Zárolta az Államokban parkolt afgán arany- és devizatartalékokat, befektetéseket a Biden-adminisztráció, a feloldás hónapokig várhat – írja a Reuters. Az amerikai Pénzügyminisztérium a tálibok hatalomátvétele után fagyasztotta be a számlákat, a döntés az afgán gazdaságot fenyegeti.
Az afgán központi bank tízmillió dolláros (közel háromezer milliárd forintos) vagyonának nagy része tengerentúli államokban pihen, így a nyugati államok egyik fő eszköze lehet a tálibok elleni nyomásgyakorlásra, a nők jogaiért és a jogállamiság tiszteletéért való harcban is.
Amerika az afganisztáni kivonulása után krízis rendezéséig nem engedné ki a keze alól a (részleges) irányítást.
A 822 milliárd dollárt is megközelítő húsz éves háború után napok alatt a tálibok kezébe kerülő állam pénzügyeiről augusztus közepe óta tárgyal a Külügyminisztérium, a Pénzügyminisztérium, a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsa, a végső döntés azonban
Joe Biden amerikai elnökön múlik.
Emelkednek az élelmiszer- és üzemanyagárak
Az élelmiszer- és üzemanyagárak is meredeken növekednek Afganisztánban a dollárküldemények, külföldi segélyek leállásával. Az amerikai Pénzügyminisztérium engedélyezte a segélyek küldését az államnak és a vele szorosan együttműködő szervezeteknek, a Western Union-on keresztül ismét küldhetnek pénzt az országba magánszemélyek is,
a szankciók azonban érvényben maradtak, az amerikaiak továbbra is el akarják zárni a globális pénzügyi ökoszisztémától a tálibokat.
Alelnökségéhez hasonlóan nagy krízisekkel kell szembenéznie Joe Bidennek: 2008-ban még Obama mellett próbálta tompítani a globális pénzügyi válság hatásait, most a koronavírus mellett a tálibokkal is szembe kell néznie, mindeközben csökken a népszerűsége országszerte. Fotó: Joe Biden
Shah Merabi, marylandi professzor az afgán központi bank board-jának tagjaként kérte a Biden-adminisztrációtól, hogy oldják fel a zárolást. „Hatalmas a helyzet súlyossága. Minden eltelt nap több szenvedést és még több elvándorlást fog eredményezni,” mondja Merabi.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) az amerikaiakhoz hasonló módon fagyasztotta be a 440 millió dolláros (közel 130 milliárd forintos) afgán tartalékokat. Adnan Mazarei, az IMF volt igazgatóhelyettese szerint az Egyesült Államok addig nem fogja a zárlatot feloldani, amíg azok egy nemzetközileg elismert kormányt nem hoznak létre. Szerinte azonban a tartalékaikhoz a központi bankok utolsóként, vészhelyzet esetén nyúlnak hozzá,
még a nemzetközi szankciókkal sorozatosan súlytott Irán sem használta fel az IMF vésztartalékait.
Brian O’Toole, az amerikai Pénzügyminisztérium volt hivatalnoka szerint a zárlat feloldása azonban természetesen nem oldaná meg az afgán problémákat. „A tartalékok feloldása nem stabilizálná az afgán gazdaságot, csak a táliboknak adna hozzáférést a dollármilliárdokhoz.
Ehhez pedig szerintem nem fog fűlni a foga az amerikaiaknak,” mondja O’Toole.
Borítókép: Joel Heard / Unsplash
