Még a második generációs családi cég is ritka itthon, az meg pláne, hogy már a harmadik nemzedék is ott üljön a vezetésben. A Schiller csoportnál a generációk váltása leképezte a cég fejlődését: az apa megalapította, a fiú középvállalattá fejlesztette, az unoka épp nagyvállalattá formálja a családi vállalkozást.
„Megvettünk egy lakóautóvá átszerelt, mozgó katonai járművet, azt telepítettük a Dráva utcai telephelyünkre. Volt benne egy gyerekíróasztal, a magasság miatt csak az fért be. Ez volt a használtautó-értékesítési pontunk, itt fogadtuk az első opeles delegációt is 1991-ben.” Schiller Gábor és Márk, a családi cég második és harmadik generációjának arca ezt a történetet harminc évvel később, a Schiller Autó Család márkanéven futó cégcsoport Váci úti központjának kellemes hangulatú irodájában, kényelmes fotelben üldögélve meséli el. A meleg színekkel berendezett, vitorlás festményekkel és egy két háború közötti Opel-reklámmal díszített iroda nyomokban sem emlékeztet a Váci úton kicsit feljebb lévő, 1980-ban megnyitott, olaj- és alkatrészszagú gumisműhely hangulatára.
A Schillert egy kisiparoscsaládból származó, vállalkozó kedvű autószerelő, Péter alapította épp negyven éve. „Igazi kisiparos család voltunk, a szüleimnek jól menő cipészműhelyük volt a Rákóczi úton” – kezdi a 73 éves alapító a történetet. „Kiskoromtól láttam, hogyan kell az ügyfelekkel bánni, eladni valamit, láttam, miként bánnak a szüleim az alkalmazottakkal.
A nagy üzlet 1980-ban indult be, apja pénzügyi segítségével Péter gumiszerelőműhelyt nyitott a Váci út 170. szám alatt. Úgy emlékszik, az első pillanattól sikeres volt, egy idő után már nem is tudott új ügyfeleket fogadni, csak a visszatérő vendégeket. A 80-as éves hangulatáról nosztalgikus pillanatokat őriz.
„Volt egy zöld Trabantom, kiszedtük belőle az üléseket, azzal jártam a környéket, és felvásároltam minden alkatrészt, amit tudtam. Hiánygazdaság volt, nem lehetett csak úgy alkatrészhez jutni, meg kellett venni mindent, amit lehetett.”
Ugyan a 90-es években az új és a használt autók értékesítése is jól futott, Schillerék sikere és hírneve a szervizre alapult. Ezt Gablini Gábor, a szintén gépjárműkereskedelemmel foglalkozó Gablini Csoport alapítója, egyben a Gépjármű Márkakereskedők Országos Szövetségének elnöke is megerősíti. „Euforikus időszak volt, a vásárlók tömegesen jöttek autóért. Addig a Lada volt a király, a rendszerváltozás után már az Opel és a Volkswagen. Ebből a szempontból Schillerék választása nagyon sikeres volt, egyik pillanatról a másikra robbantak be.”
A 2000-es évek második fele rázós volt a család történetében: először le kellett vezényelni a középvállalati átállást, majd a friss cégstruktúrát elkapta a pénzügyiválság. A túlélés egyik kulcsa a 2006-ban kezdődő cégátvétel volt. A Schiller egészen addig kisvállalkozásként működött, Péter mint ügyvezető egyszemélyben irányított mindent, a munkanapok úgy kezdődtek, hogy állt a sor az irodája előtt, kinek mi a dolga aznap.
Péter kivonulása a mindennapi munkából évekig tartott. Ma már nem vesz részt az operatív működésben, de fia és az unokája is azért bőszen sztoriznak arról, amikor
a nagypapa, ha úgy tartja kedve, lemegy a szervizbe kérdezősködni a kollégáktól.
A legkisebb Schiller, Márk is szerelt autót, szagolt benzingőzt, és kiismeri magát a motortérben, de már a 21. század üzletembere, képzi magát az üzleti szemléletre. Tudja, hogy még nem ő a cégvezér, pontosan tisztában van a csoporton belüli szerepével: „Aki nem tud velem együtt dolgozni, annak hosszú távon nincs maradása.
Arról, hogyan vált a kis gumis műhely az ország egyik legmeghatározóbb gépjárműipari kereskedőiéig, mi volt a cécsoport életének legnagyobb kihívása, illetve, hogy mire költené Schiller Péter a 3,5 milliárdos lottónyereményt, januári lapszámunkban írtunk.
Borítókép: Orbital Strangers