Németh Emese egy-egy alkotása járt már New Yorkban és Tokióban, sőt Japánban a mai napig látható egy festménye, miután egy múzeum úgy döntött, megvásárolja. A Cápák között befektetői is meglátták benne a fantáziát, bár az elmúlt hónapok nem csak a hétköznapjait, a terveit is felforgatták.
Április 27-én elindult az RTL Klubon futó üzleti showműsor, a Cápák között második évada, ahol öt befektető pénzéért versenyeznek kezdő (vagy nem kezdő) vállalkozók. A forbes.hu-n hétről hétre bemutatjuk egy-egy vállalkozó sztoriját: honnan jött az ötlet, mi történt a műsorban és hogyan alakult a deal azóta, hogy nyélbe ütötték. IX. rész.
„Biztos furcsa most nektek, hogy én a művészettel
jövök, mert nagyon megfoghatatlan és szubjektív. De nem állnék itt, ha nem
tudnám, hogy másfél év alatt milyen számokat produkáltam.”
Az első évaddal együtt összesen több mint hetven vállalkozó fordult meg a Cápák közöttben, de eddig még nem volt példa arra, hogy egy művész álljon a befektetők elé. Azzal, hogy Németh Emese színre lépett, ez is megtörtént, de – ahogy arra a fenti idézet is utal – egyáltalán nem ijesztették meg a cápák. Pedig Emese (Meska) sokkal inkább tartja magát művésznek, mint üzletasszonynak. Ezen belül is „laikus” művészként tekint magára, ezzel utalva arra, hogy formális keretek között soha nem tanult képzőművészetet.
Meska a cápák előtt / Fotó: RTL Klub
A Meska – ez művész-, márka- és beceneve is egyben –
előtt tíz évig foglalkozott üzletfejlesztéssel: nagyrészt egy hazai cégnél, de
megfordult a Deloitte-nál is. Ezt a pályát végül 2018-ban hagyta maga mögött, hogy
a lehető legtöbb időt tudja az alkotásra szánni. Kezdetben a teljes
nevét használva alkotott, főleg figuratív képeket készített, olajjal festett
vászonra. Az absztraktabb Meska-korszak két éve kezdődött el. Ma már nem csak
ecsettel dolgozik, a festett vászonra repetitív módon mintákat vág
lézervágással, így a kivágott forma mögött új sík születik. Nemcsak
festményeket készít, lámpatesteket és betonhatású fali installációkat is (most
épp egy tizenöt négyzetméteres betonfalon dolgozik).
Nem jellemző, hogy műveinek címeket adjon.
Két éve, a Meska-korszak indulásakor, akkori kiállításán a festményei mellé versrészleteket választott: „Elsősorban érzéseket, impressziót szerettem volna közvetíteni. Olyan sorokat választottam, amelyek Szabó T. Anna verseiből lettek kiválasztva. Azt gondolom, hogy az absztrakt világ egy tág értelmezésen és szubjektív élményeken keresztül válik közléssé, és így kel életre, tehát mindenkinek lehet más az interpretációja” – mondja. Úgy érzi, így megengedi a közönségnek, hogy saját határtalan képzelőerejükre hagyatkozzanak, amikor értelmezik az absztrakt alkotásokat. A figuratív munkáinak viszont szokott címet adni, mint ahogy a nemzetközi versenyekre küldött képeknek is.
[ngg src=”galleries” ids=”237″ display=”basic_imagebrowser”]
„A márkát a kis szériaszám, a népszerű motívumok, a multifunkcionális, jól
variálható darabok és a természetes anyagok használata jellemzi. Utóbbira egyre
nagyobb igény mutatkozik” – mondja Kelen Anna művészettörténész, a Virág
Judit Galéria munkatársa.
Meskát az első külföldi nagy siker tavaly nyáron, Tokióban érte, a Nemzetközi Művészeti Olimpián. „Emlékek” című festménye ugyanis bekerült a legjobb nyolcvan alkotás közé, a döntőben pedig különdíjas lett. A versenyre több mint 3100 alkotás érkezett be, összesen 99 országból.
Legalább ekkora siker volt az is, amikor mindezek után a tokiói Living National Treasures múzeum megvásárolta a festményét félmillió forintért (ma is innen indul egy Meska-műalkotás ára).
Az elismerések mellett azonban fontosnak tartja azt is, hogy egy nemzetközi zsűritől objektív visszajelzést kapott arról, amivel évek óta foglalkozik – bár hasonló visszajelzés az is, hogy rögtön az indulás utáni másfél évben hatmillió forint bevétele származott egykori szerelemprojektjéből.
Bár a tokiói verseny döntőjekor a járványnak még híre-hamva sem volt, ebben a világban nem ritkák az online események, a pontozást képernyőn keresztül nézte végig. Inkább az a kérdés, a festmény hogyan jut ki a helyszínre: Meska ezt műtárgyak szállítmányozására specializálódott cégekkel oldja meg. Nem Tokió volt ugyanis az egyetlen világváros, ahova fel kellett adnia egy-egy művét, állították már ki alkotását a New York-i One World Trade Centerben is, idén pedig a 15 millió forintos fődíjú Luxemburg Art Prize és a London Sunny Art Prize eredményeire vár, az eredményhirdetés a vírus miatt hónapokat csúszik.
Azt, hogy céget alapítson, elsősorban ezek a versenyek
és pályázati lehetőségek indokolták, nem az üzlet: rájött, hogy a profizmusnak
az is a része, ha transzparens módon tud üzletelni az alkotásaival.
Fotó: RTL Klub
A műsorba azzal a céllal érkezett, hogy a befektetés segítségével megnyithasson egy olyan showroomot Budapest belvárosában, ahol be tudja mutatni a műalkotásait. A cápáktól 6 millió forintot kért, cserébe 20 százalékot ajánlott fel, végül 3-3 millió forintot kapott Balogh Leventétől és Tomán Szabinától, akik 20-20 százalékot kértek el a cégből.
A koronavírus-járvány kitörése azonban átmenetileg felülírta a showroommal kapcsolatos terveit.
Bár továbbra is szeretne megtelepedni a belvárosban, egyelőre rizikósnak érzi, hiszen sokkal kevesebb ember fordul meg az utcákon, mint a járvány előtt – márpedig az a missziója, hogy meg tudja mutatni a világnak, mit és hogyan alkot. Ettől függetlenül nem tétlenkedett azóta sem, hogy befektetőivel megállapodtak, alternatív megoldásként egy lakásgalériát hozott létre. Mivel az üzleti tervet alapvetően az ennél jóval több tőkét igénylő belvárosi bemutatóteremre találta ki, utólag módosítottak a megállapodáson: Leventével és Szabinával abban maradtak, hogy a befektetés mértékét és az ezzel járó tulajdonrészt is csökkentik.
Meskát összességében viszont egyáltalán nem viselte meg a járványhelyzet: „Végig alkottam a járvány alatt, nagyon szép alkotói folyamaton vagyok túl.” Azt meséli, többet dolgozott, mint máskor, az összes megrendeléssel elkészült a határidőre (megrendelői főleg belsőépítészek és lakberendezők). Sőt az is belefért, hogy egy barcelonai művésztársával, Saúl Gil Coronával közös műalkotást készítsen – egyik részét Budapesten, a másikat Barcelonában –, és dolgozik egy látszóbeton műalkotás prototípusán, amit nemzetközi szériagyártásra szán.
Borítókép: RTL Klub
