vagyonát jelző mutató a nulla felé tartott és akkor nem látta, mi állíthatná meg. Előremenekült: eladta a korábbi tőzsdei nyereségekből vásárolt termőföldet, a vételárból OTP-Opus és MOL-Magnolia kötvényeket vett.
„Akkor külföldön senki sem hitte volna, hogy ezek a vállalatok vissza tudják fizetni az adósságot, én hittem bennük.”
A MOL-kötvényeket már eladta, de az OTP adósságleveleit máig tartja.
A kötvények közt helyet kapnak állampapírok is, kiemeli a görög kötvényeket, amiket a görög pénzügyi válság óta tart már, de egyelőre nem sok sikerrel. A török papírokra is rárepült a török válság alatt, „vettem húszszázalékos hozammal egy 1,5 éves lejáratú kötvényt pár éve, majd jó sok izgalom árán sikerült lejáratkor nulla fölött kijönnöm belőle.
Néha van brazil kötvényem is, ha épp keveslem az adrenalint, amit a magyar tőzsde okoz” – magyarázza mosolyogva.
Készpénz – 10 százalék
A készpénzállomány leginkább forint és euró, de a román osztalékpapír miatt tart lejt is. „Meg úgyis előfordul, hogy veszek valami román részvényt, szóval lejem mindig van.”
Határidős piac
Az egyéb, marginális tételek közt tartja számon a határidős ügyleteket, kis pozíciókat szokott felvenni az euró-forint keresztárfolyamra, néha pedig BUX-ot is vásárol. „De nem vagyok túl eredményes a határidős piacon, inkább csak játék az egész.”
A mostanában a kisbefektetők közt igen népszerűvé vált kriptovilágot viszont messziről kerüli: nem ért hozzá, nem ismeri a területet. Régebben szkeptikusan szemlélte a Bitcoin menetelését, de ma már elfogadja befektetési eszközként, ahogy azt is, hogy egy kiegyensúlyozott portfólióban helye van a digitális valutának.
„De azért sokmindent láttunk már, átéltem egy dotcom-őrületet is…”
Itt lapozhatsz bele a szeptemberi magazinba!
Képek és borítókép: Orbital Strangers
