Sokat forgolódtunk a startupok körében az elmúlt években és arra jutottunk, hogy a nagy skálázódás közben jó lenne egyszer-egyszer megállni, és évente összefoglalni, hogy mi történt. Idén azt jártuk körbe, hogyan lett a hájpból üzlet, és nemcsak az erőforrásokat vettük át, de 190 általunk megrostált és kiválasztott startupból 107 válaszolt is a kérdőívünkre.
Az első startupjelentés a júniusi Forbesban, ami mától kapható az újságárusoknál, címlapon a Gepida-sztorival és a magyar kerékpár-forradalommal (ami előbb kezdődött a műhelyekben, mint az utcán).
A Forbes 190 magyar startupnak küldött el egy kérdőívet, közülük lapzártánkig 107-en válaszoltak is. Olyan cégeket vettünk bele a felmérésbe, akik a maguk területén új minőséget létrehozva innoválnak, kutatnak-fejlesztenek, saját ötlet kidolgozásával és piacra vitelével igyekeznek megoldani valamilyen problémát, és nagy növekedési potenciál van bennük. Egy részük szerepelt a lapban, másik részük minden bizonnyal fog. Az kitétel volt, hogy legyen működő cég a háttérben, szektorbeli megkötéseket azonban nem akartunk meghatározni. Mintánkba bekerültek olyan cégek is, akik vontak be Jeremie-tőkét, 5,6 százalékuk csak innen kapott befektetést, 14,8 százalékuk pedig magánbefektetőtől és Jeremie-alaptól is vont be forrást. A válaszadók harmada idén vagy tavaly alakult cég, 37 százalékuk 2014–15-ben indult, vagyis a válaszadók kétharmada az elmúlt 3,5 évben indult (persze bevettük a nagyöregeket is, a kérdőívet a Prezi és a Balabit is kitöltötte például).
Tud-e reprezentatív lenni ez a minta? Nem valószínű, de első lépésnek megteszi.
Startupok bukkannak fel és tűnnek el, nehéz ezt a magyar üzleti környezetben lekövetni, nem beszélve a transzparencia hiányáról.
Ez sok esetben amúgy még csak nem is az alapítókon múlik, de a kedvező tendenciákat azért így is látjuk (volt már startup, aki a Forbesban mesélte el, hogyan bukott el, hogy minél többen tanulhassanak a sztoriból). Az elmúlt években több pert is megnyertünk, aminek eredményeként sikerült felhúznunk mára egy adatbázist, így a Jeremie-forrást szerzett mind a 335 még ma is működő cégről részletes adataink vannak (ezeket a jövő héten tervezzük publikálni). Ezek nagy része ugyanakkor nem férne bele az amúgy tágra szabott startup-defíniciónkba, és még ha mind startup is lenne, akkor sem mondhatnánk teljes bizonyossággal, hogy a mintánk reprezentatív (a forgalom alapján 40 legnagyobb, innovatív Jeremie-cégnek azonban elküldtük a kérdőívünket). Akkor miért csináljuk ezt?
107-en azonban válaszoltak a kérdéseinkre, amiből trendeket, tendenciákat talán megtudhatunk – és tehetünk egy lépést a transzparencia felé, hogy olyan üzleti körképet tudjunk adni a startup-ökoszisztémának, ami képes rámutatni annak erősségeire és gyengeségeire, vagyis képes hozzátenni annak fejlődéséhez. A mára sokszor lesajnált startupok (mennyivel egyszerűbb legyinteni rájuk, nem igaz?) ugyanis óhatatlanul részesei lettek a magyar üzleti életnek – a legizgalmasabb dolgok szerintem itt történnek. Nemcsak a sztorik és a növekedési potenciál miatt, hanem azért mert a legtöbbjük új üzleti kultúrát hoz magával. Ez a “rombolás”, ez a disztruptív attitűd pedig csak jót tehet Magyarországnak.
Validálni sokkal szexibb, mint privatizálni. Ne csak az oligarcháink skálózódjanak.
