Miközben – nyilván nem ok nélkül – mindenki a koronavírus elleni harccal van elfoglalva, az utóbbi években már Magyarországon is megjelentek azok az invazív, elsősorban ázsiai szúnyogfajok, amelyek akár súlyos betegségek kórokozóit is terjeszthetik. A lelkes szúnyogvadászok eddig is küldtek fotókat, sőt egyedeket is (volt, ami múzeumba is került) a kutatóknak, hogy minél pontosabban képet kapjunk ezek élőhelyéről. Mostantól egy mobilapp könnyíti meg a dolgukat, amit magyar adattudósok okosítanak tovább. De hogy kerülnek ide az idegen szúnyogfajok, ha nem tudnak több ezer kilométert átrepülni?
Itthon évek óta folyik a messziről idekerült, invazív (inváziós, idegen) szúnyogfajok figyelése: Dr. Garamszegi László Zsolt evolúcióbiológus-ökológussal és Dr. Kurucz Kornélia biológussal beszélgettünk arról, miért kell ezekkel a szúnyogokkal foglalkozni, miért fontos a „citizen science”, és mennyi esélye van, hogy a szúnyogok világjárványt okozzanak. Az apropó az volt, hogy október óta magyarul is elérhető a Mosquito Alert szúnyogészlelő telefonos alkalmazás, amellyel az emberek is segíthetik a tudományt.
Garamszegi László Zsolt az Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézetét (ÖK-ÖBI) igazgató evolúcióbiológus-ökológus. Fotó: Sebestyén László
Magyarországon 51 csípőszúnyogfajt ismerünk, de az utóbbi években megjelentek súlyos betegségeket terjeszteni képes, invazív fajok is, Kurucz Kornélia, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) adjunktusa évek óta dolgozik ezek monitorozásán. Mint mondja,
Európában eddig hat invazív szúnyogfaj megjelenéséről van tudomásunk, ebből öt meg is telepedett, vagyis képes szaporodni az új környezetben és túléli a hidegebb, téli időjárást.
„Ezek a fajok már bizonyítottan jól alkalmazkodtak a mérsékelt égövi klímához, valamint a szaporodásukhoz megfelelő, úgynevezett sötét vizes konténereket is szép számmal találnak a városi környezetben” – mondja Kurucz Kornélia.
Az említett hat faj közül Európában a tigrisszúnyog terjedt
el legnagyobb mértékben, így a monitorozó munkában is ez kapja a legnagyobb
figyelmet. Magyarországon feltehetően 2014 körül jelent meg először ez a faj, de
a japán bozótszúnyog és a koreai szúnyog jelenlétével és megtelepedésével is
számolnunk kell hazánkban – magyarázza Kurucz Kornélia, hozzátéve, hogy mindhárom
faj rendszeresen megtalálható az ország különböző területein.
Kurucz Kornélia, biológus, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) adjunktusa. Fotó: Csortos Szabolcs, UnivPecs/PTE
Az egyiptomi – vagy másik nevén sárgalázszúnyog – Európában egyelőre kis területen fordul elő, de Kurucz Kornélia szerint a betegségek szempontjából ez az egyik legkockázatosabb faj, mert többek között sárgalázat, dengue lázat, chikungunya lázat és zikát is képes terjeszteni. Van még egy ázsiai eredetű invazív faj, az Aedes flavopictus, – ennek magyar neve sincs még – amelyet csak nemrég, 2019-ben Hollandiában fogtak meg először Európán belül, az Aedes atropalpus pedig Észak-Amerikából jött Európába, 1996 óta ismert a kontinensen.
„Nem Ázsiából repülnek el idáig”
Az, hogy már Európában is előfordulnak invazív szúnyogok, nem feltétlenül a klímaváltozásnak tudható be: sokkal inkább az emberi beavatkozásnak, a kereskedelemnek és a turizmusnak van szerepe megjelenésükben – magyarázza Kurucz Kornélia, hozzátéve azonban, hogy
az időjárás változása, a klíma melegedése mindenképpen segíti túlélésüket.
