Karikó Katalint a koronavírus elleni mRNS-vakcina kifejlesztése miatt az orvosi Nobel-díj várományosai között emlegetik, de áttörő sikerű eljárásának köszönhetően a jövőben sokkal nagyobb előnyünk lesz számos más betegséggel szemben is. A Brain Bar Mi a kérdés? című podcastsorozatának legújabb részében a kutatónő azt is elárulta, hogy milyen akadályokkal kellett megküzdenie a vakcina megalkotásához vezető úton. Beszélt többek között az RNS-ek szerepéről és arról is, hogy pontosan miből áll és hogyan készült el a koronavírus elleni vakcina.
Karikó Katalint egy szerény tudósnőként ismeri a világ, aki pénzdíjait azonnal eladományozza, és még mindig a régi autójával jár. Anno az RNS-ben rejlő lehetőségek vonzották őt erre a területre, már 1978 óta ezzel foglalkozik.
„A génterápia árnyékában dolgoztunk mi” – mondta el a kezdetekről.
„Én úgy gondoltam, hogy a legtöbb betegség nem génhiba, a legtöbb embernek van egy kis sebe vagy akkut betegsége, amit csak egyszer-kétszer kellene valamilyen RNS-sel megkezelni (…) ha a fehérjét kódoló RNS-t odavisszük a sebre, az meggyorsítaná a gyógyulást.”
Nem vezetett egyszerű út a ma ismert mRNS eljárás szabadalmaztatásához.
„Volt, hogy Chicagótól Buffalóig a hónom alatt vittem a jeges táskában az RNS-eket” – mondta nevetve. Végül nem is az általa alapított céghez, hanem a Modernához és a Biontechhez került a jog. Az utóbbihoz „követte” Karikó Katalin is, a koronavírus megjelenése pedig már a Biontech alelnökeként érte.
A módosított RNS vakcináról először 2017-ben írták, hogy működik, az eljárásra is ekkor figyeltek fel a gyógyszercégek. „2018-ben a Pfizer felkereste a Biontechet, hogy az influenza ellen RNS vakcinát akarnak kifejleszteni, és ebben az évben el is kezdtük a munkálatokat.
Az utolsó pillanatban kellett átváltani a koronavírusra.”
Majdnem abbahagyta az mRNS-kutatást
Bár a nevét már világszerte ismerik, kevesen tudják, hogy majdnem abbahagyta az mRNS-kutatást, és más területet választott.
„A kísérletek során majd’ 10 évig nem derült ki, hogy az RNS, amit készítek, gyulladást okoz. Négy éven keresztül csak azon dolgoztam, hogy ezt kiküszöböljem, úgy, hogy nem tudtam, hogy ez lehetséges-e egyáltalán. Öt módosítást tudtunk megcsinálni, szurkoltunk, hogy ezek között legyen az, ami hatásos. Végül egy módosítással olyan RNS-t tudtunk csinálni, amellyel terápiás fehérjét lehetett volna kódolni.
El se akartuk hinni, hogy ilyen létezik.”
A kutatónő folytatja az mRNS-kutatást a járvány lecsengése után is, ebben látja a gyógyítás jövőjét. A tumorokba beinjektált RNS kutatására, az autoimmun betegségek gyógyítására és a rák elleni vakcinációra akarja a legnagyobb hangsúlyt helyezni.
„Az immunrendszer és a vírusok állandóan harcolnak, de amikor bejön az RNS vakcina, akkor a meccs el van döntve, a vírus ki van ütve” – mondta Karikó Katalin.
A teljes adás itt vagy itt hallgatható meg.