Új mélypontra estek az európai bankok, pedig a vállalati kötvénypiac nem számol komoly csődhullámmal. Vendégszerzőnk írása.
Az európai vírushelyzet romlása szeptember második felére elrontotta a hangulatot a tőzsdéken, különösen a ciklikus szektorokat érintette rosszul. Az európai bankszektor nemrég új idei mélypontra került,
a STOXX 600 bank index ilyen alacsony szinten utoljára 1988-ban tartózkodott.
A vírushelyzet valóban aggasztó. A viszonylag kedvező nyár után az iskolakezdéssel gyorsan elromlott a helyzet, már most ott tartunk Európa több meghatározó országában (Franciaország, Spanyolország), hogy az esetszám nagyságrendje megkérdőjelezi a kontaktuskutatás alkalmazhatóságát. És még bele sem mentünk a szezonálisan rossz téli időszakba, amikor vélhetően jobban fog tudni terjedni a vírus. Az alábbi ábra mutatja az európai fertőzések alakulását.
A vírus romlása rossz hír a bankoknak, hiszen az érintett szektorok még tovább fogják elszenvedni az önkéntes vagy hatósági korlátozások következményeit, növekvő csődkockázatot okozva. Így abszolút érthető a bankrészvények esése. Ugyanakkor a várható csődhullám mértékére – ami minden befektető számára a nagy kérdőjel a bankok esetében – kaphatunk egy képet a vállalati kötvénypiacról is.
És ez a becslés meglepően mást mutat, mint a bankszektor esetében.
Az alábbi ábrán látható a STOXX 600 bankindex idei árfolyamalakulása és az európai rosszabb besorolású vállalati kötvények kamatfelára fordított skálán. Miközben a bankok ismét a tavaszi mélyponton vannak, addig a kötvénypiac sokkal kisebb problémától tart, mint akkor. A márciusi 600 bázispontos felár-tágulás négy-ötödét mára ledolgozta a piac. A vállalati kötvényeket vásárlók szerint nem kell tartani komoly csődhullámtól a koronavírus hatására, a mostani kamatfelár egy enyhe lefolyású recessziót tükröz.
Hogy térhet el ennyire a két piac értékítélete? Nincs rá teljes válaszom, csak egy-egy részmagyarázattal tudok szolgálni. Egyrészt a bankokat a vírushelyzet két fronton sújtja. Az egyik a várható csődhullám mértéke, a másik az erre adott monetáris válaszok, vagyis, hogy még tovább lesznek nullán a kamatok, ami nehezíti a bankok profitabilitását. Ugyanakkor ez némileg segít a csődök elkerülésében, így jó a kötvényeseknek. De érdemileg nincsenek máshol az európai hozamvárakozások, mint a tavaszi pánikkor, azaz
tavasz óta nem romlott tovább a bankok helyzete ebből a szempontból.
A másik, talán relevánsabb magyarázat az lehet, hogy a
vállalati kötvénypiaci árak el lettek térítve a fundamentumaiktól. Az amerikai
jegybank vírusra adott válaszainak egyik fontos lépése volt, hogy a Fed
közvetve vásárolni kezdte az amerikai vállalati kötvényeket, hogy ne száradjon
ki a piaci finanszírozás, tudjanak kötvényt kibocsátani a vállalatok. Ezen
vételek árfelhajtó hatása pedig minden bizonnyal hatással volt az európai
vállalati kötvények árfolyamára is. Eközben idén inkább kifelé áramlott a pénz
a részvényalapokból és a bankszektor egyébként sem túl kedvelt a
részvénybefektetők körében.
Hogy jó döntés lesz-e ezeken a szinteken bankrészvényt venni, azt valószínűleg nagyban eldönti, milyen lesz a vírus téli lefutása, illetve, hogy a válság költségeit milyen arányban vállalja magára a költségvetés.
Mindenesetre aki kockázatot szeretne vállalni, az inkább ne a vállalati kötvényekkel tegye, hiába az állampapírokéhoz képest vonzóbb hozamuk.
Cser Tamás,
a HOLD Alapkezelő vezető portfóliókezelője, partnere, az Alapblog szerzője.
A vendégszerzők külsős szakértők, nem a Forbes szerkesztőségének tagjai, véleményük nem feltétlenül tükrözi a Forbesét.
Borítókép: Jan-Philipp Thiele // Unsplash
