Kanizsai Dorottya
(1490–1532)
Korának legművelteb főúrnője a szó klasszikus értelmében nem volt anya, mégis egy generáció köszönhet neki törődést. Kétszeres nádorfeleség volt (Geréb Péterhez, majd Perényi Imréhez ment hozzá), ami tekintélyt, a tudáshoz való hozzáférést garantálta neki. Mindezt megosztotta a hozzá került növendék lányokkal és legényekkel, érdeme szerint segítette a szegényeket, de ő temettette el a mohácsi vész halottait is.
Orlai Petrich Soma: Perényiné Kanizsai Dorottya a mohácsi csata után összeszedi a halottakat
Banga Ilona
(1906–1998)
A cigány származású Banga Ilona mielőtt biokémikussá vált, sokáig csak külön engedéllyel tanulhatott a fiúk mellett. A Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert jobbkeze volt a C-vitamin felfedezésében, de a díjjal egyedül az ötletgazdát jutalmazták. Az aktin fehérje azonosításáért Szent-Györgyi szerint „Iluska” is díjat érdemelt volna. A férfi-női egyenlőség szellemében, noha Kossuth-díjra terjesztették fel, azt addig visszautasította, míg férjét, Baló Józsefet is hasonlóan el nem ismerték közös munkájukért.
Szent-Györgyi Albert és Banga Ilona a laboratóriumban (1930-as évek)
Karacs Ferencné Takács Éva (1780–1845)
és Karacs Teréz (1808–1892)
Az első magyar nőjogi publicista és lánya, a későbbi nevelőnő és író háztartásában Kazinczy Ferenc, Vörösmarty Mihály és Katona József is szívesen megfordult. Takács Éva az emelkedett beszélgetéseken felbátorodva hirdette a Tudományos Gyűjtemény című folyóiratban: nők és férfiak szellemi képessége között nincs különbség, a lányok oktatása terjedjen túl a háztartáson. Lánya, Karacs Teréz is publikált, majd lánynevelő intézetet alapított Miskolcon, ahol – a korszellemhez képest demokratikusan – polgári származásúak is tanulhattak.
Karacs Ferencné Takács Éva
Karacs Teréz
Mészáros Márta (1931– )
Filmrendező végzettsége ellenére Jancsó Miklóssal kötött második házasságáig nem rendezhetett, a szakma hagyományosan nem bízott a női rendezésben. Első filmje, az Eltávozott nap siker lett, és kinyitotta a rendezés lehetőségét a nők előtt a magyar filmiparban. „Női film nincs, csak film van” – ismert híres mondása. Fia, Jancsó Zoltán követte anyja és fogadott apja munkásságát.
Ungár Margit
(1887– halála ismeretlen)
„Nők nélkül is van elég jogász” – ezzel akasztotta meg 1920-ban a magyar kormány a nők jogi képzését, de Ungár Margit még folytathatta tanulmányait az első nőkkel tarkított évfolyamban. Hosszú küzdelemmel vették csak fel ügyvédjelöltnek, végül 1928-ban vizsgázott, és lett az első ügyvédnő. Gyermekeiről nem tudunk, mégis sokan köszönhetik neki, hogy megfogalmazta a házasságon kívüli gyermekek jogainak elismerését szorgalmazó törvénytervet, illetve a női választójogi indítványt. Beteg férjét ápolva elvonultan élt, halálának időpontját nem őrizte meg az emlékezet.
