Nem csak szóbeszéd és ismerősök ajánlásai alapján lehet autósiskolát választani, egészen konkrét adatok állnak rendelkezésre a szolgáltatók bukási arányairól, illetve a mazsolákra sózott többlet gyakorlati órák számáról is. Ezek alapján könnyen ki lehet szűrni a kóklereket és a lehúzósokat, kis szubjektivitással pedig egy budapesti toplista is összeállítható, íme.
Jogosítvány-szerzés előtt álló fiatal tanácsadóként szembe kerültem az autósiskola-választás problémájával. Mint általában mindenki, aki autósiskolát szeretne választani, én is megfutottam a szokásos köröket. Elsőnek begyűjtöttem néhány közeli ismerősöm tapasztalatát, véleményét. Azonban jellemzően valamennyien más-más iskolát ajánlottak, vagy közösen nem ajánlottak egy-egy iskolát. Az, hogy melyik iskolát célszerű elkerülni hasznos infó, azonban azt éreztem, hogy néhány iskola kizárásával még elég sok opcióm maradt. Ezt követően az ismerőseim által ajánlott iskolákról olvastam egy-egy véleményt különböző fórumokon.
Az ajánlott iskolák között azonban nem volt olyan, amelyikről ne találtam volna rövidebb-hosszabb keresgélés után valami negatív kommentet is.
Gondoltam, ha bővítem a megkérdezettek körét az ismerőseimről az összes internetezőre, akkor előrébb jutok. A „jogosítvány Budapest” kifejezésre keresve hirdetett találatok mellett a legnépszerűbb autósiskolákat sikerült is megtalálnom. A közöttük való eligazodást nem segítette, hogy gyakorlatilag az összes autósiskola azt hirdeti magáról, hogy gyors, olcsó és a legjobb oktatók náluk vannak.
Így a keresőtalálatok szerinti 10-15 iskoláról a fórumokon gyűjtöttem infót. A fórumozók azonban senkit nem kímélnek, így a kedvező megjegyzések mellett számos negatív tapasztalatot is lehet olvasni a népszerű autósiskolákról.
A vélemények begyűjtése azonban úgy éreztem nem vitt lényegesen előre az iskola-választás problémájában. Azt tapasztaltam, hogy a barátok és az internetes közösség is gyakran túlzó véleménnyel vannak. Így egy-egy negatív vagy pozitív komment gyakran túl nagy súllyal szerepel a vélemények között.
Akinek nincs nagyon pozitív vagy nagyon negatív élménye az jellemzően nem is ír kommentet.
Az olvasható és a barátoktól beszerzett vélemények reprezentativitásáról nem voltam meggyőződve. Így elkerülve a korlátozott racionalitásnak egy tipikus esetét (reprezentativitás hiánya), figyelembe vettem a vizsgált mintanagyságot és arra a következtetésre jutottam, hogy a több órás szubjektív vélemények begyűjtése után sem tudtam megalapozottan autósiskolát választani.
A számok majd segítenek
Ezt követően akadtam rá a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) autósiskolákra vonatkozó statisztikáira. A közlekedési hatóság negyedéves bontásban minden autósiskolára publikálja az alábbi statisztikákat:
- Átlagos képzési óraszám: az átlagos gyakorlati óraszám és az előírt kötelező óraszám aránya százalékosan kifejezve. Pl. 30 kötelező óra esetén a 110% azt jelenti, hogy átlagosan plusz 3 gyakorlati órát vesznek a tanulók az adott iskolában.
- Elméleti vizsga sikerességi mutató: a sikeresen levizsgázott és a KRESZ vizsgára jelentkező hallgatók aránya százalékosan kifejezve.
- Forgalmi vizsga sikerességi mutató: a sikeresen levizsgázott és a forgalmi vizsgára jelentkező hallgatók aránya százalékosan kifejezve.
- Képzési költség: a tanulók által befizetett átlagos tényleges költséget mutatja.
