Mit tesz a bolygóval, hogy ennyi ruhát vásárlunk, amit kiszállítás után még gyakran vissza is küldünk? Super food-e a superfood? Hogyan fűtsem az otthonomat? Hogyan készülj az ünnepekre? Többek között ezeket a kérdéseket teszi föl – és válaszolja meg – egy új könyv, melyet nemrégiben jelentetett meg a Forbes tulajdonosainak könyvkiadója, a Barecz & Conrad Books.
Georgina Wilson-Powell brit újságíró 12 éve kutatja a fenntartható élet gyakorlatias részleteit, most 143 kérdésre ad okos, kiegyensúlyozott és megalapozott választ. Könyve a tudatos emberek hiteles kézikönyve lesz az élhető, de fenntarthatóbb mindennapokhoz – áll a könyv hátsó borítóján.
Nem hibátlan, de hasznos
A könyv összesen tíz fejezetre osztva mutatja be a tippjeit. A brit szerző munkája közel sem hibátlan, helyenként irreális elvárásokat fogalmaz meg (érdeklődjünk az áruházláncoknál a beszállítói láncról, haha), más pontok a kulturális különbségek miatt nem annyira fontosak (fogalmazzunk úgy, hogy a barbecue nemzetgazdasági jelentősége a közép-európai térségben nem túl nagy), a világ összes kontaktlencsegyártója pedig egy év alatt sem termel annyi szemetet, mint az üdítőgyárak egy perc alatt (de az tény, hogy nem szép dolog a lefolyóba dobni őket).
A szerző helyet ad a randomszámoknak, így például nehéz azzal mit kezdeni, hogy – idézet következik – „Ausztráliában 2018-ban 10 millió ajándéknak nem örültek”. Az pedig a legkeményebb klímaszorongó-ökofasiszta vonalat idézi, amikor a szerző a gyerekvállalást méregeti a karbonlábnyom centijével (lehetek-e egyszerre szülő és zöld), de az ökokoporsós rész is tanítani való (hogyan lehetek zöld, miután meghaltam).
Ettől eltekintve vagy mindezzel együtt is, az új könyv hasznos olvasmány. Gyakorlati tudnivalókat ad, hogyan racionalizálhatjuk az életmódunkat brutálisan nagy lemondások nélkül, és
rengeteg szemléletes példán, megdöbbentő számon keresztül mutatja meg, hogy mennyire pazarlóan fogyasztunk.
Csak két példa: egyetlen szem avokádó megtermeléséhez 320 liter víz szükséges, és egyetlen perc alatt 39 ezer műanyag kávékapszulát gyártanak a világon. Mindezt úgy, hogy kávét évtizedekig, sőt, évszázadokig tudtunk kapszulák nélkül is inni.
Végigolvasva sokkal komplexebb képünk lesz arról, hogy minden egyes ember döntése hozzájárul a bolygó sorsának alakításához. Minden párszor hordott divatcipő, minden kidobott avokádó, minden kávékapszula, minden fapados repülőjegy számít.
Fast fashion
A divat közismerten nem környezetbarát, sőt, az egyik legnagyobb környezetszennyező a világon. A festékek mérgezik a folyókat és a dolgozókat, a gyapotföldek elsivatagosodást okoznak, a tengerbe kerülő mikroműanyagok tetemes része származik a ruhákból. Mi a megoldás?
Vásárolj kevesebbet! Vásárolj használt ruhát, vegyél részt ruhacserében, osztozz barátaiddal és testvéreiddel! Fektess be jó minőségű, tartós ruhákba! Amikor nem használod, add tovább őket! A farmereket mosd minél ritkábban, hideg vízben! Szárítógép helyett válaszd a természetes száradást!
Super food-e a superfood?
A változatos étrendnek és a vonzó szuperélelmiszereknek gyakran megvan az áruk. Amikor divatba jön egy alapanyag, és tömegek keresik, elképesztővé válhat a CO2-lábnyoma. Erre tökéletes példa
az avokádó, de a szója, a mandulatej, a rizstej, a chiamag, a kinoa, a kókuszdió és a garnéla is jó példa erre, mindnek nagyon komoly az ökológiai lábnyoma.
