Harminc éve jött először Budapestre, az elmúlt 11 évben vezette az itteni Siemenst, május elején leköszönt elnök-vezérigazgatói pozíciójáról. Dale André Martin a magyar gazdasági és üzleti elit mélyen beágyazott, mindenki által és mindenkit ismerő alakjáról a májusi Forbesban írtunk portrét – íme öt dolog, amit kevesen tudnak róla.
Osztrák-magyar gyökerek
„A feleségem magyar, de szerencsére együtt tud élni egy labanccal”
– mondja viccesen az Amerikában született Dale A. Martin a 20. század által rendesen megkavart családi viszonyairól. Négy nagyszülőjéből három magyar származású volt, így gyerekkorában is ugyanúgy a magyar, a német és az angol volt a domináns, mint ahogy ma is ezt a három nyelvet használja a leggyakrabban.
Hogy hogyan kapcsolódik össze Párkány, Szapáryliget és Pennsylvania, arról regényes részletek a magazinban.
Zöld tea és mandarin
„Akkor is zöld teát ittam – idézte fel tizenhat éves önmagát –, apám egy barátja ismertette meg velem. Megszerettem, de érdekelt a vallás is, és vonzott egy olyan gazdag kultúra, ami nem európai és nem keresztény. Ezért amikor azt kerestem, hogy miben lehetek különleges, hogy mi az én unique selling pointom, akkor Kínára gondoltam. Már 45 évvel ezelőtt azt vallottam, hogy Japán a jelen, és Kína a jövő.”
Dale Martin kamaszkora óta vágyódott a Távol-Keletre, így érettségi után mandarinórákat vett, összespórolt egy repülőjegyre valót (csak oda), bepakolt egy hátizsákot, sátrat, körülbelül ezer dollárt, és 1977-ben felült egy tajvani gépre.
Portrénkból kiderül, hogyan folytatódott a történet, és miért mondja most azt, hogy két háromszög alakítja emocionális kötődését a Bécs-Budapest-Pozsony és a Tajvan-Hongkong-Japán csomópontok mentén.
Átélni a Siemens-botrányt
Dale Martin éppen a szlovákiai leányvállalat pénzügyi igazgatója volt, amikor a Siemens egész történetének talán legkeményebb ügye a felszínre került. Egy müncheni razziával és adóhatósági vizsgálattal 2006 novemberében kipattant korrupciós botrányban utóbb az derült ki, hogy a Siemens egyes vezetői és alkalmazottai éveken keresztül kenőpénzzel juttatták nagy nemzetközi megbízásokhoz a vállalatot a világ minden táján.
Az évekig tartó vizsgálatok és nyomozások legalább 1,3 milliárd eurónyi korrupciós kifizetést tártak fel, több vezető – főleg a német cégközpontból – börtönbe került, az árfolyam 80–90 euróról 35-ig zuhant a tőzsdén, így a cég piaci értéke csaknem megfeleződött, az ügy évekig tépázta a cégcsoport reputációját, és 2-3 évig a leánycégeket is nyomasztotta
„Óriási sokk volt, csak hadd mondjak egy hangulatképet – mondja Dale, hogy élte meg ezt belülről. – Minden évben voltak európai Siemens-találkozók, ezeken mindig ott volt az európai főnök, hiszen ő szervezte. Hát az egyiken nem volt ott, és mindenki tudta, hogy azért, mert előtte egy-két héttel jött ki a börtönből.”
Hogy miért van az, hogy a korrupciós szakirodalom ma mégis úgy tartja számon a Siemens esetét, mint amely cég végül megtisztulva és megerősödve tudott kijönni egy ritka mély reputációs válságból, arról részletek a magazinban.
Hogyan szólítják?
Dale André Martint idehaza mindenféle neveken hívják. A Siemensen belül sokan Martin urazzák, van, aki Martin Dale-nek, más simán Dale-nek vagy Andrásnak, esetleg Dale Andrásnak nevezi. Utóbbi kombinációt ő maga is használja magyar nyelvű üzenetváltásokban.
Párbeszéd vs. lobbi
A Siemens-vezér nemcsak Siemens-vezérként lett fajsúlyos szereplője a hazai gazdasági életnek, hanem mert a közelmúltig hat éven át a Német-Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke is volt, és így az átlagosnál nagyobb ráhatása volt a magyar gazdaság szempontjából legfontosabb német-magyar kereskedelmi kapcsolatok alakulására is.
Ebben a pozícióban személyesen is sokat dolgozott azon, hogy a nagy cégek és a magyar kormány emberei le tudjanak ülni egymással, mert „ha van megértés és őszinte párbeszéd, ott kritizálni is jobban lehet”.
Hogy meddig párbeszéd és mikortól lobbizás egy multivezér és például egy gazdasági miniszter viszonya, azt szerinte az dönti el, hogy a felek pozíciójának őszinte kifejtéséről van-e szó, vagy arról, hogy valaki erőből, az erejét kihasználva és feltételeket szabva kommunikál. „Az utóbbi nem az én stílusom, már az apám is megmondta, hogy az erőt nem kell mutatni, mert ha van, felesleges, ha meg nincs, akkor nem érdemes” – mondja.
Az viszont szerinte természetes, hogy Németországnak, a német vállalatoknak több ereje van, mint egy kisebb országnak, amikor például egy magyarországi beruházásért folyik a verseny, és ezért ő maga is harcolt. Két fronton is: osztrák és német főnökeinél azért, hogy minél több munkahelyet hozzanak itt létre, itthon meg azért, hogy a német vállalatok még jobban érvényesülhessenek.
„A Siemensen belül Magyarországot képviseltem, Magyarországon belül a Siemenst.”
További részletek Dale Martin 29,5 éven át tartó siemenses karrierjéből, diplomáciáról és cégvezetésről, és arról, hogy mi történt 1991. december 8-án, első budapesti napján a májusi Forbesban. Lapozz bele a magazinba!
Borítókép: Dale A. Martin 2021 áprilisában // The Orbital Strangers