A globális koronavírus-járvány miatt bevezetett beutazási tilalmak, határlezárások, nyitvatartási korlátozások és karanténok jelentős hatással bírhatnak a szerződéses kötelezettségek teljesítésére. Mit tehet egy vállalat, ha a járvány miatt csak késedelmesen vagy egyáltalán nem tud teljesíteni? Lehet-e a járványhelyzetre hivatkozni ilyen esetekben?
Sok a félreértés a járványhelyzet miatt kialakult szerződési kötelezettségekkel kapcsolatban, a Deloitte könyvvizsgáló jogi osztálya közleményében igyekszik tisztázni a helyzetet.
„A szerződési jog alapelvi szinten rögzíti, hogy a megkötött szerződéseket teljesíteni kell. A jog csak kivételesen és rendkívül szűk körben biztosít lehetőséget a szerződéses kötelezettségek alóli mentesülésre, azaz főszabályként a feleknek viselniük kell a változó körülmények okozta kockázatokat” – mondta Dr. Göndöcz Péter, a Deloitte Legal partnere.
Ha az egyik fél nem olyan mennyiségben, esetleg nem olyan minőségben tud teljesíteni, mint ahogyan a szerződésben előírták, szerződésszegésről beszélünk.
A következmények kapcsán a feleknek először azt kell vizsgálniuk, hogy a köztük lévő szerződés milyen szabályokat határoz meg egy ilyen helyzetben, elsősorban ez a szabályrendszer lesz alkalmazandó.
Ha a felek nem dolgoztak ki erre vonatkozó szabályrendszert a szerződésben, magyar jog alatt kötött szerződések esetén elsősorban a Polgári Törvénykönyv rendelkezései és bírói gyakorlat alapján kell megvizsgálni a lehetőségeket.
A gyakran használt vis maior
Az ellenőrzési körön kívül eső tényállások egyik esete a köznyelvben is gyakran használt vis maior. Ennek jelentését a jogszabályok alapvetően nem határozzák meg.
A Kúria a 2008-as pénzügyi válság idején úgy határozta meg, hogy a vis maior kifejezés természeti vagy emberi eredetű „ellenállhatatlan erőt” jelent, amely abszolút jellegű, azaz az emberek számára elérhető eszközökkel nem hárítható el.
Bírói mérlegelés kérdése annak megítélése, hogy egy adott esemény vis maiornak minősül-e. Mindezek alapján teljes bizonyossággal nem jelenthető ki, hogy a COVID-19 járvány és az azokra adott állami reakciók vis maior helyzetet eredményeznek, ugyanis, ha a felek a szerződésükben erről nem rendelkeztek, a kérdés a bíróság hatáskörébe tartozik.
A Kúria fent hivatkozott döntése azt is megfogalmazta, hogy a vis maior a szerződések lehetetlenülését is okozhatja. Ez abban az esetben áll fenn, ha a szerződéses fél minden igyekezete ellenére nem képes teljesíteni. Ez esetben a a szerződés megszűnik, a felek pedig kötelesek elszámolni egymással: a szerződés megszűnésének időpontját megelőzően nyújtott szolgáltatás pénzbeni ellenértékét meg kell téríteni. Ha a már teljesített pénzbeni szolgáltatásnak megfelelő ellenszolgáltatást a másik fél nem teljesítette, akkor a pénzbeni szolgáltatás visszajár.