A hatóság embereinek sok mindenhez joguk van, de nem érdemes pánikba esni. Ügyvédi tanácsok magyar és nemzetközi tapasztalatok alapján, hogy kisebb legyen a bírság.
Ritka pillanat, amikor vállalati jogászok, versenyjoggal foglalkozó ügyvédek arról mesélnek, milyenek az igazán éles helyzetek a mindennapokban – a Bpv Jádi Németh ügyvédi iroda minikonferenciáján most ez történt.
„Dawn raids” – ez az angol elnevezése annak az egész világon alkalmazott versenyhivatali módszernek, amikor hajnalban, de legalábbis kora reggel, a munkakezdés első perceiben váratlanul megjelennek a mondjuk kartellgyanút szimatoló versenyhatóság emberei. A hajnali rajtaütés kicsit sem romantikus esemény, ilyen esetekben mindenféle dokumentumokat, levelezéseket, naptárbejegyzéseket, feljegyzéseket akarnak látni, és a tét sokszor eurómilliókban mérhető.
Mit lehet, mit érdemes, mit nagyon nem ajánlott ilyenkor tenni? Ezekről beszéltek magyar és nemzetközi ügyvédek kiterjedt – magyar és külföldi – praxisuk tapasztalatai alapján.
46 perc várakoztatás plusz 10 százalék büntetés
„Két tipikus reakciót szoktunk látni ilyenkor az érintett cégek részéről – mondta Jádi Németh Andrea, a Jádi Németh ügyvédi iroda vezető partnere –, vagy túl sok mindent megmutatnak, vagy befeszülnek ijedtükben. Szoktunk tréningeket tartani kifejezetten ezekre a helyzetekre, de a pillanat hevében sokszor minden másképp alakul.”
A hajnali razzia ugyanis óriási stresszt idéz elő, és ezt nem mindenki tudja hideg fejjel, racionálisan, együttműködve, de a saját érdekeit is ügyesen védve kezelni, és sokszor apróságnak tűnő körülmények is rengeteget számítanak.
Jogász körökben ismert az az eset, amikor egy vállalat például nem tartotta be azt az általánosan elfogadott szabályt, miszerint a rajtaütést kirendelt hatóság embereit legfeljebb 30 percig szabad várakoztatni a recepción. Ennyi idő még általában elfogadott például arra, hogy a megszeppent titkárnő értesítse a cégvezetőt vagy a vállalat jogászát, hogy azonnal siessen a helyszínre, de például egy legendás esetben 46 (más források szerint) 47 perc már azt eredményezte, hogy az ügy végén kirótt versenyhivatali büntetés összege pusztán emiatt 10 százalékkal magasabb lett.
Hasonlóan problémás, ha a hivatal emberei úgy érzékelik, nincs meg a megfelelő együttműködési hajlandóság, például bizonyos iratokat kérésükre vonakodnak előhozni és megmutatni. Erre is volt konkrét példa, az adott cég szerint irreleváns, elavult dokumentumokat nem akartak megosztani a hatósággal, mire a büntetés ekkor is megugrott függetlenül attól, hogy azok a bizonyos dokumentumok tényleg nem kapcsolódtak a vizsgált ügyhöz.
Magyarországon egyébként a covid alatt sem pihent a Gazdasági Versenyhivatal (GVH). Míg Európa sok országában 2020 tavasza és 2021 nyár közepe között gyakorlatilag megszűntek a hajnali rajtaütések, Magyarországon 2020-ban is 26 ilyen eset történt, ekkor 7 terrabájtnyi adatot foglaltak le, 7 millió dokumentumot, 490 ezer fényképet és 700 videót. 2021-ben is már most 23 razziánál tart a hivatal, ez 10 terrabájt adatot, 10 millió dokumentumot 700 ezer fotót és 1000 videót jelent.
Az utóbbi időben különösen az építőipar van célkeresztben, a legtöbb vizsgálat a jelentősen és egyszerre megugrott építőipari költségek miatt kezdődik.
Az első óra jelentősége
„Mehetnek magánlakásokra, alkalmazhatnak videohívást is, ha nem elérhető a cégvezető, csinálhatnak másolatot a céges számítógépek teljes hard drive-járól, hogy aztán azt Brüsszelbe visszavigyék és ott elemezzék, és akár a gépek magánkönyvtáraiba is belenézhetnek, hogy meggyőződjenek arról, nincs-e valami titkos dokumentum a nyaralási fotók közé rejtve” – ezt már Gerhard Fussenegger, a Bpv Hügel partnere mondta brüsszeli és más európai tapasztalatok alapján.
Az unió országaiban ugyanis nemcsak a nemzeti versenyhivatalok üthetnek rajta a vállalatokon, hanem például az Európai Bizottság emberei is megjelenhetnek akár teljesen váratlanul.
Ezekben az esetekben szerinte az a legjobb megoldás, ha a vállalat a külső jogászát, ügyvédi partnerét riasztja, utóbbi ugyanis általában hidegebb fejjel képes rálátni a helyzetre és mediálni a felek között, mint a cég belső jogásza. „Az első óra jelentősége különösen nagy” – mondja, miért is tartja ezt fontosnak, sokszor itt dől el, hogy mennyire együttműködők a felek és közben mennyire tudják védeni a saját határaikat.
„Ne hagyják a hatóság embereit egyedül, de ne is gátolják” – mondja a helyes stratégiáról, amibe az is beletartozik, hogy az ellenőrökkel pontosan egyező létszámú árnyékcsapatot célszerű kiállítani a razzia idejére.
Ők folyamatosan készítsenek jegyzeteket a vizsgálatról, mindenhová kövessék a hivatal embereit („a mosdót leszámítva”), és miközben például átengedik a billentyűzeteiket az IT-nyomozóknak, próbálják feltűnés nélkül ellesni, hogy mire is keresnek rá. „Ez sokat segíthet abban, hogy a cég is sejtse, milyen irányban is vizsgálódnak.”
Legális, legitim, arányos
Hogy nem babra megy a játék, arra néhány konkrét példa:
- A Sony egyszer azért kapott 30 százalékkal magasabb büntetést, mert elrejtett dokumentumokat, és nem válaszolt szóban feltett kérdésekre
- az EPH cseh energetikai vállalat gyorsan jelszót cserélt a gépeken, hogy hátráltassa a nyomozást, illetve bizonyos leveleket átirányított, ezért plusz 2,5 millió euróra bírságolták,
- az E.On azért kapott extra 38 millió eurós büntetést, mert a hatóság által a razzia napjának estéjén hivatalosan lezárt ajtón a pecsét másnap reggelre nem volt érintetlen.
Arra is van ugyanakkor számos példa, hogy a razzia által vizsgált cégek, illetve az ott dolgozók emberi jogai valóban sérülnek, és ha úgy érzik, hogy a versenyhivatali eljárás során alkalmazott módszerek nem voltak legálisak, legitimek és arányosak, akkor jogosan perelhetik a hatóságot – akár a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán.
Arthur Braun, a prágai Bpv Braun Partners vezető partnere szerint Csehországban legalábbis egyre gyakoribbak az ilyen panaszok, és mint mondta, Szlovákiában is előfordult, hogy a Tesco jogosan sérelmezte, hogy extra büntetést kapott, amiért szólt a cég ügyvédjének a razzia tényéről.
Borítókép: A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) székháza Budapesten.
