Sok kérdés kering a kriptovalutákkal kapcsolatban, amelyre sokszor még a szakemberek sem tudnak azonnal válaszolni. Az adózás biztosan ilyen terület, így szakértő vendégszerzőnk ebben a kérdésben igyekszik rendet vágni.
Az elmúlt években az egyik leggyakrabban feltett magánszemélyeket érintő adózási kérdés véleményem szerint, hogy hogyan is adóznak a kriptovaluták. Ahogy arról a Forbes.hu felületén is olvashattunk korábban, hogy Magyarországon a kriptovaluták birtoklása és értékesítése nem tartozik szakhatósági szabályozás alá.
Éppen ezért nem tekinthető a kriptovaluta-kereskedelem ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek, a kriptovaluták nem minősülnek értékpapírnak, sem hivatalos fizetőeszköznek, és az árfolyamnyereségre irányadó szabályok sem alkalmazhatóak. Ezért eddig szabályozás híján
a kripotovagyonon elért profit egyéb jövedelemként adózott, amire az eddigi szabályok szerint 15 százalék személyi jövedelemadót és 15,5 százalék szociális hozzájárulási adót is kellett fizetni
(ez utóbbira ráadásul még a maximális szochó plafon sem vonatkozik).
Új szabályozás
Ahogy arról két hónappal ezelőtt a Forbes.hu szintén beszámolt, májusban benyújtották a jövő évi adócsomagot, mely rendezni készült végre a kriptovalutákon elért profit utáni adózás kérdését. Ezt a törvényjavaslatot június elején el is fogadta az országgyűlés (2021. évi LXIX. törvény az egyes adótörvények módosításáról), amelynek személyi jövedelemadót érintő jövő évi módosításai között találjuk meg ezt a témát is.
Először is nézzük meg, hogy mi minősül innentől kriptoeszköznek?
Annak minősül az érték vagy jogok digitális megjelenítője, amely megosztott főkönyvi technológia vagy hasonló technológia alkalmazásával elektronikusan átruházható és tárolható.
Mivel a megfogalmazás elég rugalmas, ezért ez a definíció lefedheti akár a későbbi fejlődési irányokat is. A kriptoeszközzel végrehajtott ügylet pedig tulajdonképpen a magánszemély által bárki számára megköthető, elérhető ügyletben kriptoeszköz átruházása, átengedése és kriptoeszköz biztosította jog gyakorlása révén nem kriptoeszköz formájában vagyoni érték szerzése. Röviden: akkor keletkezik adóztatandó jövedelem, amikor átváltjuk a kriptovalutánkat valamilyen devizára, vagyontárgyra vagy egyéb eszközre.
És akkor nézzük, hogy miben is változik innentől az adózás!
Az SZJA törvény XII. fejezete kiegészül az alábbi 67/C. §-al: „Kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelem”. Tehát innentől egységesen ezt a paragrafust kell figyelniük az érintetteknek.
Természetesen az ügyletek nyereségét továbbra is úgy kell kiszámolni mint eddig, azaz a megszerzett bevételből levonhatóak a tevékenységhez kapcsolódó tárgyévi költségek (szerzési/vásárlási érték, bányagép, villanyszámla, akár a tőzsdéknek fizetett díjak stb.), és csak a maradék lesz az adózás alá eső jövedelem, amire 15 százalék SZJA-t kell fizetni.
A törvény biztosít egy szűk adómentességi sávot is. Ugyanis hogyha az egy napon maximum egy ügyletből származó bevétel a minimálbér 10 százalékát (2021-ben 16 740 forintot) nem haladja meg, akkor nem kell megállapítani adóztatandó jövedelmet, de csak akkor ha éves szinten az e bevételek összege a minimálbér összegét (2021-ben 167 400 forintot) sem haladja meg.
Az is fontos tudnivaló, hogy az ellenőrzött tőkepiaci ügyletekből származó jövedelmekhez hasonlóan, ha valakinek kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből vesztesége (amikor a kiadás meghaladja a bevételt) származott az adóévben vagy az azt megelőző 2 évben, akkor adókiegyenlítésre jogosult.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ezen veszteség továbbvihető a következő időszakra, és az aktuális adómértékkel megszorozva kiszámított összegben csökkenthető a következő időszak nyereségének adója. Természetesen ha az előző 2 év bármelyikében érvényesítettünk már adókiegyenlítést, akkor azzal csökkenteni kell a fennmaradó keretet.
A feltétele mindennek természetesen az, hogy a vesztesége(ke)t sose felejtsük el feltüntetni az adott évi SZJA bevallásunk megfelelő soraiban!
Mivel az adórendszerünk önbeválláson alapszik, ezért mindenkinek saját felelőssége az, hogy mit és milyen összegekben vall be következő év május 20-ig, mint ahogyan az azokat alátámasztó korrekt nyilvántartás vezetése is.
Az adóhatóság pedig 5 éven belül bármikor ellenőrizheti ezeket a nyilvántartásokat.
Jó hír, hogy a jelenleg elfogadott szabályt, már a 2021-es adóévre is alkalmazhatja minden magánszemély. Illetve egy amnesztiás lehetőséget is biztosít a jogalkotó az érintettek számára. Hogy ez mit is jelent pontosan?
Hogyha korábbi években sosem vallottál be egyéb jövedelmként kriptojövedelmet az SZJA bevallásodban, akkor 2022-ben bevallható az összes előző évi kriptoeszközre kötött ügylet jövedelme szankciómentesen 15 százalékos adóteher mellett.
Értelemszerűen itt is igaz az, hogy egy korábbi éveket érintő ellenőrzés alkalmával, ha megállapítanak ilyen típusú be nem vallott jövedelmet, akkor azt egyéb jövedelemként kell utólag leadózni, illetve a megállapított adóhiány tekintetében még adóbírság is kiszabható a hatóság részéről.
Fülöp Olga
A „Számpatikus”, „az online bizniszek adózási szakértője”
A vendégszerzők külsős szakértők, nem a szerkesztőség tajgai, véleményük nem feltétlen tükrözi a Forbesét.