Garamszegi László Zsolt az Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézetét (ÖK-ÖBI) igazgató evolúcióbiológus-ökológus kifejtette, hogy kereskedelem útján elsősorban tojások formájában érkeznek be a szúnyogok, amelyek aztán itt kelnek ki, „tehát nem Ázsiából repülnek el idáig”. Annak, hogy a tojás formájában, valamely trópusi területről ideérkező szúnyogok fertőzöttek, kicsi a valószínűsége. A veszélyt inkább az jelenti, hogy a kifejlett szúnyogok (ezek nemcsak invazív fajok, hanem „sima” csípőszúnyogok is lehetnek) más gazdaszervezettől – madaraktól, háziállatoktól, lovaktól, rágcsálóktól – kapják el egy csípés során mondjuk a nyugat-nílusi láz, vagy egyéb, emberekre is veszélyes vírus kórokozóját – magyarázza Garamszegi László Zsolt.
“Nincs a szúnyog homlokára írva, terjeszt-e valamilyen betegséget”
„Behozunk olyan fajokat, amelyek bizonyos potenciállal bírnak a vírus terjesztése szempontjából, tehát ha sokkal több kórokozót tudnak terjeszteni, katalizátorként felgyorsíthatják a vírus terjedését”
– mondja arról, miért is fontos ezen szúnyogok nyomon követése.
Nem mindenre van ellenszer, de
emberről emberre közvetlenül nem terjed
A csípőszúnyogok által terjesztett legismertebb kórokozók és betegségek a nyugat-nílusi-, az usutu-, a chikungunya-, a dengue-, és a sárgaláz, valamint a zika vírus. Ezenkívül a malária, valamint a szív- és bőrférgesség kórokozóját is terjeszthetik.
Nem minden szúnyogfaj képes az összes vírus és kórokozó terjesztésére, hiszen ez attól függ, hogy azok milyen mennyiségben képesek túlélni és szaporodni a szúnyog szervezetében, valamint attól, hogyan tudnak átjutni a gazdaszervezetekbe – magyarázza Garamszegi. „Nem minden egyiptomi szúnyog hordoz chikungunya lázat, de az, hogy képes rá, illetve a vírus egyik fő vektora (terjesztője), az már önmagában egy kockázat, amit szeretnénk elkerülni, és mivel nincs a szúnyog »homlokára írva«, hogy ő most sárgalázas vagy nem, ezért magára a fajra, vagyis annak minden egyedére úgy tekintjük, mint potenciális fertőzésforrás” – véli Kurucz Kornélia. Garamszegi szerint
itthon a legveszélyesebbnek a nyugat-nílusi láz tekinthető.
Magyarországon a nyugat-nílusi lázas humán megbetegedésekkel kapcsolatban 2003 óta állnak rendelkezésre adatok. 2017-ig a bejelentett esetek száma jóval 50 alatt volt évente, 2018-ban viszont már 225 eset volt, amelyből 15 volt halálos; védőoltás nincs az emberek számára, a lovaknak viszont már rendelkezésre áll vakcina. Dengue lázzal, chikungunya lázzal és maláriával Magyarországon egyelőre csak behurcolt esetekkel találkozhatunk, tehát például trópusi területről hazaérkezve derül ki valakiről, hogy beteg, de nem itthon fertőződött meg – magyarázza a többi betegség kapcsán Kurucz Kornélia.
Minden betegségben közös, hogy emberről emberre direkt nem, csak a szúnyog csípésével terjed.
A zika az egyetlen, amely bizonyítottan terjed szexuális úton, illetve anyáról magzatra. Az utóbbi két-három évtizedben azonban világszerte egyre többen halnak meg járványokban – mondja Garamszegi arról, miért kell folyamatosan figyelni például a szúnyogokat is.
