Környezetbarát módszerrel oktatják a kertészkedést és megmutatják, hogy a növénytermesztés is olyan, mint a főzés: attól, hogy valaki megfőzi magának a vasárnapi ebédet, még nem kell szakácsnak lennie. A Capsul Farm oktatókert egy használaton kívüli zuglói telken edukálja a lakosságot. Tervük az, hogy a magánfogyasztók okosítása mellett a kisebb éttermek egy része náluk termeljen.
A gaz is lehet
hasznos
„Volt olyan kurzus, amikor a vendég nem bírta ki, és elkezdett gyomlálni, mert szokatlan volt neki az ágyások körüli sok gaz. Mikor rászóltam, szegény megpróbálta visszanyomni” – meséli Zatykó Judit, az oktatókert egyik önkéntes oktatója. A zuglói udvar valóban nem egy angol kert benyomását kelti: itt szabadon garázdálkodhat minden növény, gaztól vagy haszonnövénytől függetlenül. A Capsul Farmnál a „lusta kertészetben” hisznek.
Salamon Szilvia alapító a Capsul Farm oktatókertjében // fotó: Sebestyén László
A klasszikus szemlélettől eltérően, a permakultúra inkább a diverzitást preferálja, ahol a növények és a környezeti adottságok kölcsönösen előnyös hálózatot alkotnak egymással.
A módszer egyik lényege, hogy nem kell állandó gyomlálással és kapálással megbolygatni a talajt. Elméletük alapján minél többféle a növényzet, annál nagyobb a természetes védelem.
Mivel nincsenek vegyszerek, más módon kell megóvniuk a
növényeket a kártevőktől. „Vannak kimondottan Jolly Joker őrzővédő növények,
mint a sarkantyúka vagy a bársonyvirág (közönséges nevén büdöske)” – mondja
Judit. Utóbbi a fonalféregtől véd, míg a sarkantyúvirág a földi bolhák ellen
veszi fel a harcot. A rovarnak ezekre nagyobb gusztusa van, mint az egyéb
haszonnövényekre, és inkább ezekre fanyalodik rá. Szárnyasok ellen hagymát
vetnek a növények közé, míg a snidlinggel a meztelen csigákkal szemben védekeznek.
„Idén a száraz májusban nagyot küzdöttünk a tetvekkel. A leszámolásra a
katicagyűjtés lett volna a legjobb módszer. A katicák végül maguktól
idetaláltak hozzánk, de segített az eső is, ami szépen leverte a tetveket” –
mondja Judit a természetes védekezés apró trükkjeiről.
A kurzuson szó esik a növénytársításokról is, vagyis arról, hogy bizonyos fajok egyszerűen jobban érzik magukat más növények társaságában. A kukorica-bab kombináció például kimondottan előnyös párosítás: gyökereik máshonnan veszik fel a tápanyagot, a bab ráadásul a levegőből felvett nitrogént leadja a társnövénynek. Cserébe a kukorica természetes karót nyújt a babnak anélkül, hogy megfojtaná azt.
Fotó: Salamon Szilvia
A kertészeti alapismeretek közben, nemcsak hallgatunk, hanem
járkálunk, tapogatunk, sőt még rágcsálunk is. Az újhagyma és az eper isteni, a
retek már kissé fás, míg a mangold már a keserű fázisban van. Hasznos egy óra
annak, aki hobbikertészként akarja feltuningolni a városi kiskertjét, vagy csak
a balkonládáját. A fejenként 3000 forintos oktatáson tényleg minden területet
érintünk, a természetes talajtakaróktól kezdve a rövid és hosszú tenyészidejű
növények párosításáig bezárólag.