A rendelkezésre álló objektív adatokat felhasználva, azt céloztam meg, hogy klasszikus adatbányászati eszközökkel osztályozom az egyes autósiskolákat aszerint, hogy melyikbe érdemes és melyekbe nem érdemes beiratkozni, majd a preferenciáimat figyelembe véve transzparens és megalapozott módon választok magamnak szolgáltatót.
Az iskola kiválasztásánál az alábbi preferenciáim voltak:
- Legyen meg gyorsan a jogosítvány;
- Legyen Budapesten, preferáltan a IX. kerülethez közel az autósiskola;
- Legyen az elméleti órákra e-learning lehetőség;
- Legyen a lehető legolcsóbb;
- Legyen ismert, népszerű.
GYORSASÁG
Először is tehát arra kerestem a választ, hogy van-e különbség az autósiskolák teljesítményét tekintve abban az értelemben, hogy hol lehet a legnagyobb valószínűséggel elsőre átmenni az összes vizsgán a lehető legkevesebb pótórával, azaz a lehető leggyorsabban abszolválni a jogosítványt.
Kisebb egyszerűsítéssel azzal a feltevéssel éltem, hogy minél kevesebbszer kell ismételni egy-egy részt, annál gyorsabb a jogosítványszerzési folyamat. Arra vonatkozóan nem volt információm, hogy milyen gyakran lehet gyakorlati órára járni az egyes iskolákban, illetve mennyit kell várni a vizsgákra, így ezek hatásaitól eltekintettem a vizsgálat során.
Az elemzéshez az alábbi NKH által képzett változókat használtam:
- Gyakorlat átlag többletóra: Átlagos képzési óraszám (%) -1; azt mutatja meg, hogy a kötelező gyakorlati óraszámnak átlagosan hány %-a volt a többletóra;
- Sikeres elméleti vizsga aránya: Elméleti vizsga sikerességi mutató;
- Sikeres forgalmi vizsga aránya: Forgalmi vizsga sikerességi mutató.
Az egyes mutatóknál a 2016. évi II. és III. negyedévi értékeket átlagoltam annak érdekében, hogy a negyedévek közötti különbséget kisimítsam autósiskolánként, s így megbízhatóbb mutatókat kapjak. Tehát ha egy autóiskola átlagos képzési óraszám mutatója 2016. II. negyedében 100%, III. negyedében pedig 120%, akkor az elemzésben a két negyedév átlagával (azaz 110%)-kal számoltam.
Összesen 851 olyan autósiskola volt a vizsgált időszakban Magyarországon, ahol B típusú jogosítványt lehet szerezni. Kiszűrve az anomáliákat (Sikeres elméleti / forgalmi vizsga aránya <=0, Gyakorlat átlag többletóra <=0), valamint eltávolítva azokat az iskolákat, amelyekre egy vagy több változó mentén nem volt adat, összesen 528 autósiskolával végeztem az elemzést. Az elemzésben szereplő autósiskolák a teljes mintának reprezentatív részét képezték a relatíve nagy arányú (31,6%-os) kiszűrés ellenére.
A hisztogramok azt mutatják meg, hogy az egyes értékek milyen gyakorisággal fordultak elő a mintában. Pl. a „Sikeres forgalmi vizsga aránya” mutató közel normális eloszlást követ, ami azt jelenti, hogy relatíve kevés nagyon alacsony és nagyon magas értékek mellett az egyes autósiskolák értékei haranggörbe szerűen fordulnak elő (pl. az emberek intellingencia-hányadosa is normál eloszlást követ). Ezzel szemben a „Gyakorlati átlag többletóra” mutató sokkal inkább ún. hatványfüggvény-eloszlást követ: sokan vesznek kevés pluszórát és kevesen vesznek nagyon sok plusz órát (pl. a jövedelmek eloszlása is hatványfüggvény-eloszlást követ). A „Sikeres elméleti vizsga aránya” mutató csúcsos eloszlású, az értékek erőteljesebben koncentrálódnak az átlag körül, mint „Sikeres forgalmi vizsga aránya” mutató esetében.
