Egész jól tetten érhetők a magyar lakáspiacon is azok a tendenciák, amelyeket Amerikában kimutattak rengeteg adat elemzésével. De persze vannak magyar sajátosságaink is, íme néhány elgondolkodtató adat.
Érdekes könyv és füzetecske érkezett a szerkesztőségbe pár napja. A Zillowsztorik bődületes mennyiségű adat feldolgozásával próbál választ adni az amerikai lakáspiaccal kapcsolatos legfontosabb kérdésekre, de rögtön felmerül a kérdés: mi az, ami ebből a magyarországi viszonyokra is érvényes? Úgy tűnik, meglehetősen sok a hasonlóság, különben nem fordították volna le és adták volna ki a könyvet magyarul. De mivel mégiscsak amerikai számokra épül, mellé applikálták a Lakáspiaci mozaik című kis brossurát. Ebben aztán valóban sok érdekes és egyáltalán nem köztudott tény, illetve adat található, kimondottan a magyar lakáspiacról.
Ezekből szemezgettünk olyanokat, amelyek hasznosak lehetnek nem csak múltidézésre, de akkor is, ha valaki most tervez akár lakásvételt, akár eladást.
Részvény vagy lakásbefektetés: hosszabb távon döntetlen
Több időtávon is megnézték, hogy mivel lehetett nagyobb hozamra szert tenni: lakás-, vagy részvénybefektetéssel. Fontos, hogy átlag hét százalékos bérleti hozammal számoltak, ha ez nincs, tehát ha valaki nem adja ki a lakását, akkor minden időtávon alulmaradt volna a tőzsdével szemben. Ha viszont valaki az átlagnak megfelelően hasznosította a lakását, akkor 1991 óta 15-14 százalék a meccs a lakás javára, 1995 óta pedig döntetlen az eredmény. Ha 2000 a kiinduló dátum, a részvény lemarad (naná, az ezredfordulón az orosz válság nyomán mentek át részvényből ingatlanba a háztartások, sok évig emelve az ingatlanárakat), de 2005 és 2010 kezdődátummal is ugyanez a helyzet, hiszen a BUX elég gyengén muzsikált. Az elmúlt két évben viszont a pesti tőzsde megtáltosodott, ezért hiába nőttek a lakásárak is, 29-16 százalék volt a különbség a részvények javára.
Brutálisra nyílt a Budapest-falu olló
Az elmúlt három év brutális lakásáremelkedése ellenére a Magyar Nemzeti Bank által publikált lakásárindex tavaly épp csak meg tudta haladni a 2007-es csúcsát. Kissé leegyszerűsítve: hét évig lassan csökkent, hogy aztán három év alatt ledolgozza a veszteségét. Az ok nagyrészt az, hogy a falvakban még 2016-ban is több mint 10 százalékkal alacsonyabbak voltak az árak, mint 10 évvel korábban. Ami pedig az elmúlt három év fellendülését illeti: extrém módon nyílt ki az olló. Miközben Budapesten az áremelkedés mértéke a 80 százalékot közelíti, a vidéki városokban 20 körül van, a falvakban szinte semmilyen pozitív változás nem volt a tavalyi év közepéig. A harmadik negyedben ugrott meg először értékelhető mértékben a községek lakásárindexe, de ezzel is csak a 2012-es szintre mászott vissza.
Nem a városközpont a nyerő
Az amerikai számok fényesen bizonyítják, hogy a legnagyobb hozamot azzal lehet elérni, ha a jövő kedvenceire teszünk, a közeljövő legfelkapottabb városrészeire. Ez a leggyakrabban abban nyilvánul meg, hogy a városközpontok helyett az olcsóbb, központhoz közeli részek drágulnak a legnagyobb mértékben, Magyar példa: a belváros-közeli Belső-Erzsébetvárosban a Budapest-átlagot 38 százalékkal meghaladta az áremelkedés, Belső-Terézvárosban pedig 21 százalék a többlet. Ez persze összefügg a városrehabilitációs programokkal, e miatt teljesített látványosan felül Középső-Ferencváros is.
A név is számít: a fasor sokkal drágább a mezei utcánál
Elsőre talán vicces és hihetetlen, de Amerikában a víz közelségére utaló utcanevek (ocean, vagy lakeshore) jókora ártöbbletet értnek el. De az elit környezetet sejtető way, vagy place utcanevek mentén is drágábbak a lakások, mint a szomszédban, amit simán mezei streetnek hívnak. Ez nálunk is megfigyelhető, a fasorok lakásai 46, a sétányokon fekvők 14 százalékos ártöbblettel bírnak a sima utcákhoz képest.
Millió felett a négyzetméterár az ország legdrágább utcáiban
A 2015-ös adatok alapján Magyarország legdrágább utcája az Orom utca a Várban, ahol 1,22 millió forintos négyzetméterárat mért a KSH 2015-ben. Még a XII. kerületi Ormodi utca volt milla felett, ott 1,09 milliót mértek. A Balatonon a füredi Gyógy tér volt a rekorder 789 ezer forintos négyzetméterárral.
A fürdőszobafelújítás jó ötlet, a konyhabútor bukta
Örök kérdés, hogy érdemes-e felújítani a lakást eladás előtt? Megtérül-e ez a beruházás, vagy nem növeli a lakás értékét annyival, amennyibe a felújítás került? Ez sok mindentől függ, de nagyon nem mindegy, mit újítunk fel. Az amerikai adatok szerint a fürdőfelújítás jó ötlet, az értéknövekedés 71 százalékkal haladja meg a beleölt pénzt. A konyhabútor lecserélése viszont bukta, a rá költött összeg felével növeli csak a lakás értékét. Itt magyar adat nincs, de az a jótanács nálunk is áll, hogy minél rosszabb állapotú egy lakás, annál kevésbé érdemes eladás előtt felújítani, mert a vevő valószínűleg alaprajzot is megváltoztató átalakítást tervez. Inkább maga végzi a teljes felújítást, ő nem hajlandó pluszt pénzt adni részleges modernizációért.