A lapban a hazai startup ökoszisztéma erőforrásait vettük végig, illetve igyekeztünk kontextusba helyezni az elmúlt évek eseményeit (Málnay Barnabás, a SmartWare.Tech partnere volt ebben segítségünkre). Jó pár érdekes grafikon nem fért be a lapba.
Az a magazinban közölt összeállításunkból is kiderül, hogy az állam bőségesen önti a pénzt a startupokra, a Jeremie-alapok tavaly tavaszi zárása után (EU-s forrásból nem fektethetnek be már) ugyanakkor a magánbefektetők is aktivizálták magukat. Ettől függetlenül az állam év elején újra kinyitotta a pénzcsapokat, az MFB alá tartozó Hiventures alap egymaga 50 milliárd forintot fog befektetni. A startupok így is inkább negatívnak ítélik meg az állami szerepválallást.
A pénz mellett azonban sok tényező van, ami szükséges egy gyorsan növekvő cég menedzseléséhez. Például a megfelelő tudásbázis. Fejlesztők mellett üzleti tudással rendelkező szakemberekre is szüksége van a feltörekvő cégeknek. A jó szakembereket a magyar startupperek is nehezen érik el. A legtöbben arra panaszkodnak, hogy a magyar felsőoktatás nem ad gyakorlati tudást, túl elméleti – ezért például a startuppereknek sok mindent kell a “terepen” megtanulniuk, ez komoly versenyhátrány, amikor a globális piacon kell küzdeni.
A megfelelő szakemberek elcsábításában egyre bátrabbak a magyar startupok (az itt székelő IT-multik miatt komolyan meg kell küzdeniükj a piacon a szürkeállományért). A válaszadó 107 cég közül 39-nél van saját részvényesi program, vagyis az alkalmazottak egy idő után részt kapnak a cégből (az opciót vagy lehívják vagy nem). Ebben a megoldásban a legvonzóbb, ha a startup befektetést kap vagy exitál, akkor az értéknövekedésből részesül az alkalmazott is (ráadásul többszöresen, mintha csak szimpla bónuszt kapna). Sőt, hat cégnél az alkamazottak eleve tulajdonosok is lesznek. Ez is egy újfajta üzleti kultúra része.
A 107 cég között vannak kifejezetten nagyok is, noha leginkább az angyalbefektetők voltak aktívak a hazai piacon az elmúlt egy évben, tavaly év végén a régióban is nézelődő Credo Ventures is a zsebébe nyúlt.
Megkérdeztük a startupokat arról, hogy melyik magyar befektetőt ajánlanák egy másik, kezdő cégnek. Iparági megkötést nem adtunk meg előre, a magyar befektetési alapok közül amúgy is csak kevésről mondható el, hogy egy-egy területre specializálódott volna (olyat azért találni, ahok van 2-3 kedvelt befektetési terület). A válasz persze attól is függ, hogy milyen életszakaszban van a startup és hogy milyen területen dolgozik, de alapvetően arra voltunk kíváncsiak, hogy az ökoszisztéma szereplői 8 évvel a Jeremie-program rajtja után ajánlanának-e magyar befektetőt. 107 vállalkozásból 30 mondta azt, hogy magyar befektetőhöz nem vinné, aki tanácsot kér tőle.
A legnépszerűbbek a következőek voltak:
(több szereplőt is megnevezhettek a startupok, itt azt mutatjuk, kire hányan “szavaztak”)
| Euroventures |
15 |
| Day1 |
12 |
| Hiventures (MFB) |
8 |
| OXO |
6 |
| iEurope Capital |
5 |
| Portfolion |
4 |
| BnL |
2 |
| Digital Factory |
2 |
| SZTA |
2 |
| EH Invest |
2 |
| Smartware.tech |
2 |
A Forbes.hu-n foglalkozunk még azzal, hogy a magyar startupok zárványt képeznek-e a régióban, mennyire nyitottak valójában. A többi pedig kiderül a lapból, ami mától az újságárusoknál.
