Vendégszerzőnk előző írásában az autós korszak előtti városi terek és az utcai sport közös történetét mutatta be. Mindez régebbre nyúlik vissza, mint elsőre hinnénk. A cikksorozat új részében röviden bemutatja, mit vesztettünk az autók térnyerésével és víziót kínál a járványhelyzet utáni élethez.
Játszóterek és grundok
Az autóipar agresszív terjeszkedése, a mindent elárasztó autóforgalom és a parkolóhelyek által elfoglalt hely a sportot a falak mögé űzte, a beltéri sportolás azonban nem mindenkinek volt elérhető, a korabeli parkok pedig a gyerekek és a szegények előtt zárva maradtak.
A városi játszóterek szinte napra pontosan egy időben születtek a személyautóval, hiszen a kezdetekben rengeteg gyermekbaleset történt az utakon.
Korabeli amerikai közlekedésbiztonsági plakát 1958-ból. A gyerekek akkor különösen ki voltak téve a veszélynek
A játszóterek és grundok azonban lassan és nem minden negyedben fejlődtek, így a szegényebb rétegek alternatív játékokat találtak ki; így született meg a street workout, a streetball, vagy az American handball, vagyis a tenyeres fallabda is.
Kísérlet a visszafoglalásra egy városiasodó térben
Ezek a kezdeményezések azonban nem bizonyultak elégségesnek: ahhoz, hogy a sport egy egész iparág elől foglalja vissza a köztereket, tömegek kellenek. A 80-as években kitört a fitnesz láz, addig ugyanis az egészség és mozgás közötti összefüggések nem voltak bizonyítottak.
Az akkoriban induló városi futóversenyek szintén óriási tömegeket kezdtek megmozgatni, így a divat is követte a trendet és a sportos formákat, outfit-et reklámozta.
A 21. században az egészséges életmód már virágzik, azonban az elhízásból eredő betegségek is, melyek az első öt halálozási ok között szerepelnek a világban és, melyek óriási terhet rónak az egészségügyi rendszerekre.
A mozgáshoz pedig tér kell, ami fogytán van. 1950-ben a világ népességének még kevesebb mint 30 százaléka élt városokban, 2010-re ez az arány megfordult, a városlakók száma meghaladta a vidéki lakosokét, 2018-ban pedig már a népesség 55 százaléka városi térségekben lakik.
A trend hasonló Magyarországon is: az elmúlt kétszáz év során nagyon alacsony szintről 72 százalékra nőtt a városi lakosság aránya a vidékivel szemben, a folyamat pedig nem állt meg, harminc év múlva ez az arány akár 82 százalék is lehet a kutatók szerint.
Majd megnőnek azok a városok, meg úgyis lesznek újak is, mondhatnánk. A növekedéssel azonban csökken a tér és a zöldfelület, és a sűrű városmagok – ahol az igazi élet folyik, amit mindenki élvezni, vagy keresztezni akar –, mérete pedig adott, nem változik.
Van megoldás a járványok idejére is
A koronavírus megváltoztatta a világot, ahogy minden korábbi nagy világjárvány is. Ennek alapján elmondható, hogy egy dolog minden járványban azonos: mégpedig az, hogy lefolyásukat követően a városi terek és utcák mindig és mindenhol növekedtek, hiszen a vírust csak úgy lehet szabályozni, ha megfelelő levegőt és teret biztosítunk a lakosoknak.
A városokat tehát ismét újra kell szervezni, hogy egy következő járvány ne döntse be a világ gazdaságát, ne pusztítson el több millió embert és ne sodorjon több százmillió családot a megélhetés küszöbére. Ehhez pedig vissza kell venni a forgalom által ideiglenesen elvett területet és minden város minden egyes negyedében 300 méteres sugaranként
zöld szigeteket, parkokat kell fejleszteni, melyek gondoskodnak a megfelelő levegőről és ahol a növekvő városi lakosság kikapcsolódik, találkozik és sportol.
A 300 méter sugarankénti parkok elhelyezését számos tanulmány és ebből született egyéb cikk javasolja, melyek egyrészt a városi ökoszisztéma egyensúlyát, az ember által kibocsátott gázok (szén-dioxid, szén-monoxid, por, stb.) eloszlását és feldolgozását szolgálják, másrészt pedig ez az a távolság, melyet a városi lakosok rendszeresen, akár gyalogosan is megtesznek.
Fájdalmas lesz, nem vitás, azonban unokáink úgy fognak visszatekinteni, mint amilyen képtelennek mi tekintünk a kolera idején szennyvízben úszó városokra, melyek több tízmillió emberáldozatot követeltek.
Mezős Balázs
városkommunikációs szakember, a Budapest Urban Games alapítója
Főbb források: KSH, Robert Crego: Sports and Games of the 18th and the 19th Centuries, British History Online: Leisure and Culture: Sport after 1700, Martin V. Velosi: The Automobile Shapes The City
Borítókép: Maksim Shutov / Unsplash
A vendégszerzők külsős szakértők, nem a Forbes szerkesztőségének tagjai, véleményük nem feltétlenül tükrözi a Forbesét.
