Muhari Rita volt az első, aki Magyarországon apró trópusi növénykéket kezdett ültetni szűk szájú, antik vagy újrahasznosított üvegekbe. A mutatós floráriumokat online, valamint dizájnvásárokon és személyesen árulta, utóbbiak helyére most kizárólag a webshop lépett. Anyák napján pedig az ajándékkártyát tartja a legbiztonságosabbnak.
„Mindig az volt a vágyam, hogy legyen egy saját termékem, amihez mindent én csinálok, a logótól a merketingen át magáig a termékig” – meséli Muhari Rita, aki Mágikus kert néven kezdett négy évvel ezelőtt különleges floráriumokat készíteni. Nem is akármilyeneket: különleges, szűk nyakú üvegekbe rakosgatja be apró zuglói manufaktúrájában a trópusi növényeket.
Azt mondja, lényegében kipusztíthatatlan egy ilyen palackkert, ha három alapdolgot betart a tulajdonosa: nem locsolja agyon, nem teszi tűző napra, de lehetőleg ledes fénnyel megvilágítja.
A retro ajándékoktól a belső kertig
Rita reklámcégnél dolgozott, ott tanulta ki a dizájnerszakma csínját-bínját. Amikor kiszállt az ügynökségi mókuskerékből, először webáruházat hozott létre, ahol a poszterektől a fém reklámtáblákon át a retro tárgyakig mindenféle ajándéktárgyat árult.
„Napi tizenkét órát el lehetett vele bíbelődni, mert miután felkutattam és megvettem az antik tárgyakat, magam alaposan megtisztítottam, felújítottam, lefotóztam őket. Sok munka és sok pénz kellett volna hozzá, hogy igazán felpörögjön.”
A kertészkedés mindeközben régi szenvedélye volt: négy éve összefogott lakótársai többségéve, és együtt alakították ki zuglói társasházuk belső kertjét, közös pénzből. „Itt tényleg együtt talicskázta a földet negyven ember” – mondja Rita, aki projektvezetője volt a kertépítésnek. Lényegében ő maga is tervezte a kertet, mivel a Mol zöldövezeti programjának keretében kiírt pályázaton feltétel is volt a közösségi tervezés.
Grafikusi gyakorlata volt, elvégezte a pályázat kiírói által szervezett egynapos tájépítészeti és kertészeti kurzust, és belevágott. Azt mondja, nem volt egyszerű, de jó alkalom volt arra, hogy tanuljon és elmerüljön a kertészet rejtelmeiben. Egy profi biztosan másmilyen kertet tervezett volna, de a végeredmény egy ma már burjánzó kert lett.
Nem eladó. De, mégis
Magának már ekkoriban is készített floráriumokat: szeretett bolhapiacra járni, és ott különleges régi üvegeket talált, amikbe trópusi növényeket ültetett, persze kizárólag saját magának. „Aztán ahogy a vevők jöttek a webáruházban vásárolt dolgaikért, egyre másra kérdezgették, hogy eladók-e. Egy idő után elkezdtem gyártani őket.”
Így született meg a Mágikus kert floráriumok, aminek az a különlegessége, hogy Rita kifejezetten szűk nyakú üvegekbe pakolja a növényeket, kézi munkával. Ő volt az első Magyarországon ebben a műfajban, ma már van ugyan egy-két versenytársa, de nagyrészt importtermékeket árulnak, vagy klasszikus befőttesüvegeket használnak.
A florárium mai formáját egy növénykedvelő londoni orvos, Nathaniel Bagshaw Ward londoni orvos találta fel 19. században. Találmányát a véletlennek köszönhette: egyik kísérlete során egy üvegpalackkal leborított bábból kikelő molyt figyelt meg, és észrevette, hogy a talajból néhány páfránypalánta bújik elő, amelyet egyébként kertjében képtelen volt életben tartani. A növényeket évekig így leborítva tartotta. Még egy korty vizet sem kaptak, mégis szépen virultak.
„Túlöntözéssel meg lehet ölni a növényeket, elég nekik néhány havonta pár csepp víz” – mondja Rita, amikor felvetem, hogy nálam biztosan elpusztulna egy efféle különlegesség. „Nem szabad közvetlen napra tenni, mert felforrósodik, és érdemes ledes izzóval megvilágítani” – jönnek a jótanácsok. – Egy sötét polcon ugyanis inkább csak elvegetálnak a floráriumok, márpedig nincs mindenkinek északi ablakú műteremlakása, ami ideális lenne nekik.”
Az üvegeket úgy ültetik be, hogy a növények körülbelül egy évig nem növik ki otthonukat. „Ha nagyon megnőnek, hagyhatjuk a növényt kinőni az üvegből, aztán vissza lehet csípni” – mondja Rita, aki karbantartást is vállal: legalább a nagyobbaknál – de igazából minden méretnél – javasolja, hogy évente vigyék vissza hozzá egy alapos rendbehozatalra.
