Budapestről most éppen kifelé költöznek, házra cserélve a fővárosi lakást. Az elmúlt évek meredek áremelkedése után egy használt budapesti lakás árából az agglomerációban, vagy a külsőbb kerületekben újépítésű házat lehet venni.
Tavaly a megelőző évhez képest két és félszer több építési engedélyt adtak ki Magyarországon. Csak az idei első fél évében újabb 19 ezret, ami 4 százalékos éves növekmény. A nagyberuházásokban szinte kivétel nélkül többlakásos társasházak, lakóparkok épülnek, míg a magánszemélyek elsősorban családi, iker vagy sorházat építenek. A korábbi években megkezdett nagy ingatlanberuházások átadása ez év második félévére és jövőre tehető. Rengeteg családnál merül tehát fel a kérdés:
új építésű ház, vagy lakás legyen a következő otthon?
A lakás vagy ház között gyakran érzelmi alapon döntenek az emberek, pedig az ár-érték arányt, a rendelkezésre álló összeget és az adott élethelyzetet sem szabad figyelmen kívül hagyni. Az alapos mérlegeléshez számos szempontot érdemes figyelembe venni.
A lakás fenntartása sok esetben olcsóbb a megoszló rezsiterhek miatt. Szintén lehet spórolni a közös homlokzatot, tetőt érintő felújítási munkálatokon.
Befektetés szempontjából a lakás előnyösebb, később a kiadás és értékesítés is egyszerűbb.
Nagyobb a biztonságérzet a szomszédok közelsége miatt, a közös képviselő segít bizonyos jogi, biztosítási ügyekben. Nagyobb társasházaknál a takarítás, porta, kertgondozás, wellness is rendelkezésre áll. Összességében mindez kicsit kényelmesebb életformát jelent. Ugyanakkor a jelenlegi négyzetméterárak mellett magasabb ára van a lakásoknak, nincs lehetőség a tér továbbépítésre, terjeszkedésre. A szomszédok zavaróak is lehetnek, a nagyobb felújítások elvégzése pedig mindig egy sokszereplős megállapodás kérdése. Nehezebb a parkolási helyzet is, és állatot tartani sem könnyű a lakásokban.
A családi házak jobb ár-érték arányúak, nem kis részben a kapcsolódó kertnek, teleknek köszönhetően, ami a gyermekek, kisállatok, járművek miatt is jóval előnyösebb. A szomszédság általában kevésbé zavaró, a különböző fejlesztésekről, felújításokról sem kell egyezkedni a többi lakóval. Könnyebb terjeszkedni, hozzáépíteni, tetőteret beépíteni.
Ugyanakkor a ház körüli tevékenységek folyamatosak, egy ház soha nincs kész.
Az agglomeráció esetében nehezebb a közlekedés, messzebb vannak a fontosabb szolgáltatóegységek. Nem megfelelő épületgépészet esetén nagy a fenntartási költség, és egy ház a későbbi kiadás vagy eladás szempontjából rosszabb befektetési lehetőségnek számít.
Budapesten tavaly, 9 év óta először több kiköltöző volt, mint beköltöző.
Az urbanizáció megtorpanása az építkezésösztönző intézkedéseken kívül a meredeken emelkedő fővárosi négyzetméteráraknak is köszönhető, mondja Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. Egyre inkább megfigyelhető tendencia, hogy
sok család vág bele passzívház vagy különlegesen energiatakarékos épület felhúzásába, amely nem csak a rezsiköltség megtakarítás miatt hasznos, hanem egy új életformát is jelent.
A legnépszerűbb célpontok a jól megközelíthető, nagyobb agglomerációs települések: Érd, Szigetszentmiklós, Dunakeszi. A naponta ingázók számára a még kedvezőbb ár és az egyre bővülő és korszerűbb tömegközlekedés miatt Ócsa, Dabas, Pécel és Monor is vonzó célpont lehet, itt már 150-200 ezer forintos négyzetméteráron lehet jó minőségű családi házat találni.
