Új bűvszó, üres marketing duma, vagy egy újszerű, tartalmas befektetési koncepció? A társadalmilag hasznos befektetések témája globálisan már régóta izgalmas, nálunk még kevéssé ismert. Azért akad, aki már magáénak érzi idehaza is az impact befektetés filozófiáját, ami szerint nem a pénzszerzés a lényeg, hanem hogy mire költöd el. (Online) konferencián jártunk.
Hungarian Impact Day címen néhány órás minikonferencia zajlott kedden délelőtt az etikus vagy társadalmilag hasznos, úgynevezett impact befektetésekről, amikre nemcsak, hogy egyelőre keressük a jó kifejezést Magyarországon, de viszonylag kevés közismert példát is látunk.
Pedig a jelenség globálisan szemlélve egyre erősebben jelen van, társadalmilag hasznos vállalkozások, startupperek, befektetők, befektetési alapok formájában.
Hedda Pahlson-Moller svéd befektető, tanácsadó és egyetemi tanár, a Tiime.org tanácsadó cég alapító CEO-ja egy 2018-as adatot idézve 30,7 billió dollárra becsülte a világ összes úgynevezett impact befektetésének volumenét, vagyis azt az eszközállományt, ami a tradicionális, pusztán profitvezérelt befektetések és a tiszta filantrópia közötti sávban helyezkedik el. Merthogy szerinte valahogy így lehet megfogni, mit is értünk impact befektetésen.
Kicsit konkrétabban a megközelítés olyan ABC portfóliókat takar, ahol a befektetések semmilyen káros tevékenységet nem segítenek elő (A: avoiding harm), hasznot hoznak az érdekelteknek (B: benefiting stakeholders), és valamilyen társadalmi probléma megoldásához is hozzájárulnak (C: contributing solutions). Ha egy mondatban kéne megfogalmazni, akkor úgy foglalja össze ezt a befektetői vagy vállalkozói filozófiát, hogy:
„Olyan világot építs, amilyenhez te is tartozni akarsz, és közben hidd el, hogy van is ráhatásod a dolgok menetére!”
Franz Karl Prüller, az ausztriai Erste Foundation és bankcsoport igazgatósági tanácsadója is azt emelte ki, hogy bár olyan világban élünk, ahol a pénz határoz meg minket – mennyi a fizetésünk, miket vásárolunk, milyen színvonalon élünk –, talán épp a jelenlegi világjárvány mutatja meg sokaknak, hogy mégsem ez a legfontosabb, és tovább kell lépni a pénzen. „A fehér ember egyszer majd rájön, hogy a pénzt nem lehet megenni” – idézett egy régi indián mondást, ahonnan könnyű elérkezni ahhoz a befektetési filozófiához is, hogy ne csak a profitot akarja valaki maximalizálni, hanem a társadalmi hasznosságot.
„A profitmaximalizálás az emberi lét peremére sodort minket” – mondta Prüller, de szerinte biztató, hogy egyre több, főleg fiatal vállalkozó és befektető követ más szempontokat is, amikor a befektetéseiről gondolkozik. „A klímaváltozás, a Covid-járvány és hasonló globális problémák sokak szemét felnyitják, és már nem azt nézik, hogy mit csináljanak a pénzért, hanem hogy mit kezdjenek vele.”
Bedrock.farm
Hogy mit jelent a társadalmilag hasznos befektetői vagy vállalkozói megközelítés a gyakorlatban, arra a szervezők – a Társadalmi Hasznosságú Befektetők Egyesülete – néhány magyar példát is igyekeztek mutatni. A néhány éve indult Bedrock.farm nevű mezőgazdasági techvállalkozás azt tűzte ki célul, hogy jó minőségű, lokálisan elérhető zöldségekkel, fűszernövényekkel, mikrozöldségekkel szolgálja ki a helybeli éttermeket, vagyis lényegesen megrövidíti a szállítási, ellátási láncot, és helyben összehozza a lokális keresletet és kínálatot. A járvány előtt több ismert étterembe vitték a helyi zöldségeket, megrendelőjük volt többek között a Pomo D’Oro, a Husikám, vagy az Essencia.