Postán is küldték a szúnyogokat
Az invazív fajok kutatása évek óta zajlik Magyarországon: Garamszegi László csoportja kezdte el azt a két éve tartó monitorozó munkát, amelyben a lakosságot kérték fel, hogy ha tigrisszúnyogot észlelnek, akkor fotózzák le, és a képet küldjék be e-mailben az ELKH Ökológiai Kutatóközpontjának. Az erre a célra létrehozott honlapon minden információt megtalálnak a lelkes szúnyogvadászok, idén eddig már több mint 1000 szúnyogfotó érkezett be, mely alapján mindhárom inváziós faj hazai elterjedési területéről egyre pontosabb képet kaphatunk. Ezt a webes felületet szeretnék összekötni az október óta magyarul is elérhető Mosquito Alert nevű, szúnyogészlelő telefonos applikációval. Tavaly egyébként postai úton is több tucat szúnyogot kaptak, amelyek között nagyon különleges, azóta a Természettudományi Múzeumba került, muzeális értékű faj is előfordult – mondja Garamszegi László Zsolt.
Mosquito Alert
A tigrisszúnyog terjeszkedésének nyomon követésére szolgáló Mosquito Alert app évek óta működik, de eddig kizárólag angolul és spanyolul volt elérhető. Bár így is érkeztek képek Magyarországról, de most, hogy magyarul is elérhető az app, remélhetőleg bővülni fog ez a kör – mondja Kurucz Kornélia, aki a magyar fordításban segítette az app fejlesztőit.
Az app bővítésének ötlete 2020 elején körvonalazódott, hogy a „citizen science” égisze alatt a civil lakosságot Európa-szerte minél szélesebb körben vonják be az invazív szúnyogok monitorozásába. Ennek eredményeképpen a Mosquito Alert legújabb verziója bővített funkciókkal és további 17 európai ország nyelvén – köztük magyarul is – érhető el október eleje óta Google Play áruházban és az App Store-ban.
A Mosquito Alert immár magyarul is elérhető.
Az eredetileg csak a tigrisszúnyogokra koncentráló appot tartalmilag is bővítették: már nemcsak a tigrisszúnyogot, hanem a többi Európában jelentős invazív szúnyogfajt is, valamint a közegészségügyi szempontból szintén kockázatot jelentő, natív (őshonos) dalos szúnyogot is be lehet jelenteni. Szintén újítás, hogy nemcsak magukról a szúnyogokról, hanem akár csípésükről vagy szaporodóhelyükről is tölthetnek fel képet az emberek.
A szúnyog fagyasztva jó
„Ez a dolog nehéz része” – mondta Kurucz Kornélia arra a felvetésemre, hogy ha az átlagember leginkább röptében vagy a falhoz lapítva (ezt nem is érdemes részletezni, elég csak otthon körülnézni) találkozik szúnyoggal, akkor nem biztos, hogy mindeközben tud egy, a kutatók számára is értékelhető fotót lőni az állatról. A szakember azt mondja, az applikációban képekkel illusztrált útmutatóval, tippekkel, és szúnyogokról készült rajzokkal segítik a felhasználókat a szúnyogok befogásában és fotózásában, és abban, hogy
egyáltalán a szúnyog melyik részére kíváncsiak, merthogy nem is feltétlenül kell az egész szúnyogot lefotózni, elsősorban a tor és potroh mintázatára, valamint a lábak csíkozására kíváncsiak.
A szúnyog megfogására is adnak tippeket: jó szolgálatot tehet egy pohár és egy papírlap, majd az elfogott szúnyog lefagyasztását javasolják, amit követően könnyebb a fotózás is. „Eddig kell eljutni, ez egy challenge” – nevet Kurucz Kornélia. Az alkalmazás kapcsán azt is kiemeli, hogy nemcsak egyoldalú az információáramlás, minden egyes beküldésre reagál egy szakértői csapat, a beküldő pedig visszajelzést kap, hogy milyen szúnyogot talált. A kutatócsapat nem hagyatkozik azonban csak a képekre: a bejelentés helyére el is mennek mintát venni, és a helyszínen nemcsak kifejlett, hanem lárva vagy tojás állapotban is megpróbálják csapdázni a szúnyogokat.
