A Válasz Online Lantos Csaba egészségipari befektetőt és Lakatos Pétert, az egyik legértékesebb hazai tulajdonú gyártóvállalat, a Videoton társ-vezérigazgatóját kérdezte a gazdasági túlélés művészetéről.
„Nemrég olvastam Mérő László új könyvében, hogy súlya van
annak, ha olyanok mondják, hogy „nem tudom”, akiket általában inkább a
„tudom”-jaikról ismernek. Ha az a kérdés, kevesebb-e a rendelésünk, mint
januárban, erre nyilván igen a válasz” – mondja Lakatos Péter a felvetésre,
hogy statisztikák szerint egyiküknek nagyot kellett bukni a
koronavírus-válságon, a másikuk viszont nyert.
Koronanyertesek,
koronavesztesek
Lakatos Péter szerint a válság az autóiparnak, ahol most a
gépkocsialkatrészek eladási számai rettenetes képet mutatnak nagyon jó excuse: „ha a fogam el van rohadva, majd
véletlenül nekimegyek a tükörnek, mondhatom, hogy az ütötte ki. Csak nem
bontottam ki az igazság minden részletét” – céloz arra, hogy a német és a kínai
autóipar már a válság előtt is lassult az önvezető technológiák, az elektromos
járművek, a telekocsi és a carsharing megjelenése miatt.
Lantos Csaba szerint „még az sem igaz, hogy az egészségipar összes területe dübörög, a gépgyártás pedig meghalt.”
Lantos éppen két terápiás készítmény fejlesztésével is
harcol a Covid-19 ellen, ipari fertőtlenítőszerből négyszeres a rendelésállományuk
a januárihoz képest, de a Budakeszi úti járóbetegrendelőjüket, ami azóta
újranyitott, be kellett zárni, amikor a 65 év feletti orvosok nem dolgozhattak.
„A világon jelenleg 143 nemzetközileg jegyzett vakcinakutatás folyik, továbbá 170-nél több terápiás kezeléses kísérlet van; ez valamilyen gyógyszert vagy vérkészítményt jelent. Utóbbiak közül én két fejlesztésben vagyok jelen befektetőként.
Még soha nem láttam ilyen tudományos-intellektuális összpontosítást, mint amit a Covid produkált” – mondja Lantos.
Dilemmák
„Én mindig igyekszem utólagosan is bizalmat szavazni annak, aki intelligens modellezés alapján megpróbált valami nem szokványosat, de nem feltétlenül sikerült neki” – mondta Lakatos a svéd járványkezelésről – a klasszikus dilemma egy döbbenetes kihatású formájával szembesültünk:
„valakinek döntenie kell, hogy egy ütközési szituációban melyik kimenetelt választja. Ha semmit nem tesz, ötven ember hal meg a buszon, ha közbeavatkozik, csak öt az autóban.”
Felteszi a kérdést: „tényleg abszurd olyan számításokkal
előállni, hogy egy 23 esztendős fiatal a halálával átlagban 31 nagyon jó, 27
közepes és 4,7 rossz évtől esne el, miközben egy 80-as korosztályú demens meg
legfeljebb egy-két borzasztó évtől? Ha valaki kimeneteket súlyoz, és
megszorozza a bekövetkezés valószínűségével, az normális dolog, még ha ez
emberéletek esetében brutálisan is hangzik.”
Maradnak kistérségi
Dzsokik
„Ennél kockázatosabb befektetés nemigen létezik, pláne, hogy
– mint mondtam – elképesztő kihívás megfelelni a gyógyszerhatósági
szabályozásnak. Másfelől: jó, ha tudjuk a helyünket a világban” – mondja Lantos
Csaba a Válasz Online arra a felvetésére, hogy gigantikus pénzeket fog kaszálni,
ha sikeres lesz az általa finanszírozott koronavírus-gyógyszer.
Egy ilyen fejlesztés nagyságrendileg egymilliárd dollárba kerül, a legdrágább részei a humánklinikai vizsgálatok.
A ’80-as évek óta Magyarországról csak a Richter tudott originális molekulát az amerikai piacra vinni, de az ő éves forgalmuk is csak másfélszerese a fejlesztés egymilliárdos költségének.
Lantos tervei szerint, ha eljutnak az általuk
finanszírozható fázisig, ami húsz– ötven betegen való tesztelést jelent, akkor
eladják a fejlesztést. „Ha meg nem sikeres, akkor buktunk.”
„Onnan, ahonnan mi jövünk, lényegében esélytelen fogyasztói világmárkákat építeni. Ebben az értelemben kistérségi Dzsokiként kell leélnünk az életünket” – teszi hozzá Lakatos.
A gazdaság
visszapattanásáról
„Én egyáltalán nem hiszek a visszapattanásban, a V-alakú görbében.
Háromhónapnyi bezártság szerintem igenis elgondolkodtatja az embereket, hogy
szabad-e ennyit repülni, érintkezni, sűrűsödni” –mondja Lantos.
Lakatos szerint „ez a válság rengeteg olyan fogyasztói viselkedés- és gondolkodásváltozást kényszerít ki, amely egyébként is bekövetkezett volna – legfeljebb hosszabb idő alatt. Soroljam a példákat? Digitalizáció, home office, házhozszállítás. Nem arról van szó tehát, hogy eddig az A jelű út volt a progresszív, most pedig hirtelen egy B lett helyette a menő”
A teljes összeomlás
opciójáról
„Most az a helyzet, hogy a világ kormányai és nemzeti
bankjai – hihetetlenül egységesen, gondolkodás és szinte kontroll nélkül – a
jövő nemzedékekre hagyják a mai válság terheit. Mindegy, hogy állampapír-kibocsátásról
vagy jegybanki pénzteremtésről hallunk, lényegileg ez a helyzet” – válaszolja Lantos
arra, hogy mi lesz, ha újabb kataklizmákkal szembesül a világ.
„Mivel olyan még nem volt, hogy sehogy se legyen, továbbá nem fogunk elfelejteni számolni, illetve mindig lesznek kielégítendő igényeink, a világgazdaság nem tud csak úgy összeomlani. Az persze benne van a pakliban, hogy ne tartsunk ott három év múlva, ahol azt gondoltuk, hogy tartani fogunk” – mondja Lakatos.
Borítókép: Lakatos Péter, a Videoton társ-vezérigazgatója. Fotó: Fekete Csaba