A parádi kristálytól az unikumos üvegig
Az üvegek sem akármilyenek a Mágikus kertnél: Rita igyekszik különlegeseket, régieket vagy újrahasznosítottakat választani. Olyan vevő is akad, aki maga hoz üveget a családi örökségből, avagy szimplán a pincéből, menők például az ipari típusú üvegek, mint például a demizsonok. „Soha nem veszek virágpiacon dekoráruházakban sorakozó kínai üvegeket, amiket használok, európai üveggyárakból származnak.”
A legkülönlegesebb floráriumok üvege pedig a Parádsasvári Üvegmanufaktúrában készül: saját tervezésű, szájjal fújt kristályüveg.
Rita emellett szívesen ülteti be különleges italok üvegeit is. Extra jól néznek ki floráriummal megtöltve például az Unicum Riserva vagy a Tequila Patron kiürült, különleges alakú üvegei. Ezeket a belvárosi Boutiq’Bar gyűjti Ritának, miután az egyik ottani csapos felajánlotta, hogy szívesen átadná újrahasznosításra, mert ők még az utolsó citromhéjat sem szívesen dobják ki. „A címkét persze nem kis munka lemosni ezekről az üvegekről” – nevet Rita.
A kisebb, félliteres űrtartalmú üvegekben elhelyezett floráriumok ára 5990 forinttól indul, a legdrágábbak, több tízezer forintosak pedig éppen ebben a parádsasvári nyolcliteresben díszelgő palackkertek.
Rita nem használ semmiféle ragasztóanyagot, tartósítószert, és nem ültet be pozsgás növényeket, kaktuszokat sem, amelyek a párában hamar elpusztulnának. Virágos növények sem kerülnek a palackokba, hiszen azokat elvirágzás után vissza kellene vágni. Helyettük kizárólag színes, mintás levelű, különféle begóniák, fittóniák, borostyánok és kúszófikuszok díszítik a palackkerteket.
„A növénybeszerzés a kritikus pont, olyan ez, mint a csúcsgasztronómia: a végeredmény nagyban függ attól, hogy miféle alapanyagot használunk. Fontos, hogy mindig legyen minden, és minden jó minőségű legyen – ez pedig nem egyszerű Magyarországon.”
Rita folyamatosan keres magyarországi termelőket, de eddig nem igazán talált, így a legtöbb növényt hollandiai importból – persze magyar kereskedőn keresztül – szerzi be. De persze nagyon rizikós, hogy éppen mi az, amit megtalál a szigetszentmiklósi vagy a XIII. kerületi virágpiacon. „Mivel webshopról van szó, szépen befotóztam a termékeket, nem tehetem meg, hogy valaki rendel egyet abból, amit a képen lát, és teljesen más növény lesz benne a következő héten!”
Anyák napjára: távolságtartás és ajándékkártya
A járvány kitörése óta kisebb döccenőkkel, de lényegében működik a virágpiac, sőt az utóbbi egy-két hétben már tömeg és némi áruhiány is kialakult, mivel a virágboltok elkezdtek kinyitni, főleg most, anyák napja előtt. Rita a karantén előtt jól bevásárolt, a járvány óta személyesen csak a pesti piacon járt, és anyák napjával kapcsolatban is inkább a távolságtartásra szavaz. A vevőknek ajándékkártyát ajánl, amivel egy szép, félliteres floráriumot választhat, aki kapja az utalványt.
És ha valaki azt kéri, hogy szállítson ki az ünnepeltnek egy efféle ajándékot, ő arra is vállalkozik: az eddigi személyes átvétel helyett amúgy is heti egyszeri házhoz szállítást kínál. Méghozzá saját autóval, hiszen a floráriumok nem postázhatók, és klasszikus futárcégek sem vállalják a szállításukat.
A dizájnvásárok az utóbbi hetekben elmaradtak. A floráriumokat készítő Jeff Pitt & Co. Kft 2019-es kilencmillió forint körüli árbevételének 30-40 százaléka jött a Wampról és a Kiskertpiacról (a maradék az online és a műhelyi eladás), szerencsére csak a karácsonyi forgalomban túlsúlyosak a vásárok.
A tavaly év végihez képest most látványosan alacsonyabb a forgalom, de a március például váratlanul erős volt, és a tavalyi áprilisinak is több mint a felénél volt a hónap utolsó napjai előtt. ám ezzel együtt márciusban erős volt a forgalma, pedig nem is költött reklámra.
„Tavaly novemberben és december elején ötszáz floráriumot készítettem, és december végén üresek voltak a polcok a műhelyben. Az utolsó Wampon délre elfogyott a készlet. Így is éjjel-nappal dolgoztam, ha nem 24 órából áll egy nap, lehetett volna még magasabb a forgalom” – mondja Rita, aki ezek után fontolgatta is a bővülést, új, nagyobb műhely és alkalmazottak formájában, ám most áldja az óvatosságát. „Mindig is úgy csináltam, hogy felkészültem arra: bármikor bármi történhet, márpedig végtelen tartalékok nincsenek egy ilyen pici vállalkozásban.”
Borítókép: Rónai Gergely