1. ábra: A magyarországi autósiskolák NKH-s mutatóinak eloszlásai
Amint azt a 1. ábra mutatja, a három vizsgált változó mentén erősen szórnak az egyes autósiskolák értékei. A sikeres elméleti vizsga aránya autósiskolánként 12,3% és 100% között mozog, a sikeres forgalmi vizsga aránya 27,6% és 98,3% között szór, valamint az extra gyakorlati órák aránya 0% és 143,7% között alakult az autósiskolák között a vizsgált időszakban. Emellett az is elmondható, hogy az általam vizsgált három változó között nincs egyértelmű lineáris kapcsolat, a változók közötti páronkénti eloszlások mindegyikében magas a relatív szórás a változók mentén.
2. ábra: sikeres forgalmi vizsgák aránya átlagosan területi bontásban
Az egyes mutatók értékei geográfiailag is szórnak.
Ez azt jelenti, hogy nem csak az autósiskolák között van nagy különbség, hanem az egyes városok / települések között is.
Például a siófoki autósiskolák tanulói átlagosan 41,8%-ban mentek át a forgalmi vizsgán vizsgaalkalmakként, míg például a gödöllői autósiskolák esetében 66,5% volt a vizsgált időszakban a sikeres forgalmi vizsgák aránya. Budapesten ez az arány 62,3% volt a vizsgált két negyedév átlaga alapján.
Az adatok leíró elemzését követően az autósiskolákat csoportokba soroltam be. A csoportosításhoz hierarchikus klaszterezést alkalmaztam. A módszer lényege, hogy a csoportokat úgy alakítja ki, hogy azok az elemek tartozzanak egy csoportba, amelyek egymáshoz hasonlóak az egyes változók mentén. Így tehát arra törekedtem, hogy az egyes csoportokban a lehető legkisebbek legyenek a különbségek, azaz legyenek a csoportok minél homogénebbek. Emellett az is szempont volt, hogy az egyes csoportok jól elkülönüljenek egymástól, azaz a csoportok közötti különbségek (távolságok) legyenek minél nagyobbak.
A klaszterezés során az autósiskolákat három (sikeres, átlagos és ráfizetős) csoportba soroltam, az ábrán az egyes autósiskolákat a klaszterének (adott csoportjának) megfelelően, a közlekedési lámpa alapján színeztem be.
3. ábra: A magyarországi autósiskolák NKH-s mutatóinak eloszlásai klaszterenként
4. ábra: Klaszterátlagok
Az egyes autósiskola klaszterek átlagai eltérnek egymástól (4. ábra). Például a sikeres (zöld) autósiskolák tanulói a forgalmi vizsgán 63,4%-os aránnyal mentek át, míg a ráfizetős (piros) autóiskolák tanulói csak 49,5%-os sikerességi rátával rendelkeznek. Így a sikeres autósiskolákba beiratkozó tanulók valóban sikeresebbek a forgalmi vizsgákon, és a ráfizetős klaszterbe tartozó autósiskolák esetén ténylegesen többször kell a vizsgadíjakat kifizetni. A sikerességnek több oka is lehet a legoptimistábbtól (tapasztaltabb, jobb oktatók) a legpesszimistább feltételezésig (vizsgabiztosok lefizetése). A sikeresség okát egyelőre nem bolygatom első körben számomra az a releváns, hogy hol lehet a lehető legrövidebb idő alatt, a legkevesebb pótórával és a lehető legnagyobb valószínűséggel (relatív gyakoriság alapján) átmenni a vizsgákon.
Az is elmondható, hogy az elméleti vizsga sikeressége függ legkevésbé az autósiskolától. Ez nem meglepő, hiszen ma már nagyon sok helyen elterjedt az e-learning lehetőség a KRESZ-oktatásra, így a tanulók jellemzően online tanulják a KRESZ-t, valamint az éles vizsgával megegyező online próbavizsga kérdéseit gyakorolják be. Így feltételezve, hogy a tanulók képességük szerint egyenletesen oszlanak meg az autósiskolák között, gyakorlatilag azt lehet mondani, hogy a KRESZ sikerességére minimális hatással van az autósiskola-választás. Ezzel összhangban a három klaszter átlaga nagyon közel esik egymáshoz (48,9% – 53,8%) a sikeres elméleti vizsga arányát tekintve.
