Soha nem látott erdőtüzek pusztítottak az USA-ban, Szibéria pedig soha nem volt ilyen meleg. Csak két sarokpont 2020-ban, amiből látjuk, hogy a klímaváltozás a világ minden táján jelen van. A BBC összeszedte, hogy állunk a harcban 2021 elején, mit mutat a környezetünk öt fontos mérőszáma.
Szén-dioxid kibocsátás
Rekord mennyiségű, 417 ppm körüli szén-dioxid volt az atmoszférában 2020-ban. Legutoljára négy millió évvel ezelőtt, a pliocén korszakban volt 400 ppm körüli a szén-dioxid telítettség, amikor a föld átlaghőmérséklete 2-4 Celsius-fokkal, a tengerszint pedig 10-25 méterrel volt magasabb, mint most.
A rekordokat évről évre láthatjuk majd megdőlni, hiszen ezt a számot is egy olyan évben sikerült elérni, amikor a koronavírus-járvány miatt a világ minden táján különböző korlátozások voltak életben – írja a BBC. Ezeknek az intézkedéseknek olyan elhanyagolható a hatása, hogy alig megkülönböztethető a karbonciklus általános fluktuációjától. „Ha a legrosszabb forgatókönyvet vesszük, 2021 végére a szén-dioxid szintek elérhetik a 800 ppm-et. Ilyenre 55 millió éve nem volt példa” – mondta a BBC-nek Martin Siegert, az Imperial College London klímakutatója.
forrás: bbc.com
Hőmérséklet
Az elmúlt évtized volt a legmelegebb, amióta éves átlaghőmérsékletet mérnek. 2020 több mint 1,2 Celsius-fokkal volt melegebb, mint egy 19. századi év. Európában 2020 viszi a prímet átlaghőmérsékletben, míg világszinten 2016-tal holt versenyben osztoznak a címen. Ami azonban érdekes, hogy amíg a 2016-os rekord részben az El Niño-jelenség miatt alakult így (a passzátszelek irányának megváltozásával járó meleg tengeráralmat), míg 2020-ban épp hogy az El Niño ellentéte, az El Niña-hatás volt érvényben, ami épp hogy hideg tengeráramlatokat hoz.
Más szóval, ha nincs ez El Niña, 2020 még ennél is melegebb lett volna.
A kaliforniai, coloradói és ausztráliai erdőtüzeket is az extrém hőség okozta.
Sarki jég
Sehol nem olyan szemléletes a klímaváltozás pusztítása, mint a sarkvidéki jégsapkák változásánál. 2020 júniusában 38 fokot mértek Szibériában, ami a sarkkörön mért valaha legmagasabb. A hőhullám felgyorsította a tengerjég olvadását a Kelet-szibériai- és a Laptyev-tengerekben, amellyel a sarkköri fagyást több mint két hónappal késleltette.
Amellett, hogy a sarki jég eltűnése a klímaváltozás egyik tünete, még az egyik gyorsítója is. A jégtakaró fontos szerepet játszik a Napból érkező hősugarak visszaverésében. De a sarkkör kétszer olyan gyorsan melegszik, mint a világ többi része, így egyre kevesebb jég marad a meleg nyári hónapokra, és veszítünk a védekező képességéből. Helyette az olvadásból visszamaradó víztömegek még több hőt nyelnek el, ezzel is gyorsítva a felmelegedést.
„A klímaváltozás minden eleme összefügg egymással. Ha egy valami változik, minden változik a rendszerben” – magyarázta Julienne Stroeve brit sarktudós a BBC-nek.
forrás: bbc.com
Permafroszt
Az északi félgömb permafrosztja (olyan talaj, ami legalább két évig fagyott marad) villámgyorsan enged fel. Idén a szibériai melegedés következtében mind az állandó, mint az időszakos permafroszt olvadása felgyorsult, ezzel pedig a benne elraktározott üvegházhatású gázok – mint a szén-dioxid és a metán – kiáramlanak a légkörbe.
A föld 23 millió négyzetkilométernyi permafrosztja Szibériában, Grönlandon, Kanadában és az Arktiszon ideális esetben kétszer annyi szén-dioxidot képes elnyelni, mint a légkör.
Erdők
1990 óta a világ 178 millió hektár erdőséget veszített el, ez egy akkora terület, mint egész Líbia. Az elmúlt harminc évben lassult az erdőirtás tempója, de még mindig nem elég lassú ahhoz mérten, hogy mekkora a szerepük a felmelegedés lassításában. 2015 és 2020 között a éves erdőirtási átlag 10 millió hektár volt, az azt megelőző öt évben pedig 12 millió hektár.
Brazília, a Kongói Demokratikus Köztársaság és Indonézia veszít leggyorsabban az erdőiből, 2020-ban az amazonasi esőerdő irtása az elmúlt 12 évben idén volt a legmagasabb. A világ szén-dioxid elnyelésének körülbelül 45 százalékát az esőerdők növényzete és talaja végzi. Ha az erdőket kiirtják, a szén-dioxid kiszabadul a légkörbe.
forrás: bbc.com
Borítókép: Unsplash
