Számos módon tartalékolhatna a magyar állam ínséges időkre, a jegybank mégis rekordnak számító aranymennyiséget hozott az országba. Az MNB külön profitálhat a vételből.
Matolcsy György jegybankelnök és Orbán Viktor miniszterelnök kedden rögtönzött sajtótájékoztatót tartott, miután a kormányfő megtekintette a Magyar Nemzeti Bank (MNB) aranytartalékát.
„Veszélyes idők jönnek, nem tudja folytatni a világ az életét ott, ahol a járvány előtt abbahagyta, és ilyenkor tartalékra, fedezetre és biztonságra van szükség” – mondta Orbán, majd hozzátette, ahhoz, hogy az embereknek legyen pénzük, arra van szükség, hogy a pénznek értéke is legyen,
azt pedig három dolog garantálja: az arany, a jegybank és a kormány.
A MNB az elmúlt években összesen 94,5 tonnára emelte a magyar aranytartalékot, ennek részeként összesen 63 tonna – korábban megvásárolt – aranyat szállítottak az országba. A szállítás pontos dátumát az MNB – feltételezhetően biztonsági okokból – nem közölte, de az biztos, hogy áprilisban – mikor már bejelentették az arany megvásárlását – még nem volt az országban a készlet.
De vajon igaza van a miniszterelnöknek, amikor ilyen fontosságot tulajdonít az aranytartaléknak?
Mire jó az aranytartalék?
Egy állam számos módon tartalékolhat annak érdekében, hogy legyen tőkéje a gazdaság működésének biztosítására rossz gazdasági körülmények közepette, jelemzően erős valutákban, illetve stablis gazdaságú országok állampapírjainak vásárlásába fektetnek. Ennek előnye, hogy a vásárlás alig bonyolultabb egy banki tranzakciónál, kicsi a kockázata, illetve relatív nagy rugalmassággal felhasználható szükség esetén.
Nem foglal nagyon sok helyet, egy rúd súlya 12 kilogramm. Forrás: Koszticsák Szilárd/MTI
Az aranytartalék növelése egy hagyományos formája a tartalékképzésnek, jellemzően a fejlett nyugati gazdaságok rendelkeznek a legnagyobb készletekkel, tehát távolról sem tekinthető idejétmúltnak a gyakorlat. Az arany tipikus “menekülési” megoldás, mert amikor nő a monetáris bizonytalanság a pénzpiacokon, a virtuális térből a fizikailag is jól érzékelhető, őrizhető aranyba forgatják át sokan a tőkéjüket.
Ez egyben fel is értékeli az arany árfolyamát, tehát a már képezett tartalék értéke is tovább nő. Ez jól tetten érhető az Egyesült Államok esetében, ahol a hatalmas aranytartalék mérete változatlan maradt, ugyanakkor az értéke a világpiaci ár változása miatt 97,5 milliárd dollárral nőt. Hasonlóra apellálhat az MNB is, aminek lehetősége van a keletkező nyereséget befektetni, felhasználni – igaz, ez már nem lenne tartalékképzésnek nevezhető.
A legnagyobb tartalékkal, összesen 8133 tonnával az Egyesült Államok rendelkezik, amit Németország (3362 tonna) és Olaszország (2451 tonna) követ a World Gold Council 2021 májusi statisztikája szerint. Ebben a rangsorban még nem szerepel a magyar vásárlás, de a 94,5 tonnára hízott készlettel a 36. helyre léptünk előre.
Miért nem jó az arany, illetve miért nem számít a rekord?
Az arany előnye válságosabb időkben egyben a hátránya nyugodt gazdasági időszakban: lecsökken az értéke, amikor megnő más tartalékképzési formák felé a bizalom, illetve fizikai valója miatt nehezebb újra értékesíteni, mozgatni egy mennyiség felett.
Utóbbi akár tényleg nehézséget jelenthet, ugyanis míg a gyakorlatban megoldható, hogy egy-egy ország nem a saját országában tárolja minden megvásárolt aranyát, az MNB a hazaszállítás mellett döntött.
Nem elhanyagolható tény, hogy Magyarország pénzügyi tartalékai szempontjából nem történt drasztikus változás: az MNB teljes betéti, valuta- és aranytartaléka 30,527 milliárd euró, ez 235,2 millió eurós növekedés az előző hónaphoz képest.
Az MNB által megosztott havi adatsorok szerint inkább a tartalék átstrukturálásán dolgozott az elmúlt egy évben, lényegében megháromszorozva az aranytartalékot. A teljes folyamat ugyanakkor csak kis mértékben növelte az ország valódi tartalékeszközeit, mert az árfolyamváltozásokból keletkező „nyereség” egy részét az MNB saját befektetéseire (ingatlan, műtárgyvásárlás) és alapítványai tőkésítésére használta.
Az ararnytartalék nem összekeverendő az egykori aranyfedezettel, aminek gyakorlatát az előző évszázadban kivezette a magyar jegybank.
Az aranyfedezet egykor a kibocsátott készpénz mögötti valódi értéket volt hivatott biztosítani, de a modern monetáris politika, a gazdasági folyamatok egyre összetettebbé válása miatt rugalmatlanná, idejétmúlttá vált.
Mit mondanak az értintettek?
Az MNB és a kormány közötti viszonyról, illetve a jegybank függetlenségéről beszédes, hogy Orbán Viktor miniszterelnök arról beszélt kedden, mikor személyesen is megtekintette a megérkezett aranyrudakat, hogy
a kormány a jegybank függetlenségét tiszteletben tartva, azt mondta, legyen több és legyen itthon az aranytartalék, de az már nem a kormány hatásköre volt, hogy mennyivel több, és mikor érkezik az haza.
Orbán Viktor miniszterelnök és Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke az arany szemléje után bizakodottan beszéltek a gazdasági stabilitásról. Forrás: Koszticsák Szilárd/MTI
Matolcsy György jegybankelnök az aranyrúdszemlét követően arról beszélt, hogy még soha nem volt ilyen magas aranytartaléka Magyarországnak, valamint
„az arany továbbra is nagyon fontos, és könnyen lehet, hogy ebben az évtizedben még fontosabb lesz”.
