Mi motivál? Ha eredményeket látsz, vagy ha befolyásod van emberek felett?
Az ötvenes években két amerikai pszichológus (John R.P. French és Tertram Raven) öt klasszikus hatalmi forrást azonosított (persze rajtuk kívül még egy csomóan foglalkoztak ezzel már jóval korábban is). Ezek azok a képességek vagy szerepkörök, amik miatt mások felett befolyást tudunk szerezni, és követik a döntéseinket.
De tényleg csak öt lenne? A forbes.com megvizsgálta közelebbről.
A titulusból fakadó hatalom
Ez a legegyszerűbb és legtisztább hatalmi forrás. Azért bírunk befolyással események és emberek felett, mert egy bizonyos szabályrendszer szerint megszereztük rá a jogot. Viszont, ha valakinek mindig emlékeztetnie kell a beosztottjait, hogy ki a főnök, akkor egy idő után a titulusból eredő hatalom fénye megkopik.
A kényszerítés és a jutalmazás ereje
A titulushoz hasonlóan a büntetés és a jutalmazás képessége is a hatalom forrásának tekinthető. „Ha péntekig nincs kész, ki vagy rúgva!”- ez a büntető. „Ha péntekig meg vagy vele, akkor hétfőn szabadnapot kapsz!” – ez a jutalmazó. Jeff Bezos, az Amazon CEO-ja egyszer egy vita közben felcsattant: Most komolyan lemenjek a bejárathoz és felhozzam neked azt a kis táblácskát amire ki van írva, hogy én vagyok a főnök, vagy végre abbahagyod a vitatkozást velem?” – időről időre be lehet játszani ezt is, de nem mindig.
Referencia és kapcsolatrendszer mint hatalomforrás
A referencia ereje abból adódik, hogy valakit nagyon kedvelnek, a kapcsolatrendszer pedig ennek az egyik rokona, ha úgy tetszik. Képzelj el egy ügynököt Hollywoodban, akinek szinte az összes sztár telefonszáma megvan, bárkit el tud érni. Ez a kapcsolatrendszerből adódó hatalom, amikor valakit felhívsz, és az azt mondja, hogy „igen, el tudom érni, hogy Brad Pitt ott legyen azon a forgatáson”. Nem biztos, hogy van titulusa az illetőnek, nem biztos, hogy jutalmazhat vagy büntethet, de azzal, hogy meg van neki Brad Pitt telefonszáma, mégis jár egyfajta különleges hatalom, ami másoknak nincs meg
De mi a baj a klasszikus hatalomforrásokkal?
Az, hogy nagyon nehéz szert tenni rájuk. Egy jól csengő titulus elérése, vagy az, hogy büntető-jutalmazó szerepkört kaphasson valaki, hosszú évek kitartó munkájába kerül.
Több mint 5700, vezető pozícióban dolgozó személy töltötte ki azt a tesztet, ami arra volt kíváncsi, hogy az eredmény vagy a hatalom motiválja-e jobban őket. A teszt szerint a válaszadók 41%-a erősen vágyik a hatalom valamelyik klasszikus formájára- szóval mi a teendő akkor, ha te abba az 59%-os többségbe tartozol, akit inkább az eredmény érdekel, nem pedig az, hogy irányíthass másokat? Akkor esélytelen, hogy beleszólásod legyen a dolgokba? Nem!
A legjobb forrás: Információ és profizmus
Az információbirtoklásból fakadó hatalom azt jelenti, hogy olyan tényekre van rálátása valakinek, amik a többség elől rejtve vannak. Amikor valami pluszt olvas az ember mondjuk arról az iparágról, amiben tevékenykedik, akkor azzal információs előnyt szerez. Ha a cégnél felmerül egy kérdés, és hozzád fordulnak, mert általában felkészült vagy a legújabb dolgokból is, akkor információs előnyben vagy.
A szakmai profizmusból adódó hatalom akkor jön elő, ha egy területen nagyobb gyakorlatunk van, mint a többieknek. Az információ és a tapasztalat sokkal könnyebben megszerezhető, mint a fentebb említett klasszikus ötösfogat.
Pozíciótól függetlenül, mindenki került már olyan helyzetbe, ahol a megoldást tőle várták. Ahol maga mellé kellett állítania másokat, vagy meg kellett győznie őket az általa hitt jóról. Ahol önérvényesíteni kellett úgy, hogy az másokat ne sértsen, sőt együttműködésre ösztönözzön. Ahol át kellett gondolnia, mi a fontos, és priorizálnia kellett feladatokat. Ahol lépéseket kellett tennie egy produktívabb, hatékonyabb eredményért, hogy ne sokat, hanem okosan dolgozzon. Ahol megnyerőnek kellett lennie, mások előtt kellett beszélnie, úgy, hogy a mondandó nyitott fülekre találjon. A Forbes ezért idén májusban megrendezi a Legyél jobb! napot, ahol a főnöki székben ülő profiktól lehet tanulni. Érdekel? Kattints ide!