A klaszterek között a legnagyobb különbség a „Gyakorlat átlag többletóra” változó mentén volt.
A sikeres autósiskolák átlagosan 3,1 pluszórát (10,3%-s többlet) vetetnek a tanulókkal a kötelező 30 óraszámon felül. Egy átlagos autósiskola 8,2 pluszórát (27,%-os többlet) vetet a tanulóival. A ráfizetéses kategóriába tartozó autósiskolák átlagosan 19,8 pótórát vetetnek az előírt óraszámon felül, ami 66%-os többletórának számít átlagosan.
Gyorsaság szempontjából nem mindegy a plusz órák száma, valamint az átlagosan kevesebb pluszóra növeli az időbeli tervezhetőséget és emellett transzparensebbek a várható költségek is.
Az egyes klaszterekbe eltérő számú autósiskola került. Az autóiskolák 41,5%-a (219 db) sikeres, 21,5%-a (114 db) átlagos, míg 37%-a (195 db) ráfizetéses besorolásba került.
LOKÁCIÓ
Az autósiskolák osztályozása után a következő lépésben lokáció szerint szűkítettem tovább a vizsgált iskolákat. Budapesten összesen 110 autósiskola volt bejegyezve, ezek közül összesen 65 került bele az elemzésembe a kezdeti kiszűrések után. A 65 autósiskola elhelyezkedését Budapesten az 5. ábra mutatja.
5. ábra: Budapesti autósiskolák klaszterenként
A zöld színű autók mutatják a térképen a sikeres kategóriába sorolt autósiskolákat. Budapesten összesen 30 ilyet találtam, ez a vizsgált budapesti iskoláknak a 46%-át teszi ki. Átlagos kategóriába sorolt autósiskolából 20-at (21%), ráfizetősből pedig 15-öt (23%) azonosítottam.
Tehát a kezdeti 851 iskolát, illetve a 110 budapesti iskolát sikerült leszűkítenem 30-ra.
Az egyes klasztereken belül azonban az autóiskolák között is van még különbség, mivel nem teljesen homogének a képzett csoportok. Így a 30 sikeres budapesti autósiskolát tovább szűkítettem. Mivel szerettem volna a lehető legnagyobb valószínűséggel átmenni a vizsgákon, így azt a feltételt tettem, hogy az elméleti és forgalmi vizsga sikerességi mutatók 50%-tól legyenek nagyobbak. Azon iskolákban, ahol jelentőseb 50% alatt van a sikeres KRESZ vizsgák aránya vagy kevés tanuló van, s így nem elég megbízható a több mutató sem, vagy valami konkrétan az elméleti képzéssel nem ideális.
Mivel a fentebbi elemzésből az jött ki, hogy a legnagyobb különbség az autósiskolákban a plusz gyakorlati órák számában van, így eszerint a mutató szerint rendeztem csökkenő sorba az elemzésben bennmaradt iskolákat.
Az eddigiek alapján az alábbi 17 autósiskolát találtam legjobbnak Budapesten:
A továbbiakban ezt a 17 autósiskolát fogom tovább vizsgálni a többi preferenciámat is figyelembe véve.
E-LEARNING
A 17 legjobb budapesti iskolából 9 helyen van lehetőség a honlapon elérhető infók alapján e-learning-es elméleti tanulásra, a továbbiakban erre a 9 iskolára szűkítem le a vizsgálódást. Ezek az alábbi iskolák:
- ABC Autós-Motoros Iskola
- Autó-Plusz Driver kft.
- Dekmár és Tsa. kft.
- Ezüstnyíl Autós-Motoros Iskola
- Gyorsjogsi kft.
- Like Drive Autósiskola
- Nascar Autósiskola
- R-Keresztúr bt.
- Sarkadi Péter Autósiskola bt.