Műanyag és cukor
A világ legnagyobb három műanyagszennyezője egy átfogó vizsgálat szerint sorrendben a Coca-Cola, a PepsiCo, a Nestlé. Tevékenységük nemcsak elképesztő mennyiségű műanyagot termel, hanem a szállítással, a fenntarthatatlan cukorgyártás káros hatásaival is hozzájárulnak egy boldogtalanabb bolygóhoz.
Ne vásárolj műanyag palackos italokat! Vigyél magaddal többször használható vizespalackot! Kerüld a túlfeldolgozott élelmiszereket és a szénsavas italokat!
Makacs foltok
A vízkő vagy a makacs foltok eltávolításához semmi szükség hipóra meg tudományosan hangzó antibakteriális szerekre.
Az ecet, a citromlé, a szódabikarbóna ugyanolyan szolgálatot tehet.
Karácsonyi ajándéktippek
Zöldnek lenni annyit tesz, hogy megfontolod, valóban szükséged van-e valamire, mielőtt megvásárolod. Ezzel tehetsz a legtöbbet. Amit csak néhányszor, vagy sohasem használsz, nem kell energiát pazarolva legyártani, utaztatni, becsomagolni, nem keletkezik hulladék. Az ajándékozás gyakran bűntudatot hoz magával („eleget költöttem, túl sokat költöttem”) – próbáld meg mindezt elengedni.
Ne pazarolj, gondold át, hogy tényleg szükséged van-e arra, amit épp venni készülsz! Kerüld a visszaküldést! Amit várhatóan visszaküldenél, inkább az üzletben vedd meg! Ha mindenképp becsomagolnád az ajándékot, válassz barna csomagolópapírt vagy újságpapírt, spárgát vagy szalagot! Tartsd meg és használd újra a csomagolóanyagokat! Adományozz jótékony célra!
Utóbbihoz még 10 tippet is kapsz tőlünk.
Igazi vagy műanyag karácsonyfát vegyek?
Felmérések szerint, a karácsonyfa teljes életciklusának karbonemisszióját vizsgálva minimum tíz évig kell használni egy műfenyőt ahhoz, hogy jobb választás legyen, mint egy igazi. Ráadásul műanyagból készül, feldolgozhatatlan szemétté válik. Az igazi ezzel szemben – ha a csemetekerteket megfelelően művelik, és évente újratelepítik – hét év alatt nő meg két méter magasra, ezalatt szén-dioxidot köt meg a levegőből. Persze a fentiek abban az esetben igazak csak, ha a fenyőt újrahasznosítják: szerencsére Budapesten például a begyűjtött fenyőket felaprítják, és elégetésükkel több tízezer háztartásnak biztosítanak fűtést és áramot.
Győződj meg róla, hogy a fa fenntartható forrásból, helyi gazdaságból származik, amit a lehető legkevesebbet utaztattak!
Hogyan fűtsem az otthonomat?
Miközben a légi közlekedést, a divatot és az üdítőgyártást kritizáljuk a rendkívül magas karbonkibocsátásért, saját házunk táján is érdemes körülnézni. Ha gondolkodás nélkül egyetlen fokkal feljebb kapcsoljuk egy szoba fűtését, egy év alatt 350 kg szén-dioxidot juttathatunk a levegőbe. Szorozzuk meg ezt otthonok millióival. Nem kell 24-25 fokra fűteni a lakást, ott meg főleg nem, amit nem is igazán használsz.
Ha csak egyetlen fokkal csökkented a hőmérsékletet, idővel meglepően sok energiát és pénzt takaríthatsz meg!
A péti Nitrogénművek. Fotó: Forbes archív / Orbital Strangers
Szilveszteri tippek
Petárdázás után biztosan mindenki érezte már a levegőben, hogy itt bizony elég kemény vegyi anyagok dolgoztak. Egyetlen tűzijáték felrobbanásakor szén-dioxid, valamint fémeket és más mérgező anyagokat tartalmazó finom por kerül a levegőbe, ami nemcsak szennyező, de az emberi egészségre is veszélyes. A kén, a kálium-nitrát, a szén, a lángfestő fémsók a talajba és a folyóvizekbe jutva fejtik ki romboló hatásukat.
Nem nehéz belátni, hogy épp itt az ideje, hogy örökre elfelejtsük a tűzijátékot!
A Tényleg zöld? című könyv megrendelhető ide kattintva.