A még hatékonyabb adatgyűjtés érdekében további fejlesztések vannak kilátásban.
Hazai kutatók munkájához köthető a mesterséges intelligencia alkalmazása a Mosquito Alert-be beérkező adatok kezelésében.
A Csabai István fizikus egyetemi tanár, az ELTE TTK Komplex Rendszerek Fizikája Tanszékének professzora által vezetett csoport többek között azon dolgozik, hogy az applikáció segítségével gyűjtött képeket dolgozza fel gépi tanulási módszerekkel. A képeket először a szakértők ellenőrzik, szortírozzák és a feljelölt néhány kép alapján a számítógép megtanulja elkülöníteni egymástól az egyes szúnyogfajokat. Illetve, meg lehet adni olyan konkrét morfológiai bélyegeket (például a hosszanti fehér csík a tigrisszúnyog torán), amelyek, ha egyértelműen látszanak a képen, akkor azokat a gép felismeri. A gépi tanulási metódussal az a cél, hogy maga az applikáció, a számítógép képes legyen kiválogatni és ellenőrizni ezeket a fotókat, ezáltal lehetővé téve a nagy mennyiségű képanyag automatikus elemzését – foglalja össze Kurucz Kornélia.
Íme, a tigris szúnyog és azok a részei, amit a kutatók megnéznek figyelmesen. Fotó: Mosquito Alert
Kitolódott a szúnyogszezon
Mérsékelt égövön az a jellemző, hogy tavasztól nyár végéig van szúnyogszezon, ugyanakkor az ázsiai eredetű fajok ettől kissé eltérően viselkednek: már márciusban megjelennek, és akár október végéig is aktívak; a klímaváltozásnak köszönhetően a hazai szúnyogoknak is hasonlóképp változik a szezonalitása, március-április környékén – mégha nem is tömegesen, de – megjelennek, és szeptember közepén is lehet még találkozni velük. Kurucz Kornélia kiemelte: az inváziós fajok stratégiájukat, életmenetüket tekintve agresszívebbek, jobban bírják az időjárási viszontagságokat, ellenállóbbak a mérsékelt égövben honos fajokhoz képest.
A szúnyogok észlelését követően fontos a gyérítés, a lárvák és az imágók elpusztítása – mondja Garamszegi László Zsolt. Lényeges, hogy az adott helyeken felmérjék az egyedsűrűséget és szaporodási helyeket, a következő fontos lépés pedig, hogy ha járványügyi szempontból fontosnak bizonyulhat a talált szúnyogpopuláció, akkor a szúnyoggyérítési program felé is javaslatokat fogalmazzanak meg; jó kommunikáció szükséges a döntéshozókkal – mondja.
A gyérítés külön cikk témája lehetne – utal a jelenlegi gyakorlat hiányosságaira Kurucz Kornélia. Az inváziós fajok ráadásul más gyérítési stratégiát igényelnek, mint a hazai „sima” szúnyogok. Az inváziós fajok napszakos aktivitása eltérő: a hazai „sima” szúnyogokkal szemben nemcsak a hajnali, illetve kora esti órákban aktívak, hanem napközben is táplálkoznak. Az itthoni gyérítés jelentős arányban kémiai rovarirtószerek földi-, illetve légi kijuttatásából áll: az egyéb repülő rovarok (elsősorban méhek) védelme érdekében nem nappal, hanem közvetlen naplemente elött jön a repülő és lepermetezik a szúnyogokat, de így egyrészt csak az éppen akkor repülő, egy szűk idősávban épp aktív egyedeket tudják gyéríteni, ugyanakkor tény, hogy a szúnyogok jelentős tömege a későbbi órákban, és hajnalban, netán napközben repül. Az is tény, hogy abban a szűk idősávban viszont mindent irtanak, ami épp a permetfelhő útjába esik, mivel a használt szer egy nem szelektív rovaridegméreg.
