A magyarországi vezérigazgatók 65 százaléka gondolja a globális és a magyar gazdaságról is, hogy a növekedési ütem gyorsulni fog – derül ki a PwC Magyarország felméréséből. Az elmúlt évben minden harmadik cégvezető kénytelen volt leépíteni, de idén már kettőből egy felvételt tervez. A pandémia viszont minden kockázati tényezőt beelőzött.
A Covid-19 miatti megtorpanás után visszapattanást várnak a cégvezetők, mivel a járvány vége belátható közelségbe került. Tavaly globálisan kilenc, a magyar gazdaságban pedig 16 százaléka várt növekedést a magyar cégvezetőknek, ehhez képest hatalmas ugrás, hogy az idei PwC-felmérésben 65 százalékuk mondta azt, hogy mindkét viszonylatban javulnak a kilátások.
Az elmúlt évben a nagyvállalatok létszáma a világjárvány ellenére nem csökkent jelentősen a vezérigazgatói interjúk alapján, harmaduk nyilatkozott úgy, hogy kénytelen volt csökkenteni alkalmazotti létszámát. Ez arra utal, hogy a makroszinten kimutatható munkanélküliség-növekedés inkább a kkv-szektor elbocsátásaihoz köthető.
Ugyanakkor 2021-re újra minden második megkérdezett vállalatvezető létszámnövekedéssel kalkulál, és a következő három évre ez az arány felkúszik egészen 62 százalékra.
Nincs ekkora elmozdulás a saját bevételek alakulásával kapcsolatos előrejelzésekben, ami azzal is magyarázható, hogy 2015 óta a megkérdezettek jelentős többsége mindvégig bizakodó volt a 12 hónapos kilátásokat illetően.
A vállalatok árbevétel-növekedési kilátásai szinte egyeznek a tavalyi optimizmus mértékével, a hároméves perspektívát nézve pedig a pozitív várakozások tovább javultak.
Pandémia, szakemberhiány, árfolyamingadozás
A PwC elemzése szerint a járvány miatt előállt új helyzet új hangsúlyokat és gondolkodást is eredményezett. Elmélyültek azok az aggodalmak, amelyekkel a vezetők eddig is kénytelenek voltak szembenézni, amikor vállalatuk növekedését tervezték.
Átlagosan tíz százalékponttal emelkedett minden kockázati tényező esetében azok aránya, akik tartanak az adott faktortól. A dobogó legfelső fokára, mintegy 82 százalékos aránnyal, betört a pandémia és más egészségügyi járványhelyzet okozta fenyegetettség. A világjárványt a szakemberhiány és az árfolyamingadozás követi, nyomában a bizonytalan gazdasági növekedéssel és a kiberfenyegetettséggel. Talán nem meglepő, hogy a stratégiai kockázatkezelésbe legtöbben ezt az első négy tényezőt, valamint a változó fogyasztói magatartást és a gyors technológiai változást építik be.
Újratervezés: digitális gyorsulás
A növekedési tervek területén nagy változást nem hozott a 2020-as év: tovább csökkent, de még mindig legjellemzőbb vállalás a működési hatékonyság javítása, második helyen az új szolgáltatás vagy termék piacra dobása, illetve az organikus növekedés terve szerepel. Tovább csökkent közben azok aránya, akik új stratégiai szövetséget, vagy más vállalkozókkal, vagy startupokkal való együttműködést terveznek. Szintén strukturálisan csökkent a külpiacok fontossága, ha növekedési tervekről van szó.
Miközben a vállalatok egyharmada kénytelen volt 2020-ban csökkenteni munkavállalói létszámát, a tervek szerint ez a csökkenés csak átmeneti. Ugyanakkor a megváltozott és megtanult új működésben a munkavállalóhoz kapcsolódó elvárások is változtak.
Egyre fontosabb a szervezeti kultúra, az elkötelezettség és belső kommunikáció, a munkavállalói alkalmazkodóképessége és a munkavállalók jóléte.
„Összességében a járvány minden emberi tényezőt bizonytalanná tett a vállalatoknál. Félünk tőle, hogy nem lesz megfelelő szakember az egyes feladatokra, ugyanakkor félünk a munkanélküliségtől is. A munkaerő stratégiai fontosságát az is jól szemlélteti, hogy a cég sikeres működését garantáló prioritások listáján a két legfontosabb tényező a munkavállalókhoz kapcsolódik” – hangsúlyozta Lőcsei Tamás, a PwC Magyarország vezérigazgatója.
A vezetők is csak emberek
A felmérés alapján a vállalatok több mint egyharmadát (38 százalék) nem érintette hátrányosan a járványhelyzet. Azok a vállalatok, amelyek működésére negatívan hatott a pandémia, a legtöbben 2022-re teszik, hogy teljesítményük eléri a járvány kitörése előtti szintet. Tehát gyors visszapattanást remélnek a vezetők.
„Összességében úgy tűnik, a Covid-19 okozta válságot átmenetinek érzik a cégvezetők, amely kezelésének kulcsa a képzett, jó egészségnek örvendő szakképzett munkaerő, a digitalizáció, valamint a kockázati tényezők vállalati stratégiába építése lesz” – mondta Koncz Barbara, a PwC Magyarország adó- és jogi tanácsadási üzletágának cégtársa.
Az eredmények szerint a digitalizáció és automatizáció jelentőségét szinte minden iparágban fokozta a koronavírus-járvány.
A pénzügyi szektorban például az online vásárlás térnyerését a vállalatvezetők 86 százaléka várja a következő 12 hónapban. Ezzel párhuzamosan az árukhoz és a szolgáltatásokhoz való fizikai helyszínen történő hozzáférés igényének csökkenését közel 70 százalék prognosztizálja, és a készpénzhasználat visszaszorulására is számítanak.
Kiderül az is, hogy a vezetők is csak emberek: még azok is hiányolnak valamit a Covid előtti életükből, akik cégének teljesítményét nem érintette hátrányosan a vírus.
A legtöbben, a megkérdezettek háromnegyede, a munkavállalókkal és a vásárlókkal vagy az ügyfelekkel folytatott személyes kapcsolatépítést hiányolja, és szintén a többségnek hiányzik, hogy az irodában motiválhassa munkavállalóit.
Egyharmaduknak hiányoznak az utazások, az irodai spontán találkozások, és egynegyedük jobban értené az ügyfeleit vagy munkavállalóit, ha személyesen látná reakcióikat. Önmagában az irodai munkavégzés azonban csak a válaszadók nyolc százalékának hiányzik.
Módszertan: A PwC Magyarország idén tizedik alkalommal kérdezte meg a hazai vállalatvezetőket. 2020 októbere és 2021 januárja között 240 hazai vállalat vezérigazgatójával készítettek interjút. A következő ágazatokban tevékenykedő cégeket kérdezték meg: autóipar, gyógyszer- és egészségipar, energetika és közmű, kiskereskedelmi és fogyasztóipar, pénzügyi szolgáltatók, technológia-, infokommunikáció- és szórakoztatóipar, állami és közszféra, illetve gyáripari termelés.
Borítókép: Photo by Razvan/Unsplash
