A mai ember elég sok időt tölt azzal, hogy megismerje önmagát, de a pénzügyi hozzáállásukra kevesebben fókuszálnak. Pedig a házasságuk legalább annyira múlhat ezen is.
A pénzügyi pszichológia (azaz ahogy az egyén a pénzügyeire gondol és azokat intézi) valahol a pszichológia és gyakorlati gazdaságtan tudományok metszéspontjában mozog. Az amerikai Forbes egyszerű kvízével könnyen ráláthatunk saját pénzügyi hozzáállásunkra, elég egyszerűen igennel vagy nemmel válaszolni az alábbi kérdésekre.
Kvíz
- Gyakran aggódsz a pénz miatt?
- Képes vagy lenullázni a bankkártyádat?
- Pontosan tudod, mennyi megtakarításod van?
- Hónapról hónapra élsz?
- Ha váratlanul nagyobb összeghez jutnál, a nagyobb részét megtartanád?
- Érzed azt, hogy bizonyítanod kell a körülötted lévőknek, hogy bizonyos dolgokat te is megengedhetsz magadnak?
- Tartasz attól, hogy idős korodban nyomorognod kell majd?
- Szoktál hirtelen elhatározásból vásárolgatni?
- Amikor a párod azt javasolja, vásároljatok meg ezt vagy azt, az első gondolatod: megengedhetjük ezt magunknak?
- A shoppingolást önmagad megjutalmazásának tartod?
Így értékeld ki a kvízt: ha a páratlan számú kérdések többségére igennel válaszoltál, akkor te inkább megtakarító típus vagy. Ha a páros számú kérdések többségére repült az igen, akkor inkább költekező típus.
A helyes válasz
Talán az az érzésed, hogy a helyes út a megtakarítás. Valójában azonban a fontos az, hogy a pénzügyi éned is kiegyensúlyozott legyen: légy gondos takarékoskodó, aki el tudja érni a céljait, de költs bűntudat nélkül, örömmel, amikor erre lehetőséged és kedved van.
Az ember általában felnőttként is azokat a mintákat alkalmazza, amelyeket gyermekkorában a szüleitől eltanult, legyen szó akár extrém takarékoskodásról vagy vég nélküli átgondolatlan költekezésről. És ami rosszabb: akárhányszor sodorja is bajba vagy vitába a hozzáállása, sok ember makacsul ragaszkodik a megszokott módszeréhez, állítva, hogy csakis az övé lehet a legjobb.
Közös lónak túrós a háta?
Hogy melyik szülő milyen pénzügyi attitűddel él egy családban, az jól lemérhető a gyerekeken. A gyerekek ugyanis mindig előbb ahhoz a szülőhöz folyamodnak zsebpénzért, akiből könnyebben kicsalják a csokira valót.
Az, hogy a pár tagjai közül ki melyik oldalt képviseli, jól lemérhető ezekből a mondatokból is. „Nem hiszem el, hogy erre költötted a pénzünket.” „Erre nincs elég pénzünk.” „Én keresem a pénzt, ez az én pénzem, te csak a gyerekeket neveled.” „Gyerekek, ne áruljátok el apátoknak/anyátoknak, hogy megvettem ezt.” Ha a saját kapcsolatodból is ismerősek ezek a mondatok, akkor biztosan azt is tudod, mi rájuk a bevett válasz, és hogyan lesz az egészből egy újabb vita. Vagy akár egy újabb szakítás.
Ahhoz, hogy változtass a rossz gyakorlaton, mesélj a partnerednek arról, hogyan álltak a szüleid a pénzhez a gyerekkorodban, és hogyan érzel te ma a pénzügyeiddel, illetve közös pénzetek ügyével kapcsolatban. A gyors kvíz eredménye segíthet ebben. Fontos, hogy társaddal kölcsönösen megértsétek a másik pénzhez való hozzáállását, és ezzel együtt tiszteljétek egymást.
A következő lépés, hogy olyan közös célokat tűzzetek ki magatok elé, amelyek mindkettőtök számára fontosak. Amikor valamelyikőtök letér a kijelölt útról, akkor tapintatosan beszéljétek majd át, miért érinti ez rosszul a másikat.
És végezetül, sohase próbáljátok megváltoztatni a másikat.