„A koronavírus miatt most persze nagyon nehéz az éttermeket kiszolgálni – mondja Szücs Endre alapító –, B2B helyett most inkább B2C-re van igény, ezt teljesen másképp kell menedzselni, de itt is érezzük a lehetőséget.”
Az ötlet mindenesetre kezdettől fogva több befektetőnek vonzó volt, például az Arete Zrt. csapatának. Jónás László társalapító szerint a Bedrock eleve beleillett mezőgazdasági innovációs programjukba, de az a körülmény, hogy itt a jó csapaton, terméken, piacon kívül volt egy impact faktor is, ez még vonzóbbá tette, hogy beszálljanak a vállalkozásba.
Schiller Opel 3.0
Hogy a társadalmi hasznosság a fiatalok körében erősebb hívószó, mint az idősebb generációkban, arra érdekes példa volt Schiller Márk esete. A már a második generációváltást élő Schiller Autó Családot működtető vállalkozás legfiatalabb tagja marketingvezető a cégben, és mint elmondta, derültséget váltott ki nagyapja, édesapja körében, amikor odahaza előállt a fenntarthatóság kérdésével. „Nagyapám viccesnek találta, hogy miközben a legkörnyezetszennyezőbb termékkel dolgozunk, az autóval, én ilyesmikkel jövök neki.” Márkot azonban tényleg izgatják a zöld témák, 12 éves kora óta saját farmról álmodik, és a mostani járvány alatt komolyan elgondolkozott, hogy a teljes önellátás kell, hogy legyen a cél.
Ami pedig az autókereskedést illeti, a maga módján valóban szeretne áldozni a fenntarthatóság oltárán, aminek egy módja lehet az elektromos autók előtérbe helyezése.
Frissítés: Cikkünk megjelenése után Schiller Márk annyiban pontosította a fentieket, hogy az elektromos autók előtérbe helyezése iparági trend, amihez ők alkalmazkodnak. Amit viszont a Schiller cégcsoport saját megfontolásból tesz a fenntartható fejlődési célok érdekében, az például új, épülő telephelyük megvalósítása, ahol 200 embernek adnak munkát és az energiaellátást részben megújulókból fedezik majd.
Doktor24
Más iparágban és más nagyságrendben, de a Doktor24 és az Ananda Ventures együttműködése is úgy jött elő a konferencián, mint ami beleillik a társadalmilag hasznos befektetések koncepciójába. Kóka János, az egyik leglendületesebben terjeszkedő magánegészségügyi szolgáltató, a Doktor24 elnöke és társtulajdonosa azt mondta, kifejezetten olyan befektetőt kerestek, aki nem rövid távon akarja a legnagyobb profitot elérni, hanem megelégszik egy lassabb megtérüléssel, cserébe osztja azokat a célokat, hogy egy átláthatóan működő, fizikailag és ár szempontjából is sokak számára elérhető és megközelíthető egészségügyi intézmény legyenek.
Johannes Weber, a magát kifejezetten impact befektetőként jellemző Ananda Ventures társalapítója ezzel kapcsolatban azt emelte ki, hogy évente körülbelül ezer üzleti tervet néznek meg, és ebből körülbelül ötöt választanak ki – a Doktor24 stratégiáját és a magyar egészségügyi szektor egészét vonzó befektetésként ítélték meg. Az egyébként Magyarországon élő Weber szerint az idő most inkább kedvez a társadalmilag hasznos befektetéseknek, nem úgy, mint például a 2007-ben kitört válság.
„2007-ben azt éltem meg, hogy a fenntarthatóság hirtelen senkinek nem volt fontos. Most pont fordítva, ezek a szempontok egyre népszerűbbek, mintha ez lenne az új normális.”
A Doktor24 történetéről, friss akvizícióiról és az alapítók hátteréről az októberi Forbesban is sok szó esik 15 oldalas magánegészségügyi címlapösszeállításunk részeként. Az újság már kapható, lapozz bele a magazinba!
Borítókép: Freestocks / Unsplash