Oktatókert és bérkert
egyben
„Meg akartam mutatni, hogy nemcsak a dísznövényeket lehet lakásokban, balkonokban, kiskertekben nevelni, sőt, a haszonnövényekkel még egyszerűbb is” – mondja ezt már Salamon Szilvia környezetmérnök, a Capsul Farm kitalálója. A projekt két éve indult, először a mikrozöldekre fókuszáltak, apró beltéri kertiszett workshopokat (innen ered a név is) tartottak. Szilvi nagyobb volumenre vágyott és realizálta azt is, hogy ahhoz, hogy rendes körülmények között népszerűsítse és oktassa a városi kertészkedés kulisszatitkait, kellene egy kisebb telek.
fotó: Sebestyén László
Választása a lakóhelyéhez közeli egykori 700 négyzetméteres fatelepre esett, ám a bonyolult bürokrácia miatt végül csak egy év után kapta meg a területet. A bérleményként használt portán még az időnként rossz minőségű talaj sem volt akadály: a szamóca, a földi eper, vagy a dinnye mind olyan növények, amiknek „nem fáj, hogy nincs alattuk sok termőtalaj, így is vígan elterjeszkednek.”
Külön engedélyekre nem volt szükségük, hiszen ők nem a piacra termelnek: elsősorban oktatásra használják a kertet.
„Ez egy tankert, ami túl kicsi ahhoz, hogy kilószámra értékesíteni lehessen” – mondja Szilvi. Egy másik vonalon azért már elindultak más felé is: a belváros népszerű mindenmentes főzelékbárja, a Hokedli pár ágyást kibérelt a Capsul Farmtól. Az étterem fő alapanyaga a főzelékes-leveses műfajból eredendően a friss biozöldség, és szerették volna, ha ennek egy része saját kertből érkezik, így béreltek pár ágyást Szilviéktől (ami egyébként az oktatókertben is jól jön. Rárabolni ezekre a növényekre nem szabad, de jó illusztrációt nyújtanak például a növénytársítások hasznosságát illetően.) A bérleti díj nemcsak helyet biztosít, de a Capsul Farm önkéntesei segítenek a vetésben, a növényvédelemben, az öntözésben, a Főkerttől rendelt komposzttal javítják a termőtalajt. A 7 kilométerrel arrébb található főzelékezőbe így garantáltan friss biozöldséggel főzhetnek.
Az egyelőre egyéni vállalkozásként működő Capsul Farm ebben az irányban további potenciált lát. Sok pici étterem szeretne saját konyhakertet, azonban a Hokedlihez hasonlóan a termelőknek nem éri meg ekkora tételben beszállítani, és a megfelelő terület megtalálása is nehézkes az urbánus környezetben.
fotó: Sebestyén László
Sinkó Bori, a Hokedli alapítója szerint a probléma leginkább a jogszabályi háttérrel van, ami ellehetetleníti azt, hogy egy termelő olyan tisztítóüzemeket, és szállítási platformokat (hűtőkocsi, stb) finanszírozzon, ami a törvény szerint szükséges. „Ugyanúgy, ahogy egy melegkonyás hely előírásai is túlszabályozottak és sok esetben nem ésszerűek, a termelőtől beérkező árura is nagyon eltérő szabályok vannak. Sok esetben előírás a vákumozás, ami borzasztó sok műanyag hulladékot termel. Ezenkívül nehézség, hogy velünk ellentétben sok étterem fix étlappal működik, tehát mindig ugyanolyan minőségű és meghatározott termékekre van szüksége. Mi többek között ezért is viszünk olyan konyhát, hogy a napi ajánlaton legyen a hangsúly, hogy mindig szezonális, és friss alapanyaggal tudjunk dolgozni” – mondja Bori.
Szilviék ezt a piaci rést szeretnék betölteni, és a későbbiekben tervezik, hogy további gasztronómiai helyeknek biztosítanak parcellákat.
Persze, fő tevékenységükről, az oktatásról sem szeretnének lemondani. A workshopokat a másik, hasonlóan városi növényimádókra fókuszáló vállalkozással, az Urban Jungle-lel közösen csinálják. A kurzusok jól kiegészítik egymást: míg a Capsul Farmnál a haszonnövényeken, addig az Urban Jungle-nél a dísznövények gondozásán van a hangsúly. Az Oázis Kertészet is beállt mögéjük: saját internetes felületein és ingyenes nyomtatott magazinjában osztja meg a Capsul Farm eseményeit, valamint kuponokkal segítik a kezdeményezést és annak résztvevőit. A cég saját tapasztalatai miatt támogatja a kezdeményezést. Vásárlóik zöme ugyan nagy elánnal bevásárol náluk, de mivel a kertészkedés folyamataival nincsenek képben, hamar jönnek a kudarcélmények.
