A nárcizmus sokszor kéz a kézben jár a vezetői magatartással. Az egészséges önbizalmú főnök mindig hasznos lehet a csapat számára, azonban vannak esetek, amikor ez a tulajdonság túlságosan elhatalmaskodik, és ez az egész cégre negatív hatással lehet.
Kutatások bizonyítják, hogy a vezető pozícióba kerülő személyek jobban hajlamosabbak a nárcizmusra, mint a vállalat többi tagja, sokszor ez emeli őket vezető pozícióba. Az amerikai Forbes a vezetők túlzott nárcizmusát járja körbe.
Túlzásba viszik a magabiztosságot
A Stanford Egyetem kutatásai kimutatták,
hogy az extrém módon nárcisztikus vezetők akár egy teljes szervezet működését
képesek szétbomlasztani.
A kutatás emlékeztetett arra is, hogy a nárcisztikus vezetők sok esetben vonzóak lehetnek a többiek szemében. Magabiztos fellépésük miatt sokan felnéznek rájuk, különösen akkor, ha a szervezet épp egy nagyobb krízist él át. Azonban fontos megemlíteni, hogy a túlzott nárcizmus hosszú távon komoly veszélyt jelenthet a vállalati kultúrára.
Vizsgáljuk meg, mi motiválja meg őket a viselkedésükben. Egy nagyobb cél elérésére törekednek? Vajon tényleg jobbá akarják tenni a céget vagy az országot, vagy csak valamilyen őrült álmot kergetnek? Lehet, hogy viselkedésük valójában a saját aggodalmaikról szól?
Lássuk tisztán, mi rejtőzik viselkedésük mögött. A magabiztos vezető remek dolgokat képes kihozni a csapatából, ám a túlzott nárcizmus számos veszélyt rejt magában.
Szeretetre vágynak
A nárcisztikus emberek szeretik, ha csodálják őket. Ha az imádás elmarad, neheztelésük agresszióvá fajulhat, frusztrációikat a csapat felé irányuló visszaélésekkel vezethetik le. A legnagyobb veszélyt esetükben az jelenti, hogy befolyással bírnak a szervezetre.
Ha egyszer náluk van a hatalom, az általuk feltételezett tisztelethiány könnyen kirúgásokká fajulhat és megszabadulnak azoktól, akik szerintük akadályozzák őket.
A vezetők választásánál érdemes alaposan megismerni a jelentkezőket. A nárcisztikus és túlságosan magabiztos emberek gyakran olyan dolgokat állítanak, amik nem fedik a teljes valóságot. Érdemes körbekérdezni az előző munkahelyükön, felmérni, hogy a volt kollégák hogyan látták őket.
A koronavírus korában még inkább szükség van a jó vezetőkre. Lehet, hogy a mostani helyzetben egy magabiztos vezető még inkább szimpatikusabbnak tűnik, de lássunk túl az aktuális szituáción. Olyan embert válasszunk, aki hosszú távon is alkalmas a feladatra.
Szeretnek változtatni
A nárcisztikus emberek sikeresek a tartós változások előremozdításában, ám ezek nem mindig járnak pozitív következményekkel. Ennek oka lehet, hogy olyan kultúrát teremtenek, amiben a hízelgés és szervilizmus díjazva van.
Meglátják a lehetőséget a nehezebb helyzetekben is, azon olyan krízisek, mint akár a koronavírus-járvány potenciális előrelépést jelenthet nekik. A helyzet csábító lehet számukra, és úgy tüntetik fel magukat, mint akik a legnehezebb helyzetekben is képesek megoldást találni.
Feljogosítva érzik magukat, hogy ne legyenek szerények
A nárcisztikus vezetők sokszor intelligenciájukkal és ragyogó képességeikkel igazolják vezetői pozíciójukat. Feljogosítva érzik magukat, hogy sokszor olyan döntéseket hozzanak, amik akár üzleti szempontból helytelenek vagy etikátlanok.
Egy kísérlet során a vezető pozícióra pályázó emberek közül a szerencse alapján választották ki a nyertest. A kutatás kimutatta, hogy mikor a túl magabiztos emberek tisztában voltak a választás véletlenszerűségével, sokkal kevésbé fogékonyak arra, hogy hatalmukat fitogtassák a csapatukban. Ellenben akkor, mikor tudták, hogy a pozícióra tudatosan őket választották, ez már kevésbé volt jellemző.
A kísérlet azt bizonyította, hogy a véletlenszerű kiválasztás szerényebb vezetőket eredményez, amivel a csapat és a szervezet is jobban jár.
Áthágják a szabályokat
A nárcisztikus embereket általában saját önös érdekeik mozgatják előre, és ennek érdekében nem félnek szabályokat sem megszegni. Sokszor attól sem rettennek meg, hogy illegális módszerekkel érjék el a sikert.
Fotó: Brooke Lark // Unsplash