„Nem kérdés, hogy miért nem megfelelő ez a megoldás” – összegi Kurucz Kornélia. Alternatív és egyben megelőző megoldás lehet a szúnyogok szaporodó helyeinek kezelése, akár megszűntetése, vagy a vízben lévő szúnyoglárvák elpusztítása még kirepülés előtt. Az invazív fajok úgynevezett „konténerkedvelők”: kimondottan kis sötét mélyedésekbe, például vödrökben, edényekben meggyűlt víz fölé rakják a tojásaikat; ilyen helyek az ember közvetlen környezetében is szép számmal vannak. „Ezért a lakosságnak is nagyon nagy szerepe van az invazív fajok elleni védekezésben, mert a környezetünkben mi maguk is fel tudjuk számolni a szúnyogtelepeket, megakadályozva a szaporodásuk lehetőségét”. Garamszegi László Zsolt kiemelte, hogy ők is számos lakossági tájékoztató programot indítanak, illetve azt is, hogy például Németországban, Ausztriában, de még Szerbiában is nagyon jól működik a biológiai alapú gyérítés, amelynek során lárva állapotban gyérítik a csípőszúnyogokat. Ebben a jól tájékoztatott lakosság is részt tud venni a kereskedelemben megvásárolható és a saját kertben is kiszórható tablettával.
Koronavírus szúnyogtól?
Kurucz Kornélia szerint azzal, hogy Európában is megjelennek
az invazív fajok, az is fókuszba került, hogy a trópusokon terjedő betegségek
közül melyek azok, amelyek Európában is elterjedhetnek. Laboratóriumi körülmények
között is vizsgálható, hogy az adott szúnyogfaj képes-e bizonyos betegségeket
terjeszteni. Ha bejön egy új, ismeretlen kórokozó, például a koronavírus, akkor
az felveti a kérdést, hogy azt képes-e terjeszteni a szúnyog. Kutatások
bebizonyították, hogy nem, tehát a koronavírus nem képes a szúnyogban
szaporodni és továbbadódni – nyugtat meg a WHO által kiadott állásfoglalásra
hivatkozva a szakértő.
A szúnyogok terjesztette betegségek, de akár a koronavírus esetén is a megelőzés az igazán hatékony stratégia:
nem akkor kell fellépni, amikor már valami terjedőben van, hanem a természetes ökológiai rendszerekben kell kezelni a problémát.
Mindig van jele a természetben, ha valami megváltozott; ezeket a jeleket rendszeresen monitorozni kell. Egy ilyen proaktív védekezési stratégiával a döntéshozókat is időben lehet figyelmeztetni – mondja Garamszegi László Zsolt.
A megelőzés fontos – a szúnyogvadászok ebben is rengeteget segíthetnek.
A „citizen science” alapú monitoringnak, kutatásoknak is az a célja, hogy valós képünk legyen arról, mely fajok terjesztik ezen betegségeket, hol fordulnak elő és hogyan szaporodnak Magyarországon. „Ezt nem elég egyszer megcsinálni, folyamatosan futtatni kell a projektet, amiben a térképek dinamikusan aktualizálódnak, ebben nyújt hatalmas segítséget a Mosquito Alert is” – hangsúlyozta a szakértő. Az állampolgári beküldések a véges kutatói kapacitások miatt is előnyösek. Most mindenki a koronavírusra figyel, de potenciális veszély a szúnyogok által terjesztett kórokozók megjelenése, ezért folyamatosan figyelni kell a helyzetet – emelte ki Garamszegi. Kurucz Kornélia szerint a Mosquito Alert applikáció igazán nagy előnye, hogy az önkéntes lakosok által szolgáltatott adatok bárki számára szabadon hozzáférhetőek, így mind a kutatók, közegészségügyi szervek vezetői, és a döntéshozók számára is hasznos információkat szolgáltat, mintegy korai figyelmeztető rendszerként felhívva a figyelmet az invazív szúnyogok potenciális kockázatára.