A családnak elég lesz
A környezetmérnök öttagú csapatával egyelőre másodállásban viszik a farmot. Fizetésüket a programok után, a résztvevők díjából kapják, és mindenki kap egy saját ágyást, cserébe a kert gondozásáért. Remélik, hogy idővel a kezdeményezés rentábilis lesz, Szilvia két éven belül száz százalékban a Capsul Farmból szeretne megélni. Az alaptevékenységet a már említett bérbeadások mellett kiegészítenék teraszokra szánt pop up rekeszkertekkel, aminek első verzióját már a pesti Gólya Presszó tetőteraszán is lehet látni.
Jó kérdés, hogy a koronavírus-járvány miatt veszélybe került vendéglátóhelyeknek most mennyire lesz kapacitása a bérlésre. „Sajnos, a gazdasági válság mélyen gyűrűzik be a vendéglátásba, túlélésért játszunk. Őszig mindenképp béreljük a magaságyásokat, az pedig, hogy a következő szezonban mi lesz, a jövő zenéje. Egyelőre azt sem látni, hogy két hónap múlva mi várható” – mondja Sinkó Bori.
fotó: Sebestyén László
A karantén alatt viszont a magánfogyasztók érdeklődése jelentősen megnőtt a kertészkedés iránt, amit Szilviék is éreztek. A közösségi események betiltása miatt az oktatókert ugyan hónapokra bezárt, de online továbbra is megtartották a kurzusokat. Normál esetben a december-januári hónapokban egyébként sincs élő előadás, mivel akkor a kert pihen.
llyenkor szintén webes felületen történik az oktatás, és mire a szezon beindul, az elméleti tudás már ott lesz a hobbikertész fejében.
A Capsul Farm az első budapesti oktatókertként hivatkozik magára. Ugyan a közösség kertek Magyarországon is egyre inkább felkapottak, Szilvi szerint ezek más profilban működnek. Igaz, hogy itt is zajlanak oktatások, de ezek többnyire a környék lakosait célozzák meg. Az egyes parcellák egy-egy magánfelhasználó tulajdonában állnak, a joghasználat sokszor kihalásos alapon öröklődik, a közösségi kertek kertészeinek száma elenyésző. Szilviék inkább arra a nagy halmazra fókuszálnak, akiknek saját balkonjuk, kisebb kertje, vagy közös társasházi udvaruk van.
„Külföldön van néhány példa a városi kertészkedésre, ahol kifejezetten a város egy-egy üres parcelláján, vagy a tetőn nevelnek növényeket. Ez itthon még nem jellemző, pedig környezeti szempontból nagyon sokat jelentene” – mondja Szabó Eszter, a Felelő Gasztrohős Alapítvány munkatársa. A civil szervezet egyik küldetése, hogy elősegítse a hazai vendéglátóhelyek környezetbarát működését, jelenleg 53 étteremmel állnak kapcsolatban. A szakember úgy látja, hogy az élelmiszerek megszerzésének legfenntarthatóbb módja az, ha saját magunk termesztjük, amelyhez a Capsul Farm tankertje és workshopjai megfelelő háttértudást adnak.
Szilvi időnként a kertet is elhagyja, tavaly ő csinálta a Real School nevű magániskola kertjét, és a jövőben is terveznek hasonló jellegű munkákat is. Célcsoportjuk többnyire az egyetemisták és a kisgyerekesek közül kerülnek ki, nekik egyre fontosabb, hogy vegyszermentes élelmiszert vásároljanak. Persze, a városi környezetben nehéz lenne nagyüzemben termelni, de nem is ez a cél. „Senki sem lesz profi kertész, de annyit termelhet, hogy a családja szükségleteit ellássa” – mondja Szilvi.
A kiemelt képen Salamon Szilvia // fotó: Sebestyén László