KÖLTSÉGEK
A jogosítvány-megszerzés teljes várható költségei két részből állnak: egyrészt az autósiskolának kell az elméleti és a gyakorlati képzésért díjakat fizetni másrészt pedig különböző egyéb díjak is felmerülnek. Az egyéb díjak fixek, ezeket akármelyik iskolánál is csinálja a jogosítványt a tanuló, ki kell fizetnie. A felmerülő egyéb díjakat tartalmazza a következő táblázat:
| Orvosi alkalmassági vizsgálat |
7 200 Ft |
| Kresz vizsga |
4 600 Ft |
| Forgalmi vizsga |
11 000 Ft |
| Elsősegély tanfolyam (Vöröskeresztnél) |
7 900 Ft |
| Elsősegély-vizsga (Vöröskeresztnél) |
7 900 Ft |
| Okmányirodai illeték jogosítvány kiváltására |
4 000 Ft |
| Egyéb díjak összesen |
42 600 Ft |
Összesen tehát 42.600 Ft egyéb díjjal lehet számolni a képzési költségen kívül, ha elsőre sikerül minden vizsgát abszolválni.
A jogosítvány-szerzés összes költségének számításakor figyelembe vettem, hogy az egyes autósiskolánál eltérőek az átlagos gyakorlati óraszámok: van ahol több plusz órát kell venni, van ahol kevesebbet.
Az átlagos gyakorlati óraszámot az átlagos gyakorlati többletóra aránnyal korrigálva számoltam. Pl. 33 átlagos gyakorlati óra 10%-os többletóra arányt jelent. A kiválasztott autósiskolák esetében a tanulók átlagosan 31-39 gyakorlati órán vesznek részt. Ez a sáv sokkal kedvezőbb, mint a ráfizetős klaszterbe sorolt budapesti autósiskolák átlaga (48,6 óra).
Azok az autósiskolák (ráfizetős klaszterben), ahol jellemzően nagyon sok pluszórát kell venni, gyakorlatilag ezt beépítették tapasztalatom szerint az üzleti modelljükbe: alacsony árakkal látszólag azt sugallják, hogy olcsón lehet náluk jogosítványt szerezni. A valóság azonban az, hogy árak közötti különbséget messze kompenzálja a többletórák száma, így egy-egy ráfizetős csoportba tartozó autósiskolánál a kedvező árak ellenére a jogosítványszerzés hosszadalmas tud lenni és emellett meglehetősen költségesre is jön ki a végére.
Az elméleti és gyakorlati óradíjaknál a honlapokon található díjakkal számoltam április 3-i adatok alapján. Ha több gyakorlati óradíj is fel volt tüntetve, akkor az átlagos díjjal kalkuláltam. Az elméleti díjaknál az e-learning díjakat vettem alapul.
A súlyozott összes költséget az alábbi módon kalkuláltam:
Súlyozott összes költség = elméleti képzés díja + (átlagos gyakorlati óraszám x gyakorlati óradíj) + egyéb díjak összesen.
NÉPSZERŰSÉG ÉS VÁLASZTÁS
A népszerűbb iskoláknak sok referenciájuk van, így megbízhatóbb véleményt lehet róluk mondani, mint a kevésbé ismert iskolákról. A végső választás meghozatalához tehát figyelembe vettem szubjektív értékítéletként a tömeg hangját.
Az a feltételezésem, hogy a népszerű, ismert iskolák között a sikeres klaszterbe soroltak tényleg jobb oktatókkal rendelkeznek. Ez egy fontos szűrési kritérium, mivel számos olyan esetet hallottam, hogy csak azért mentek át a forgalmi vizsgán mert a vizsgabiztosnak 25 ezer forintot átnyújtottak egy borítékban. A fizettem.hu az orvosoknak fizetett hálapénz mellett gyakorlatilag tele van hasonló, vizsgabiztos „tiszteletdíjáról” szóló esetekkel. Egyéb információ hiányában úgy gondolom, hogy a sikeres autósiskolákban az ilyen esetek nem, vagy kevésbé jellemzőek.
Jelen sorok írásakor már a gyakorlati órákat teljesítem, a KRESZ-vizsga elsőre sikerült.
Gulyás Attila,
az IFUA Horváth & Partners vezetési tanácsadója, data scientist
A szerző megosztotta tapasztalatait, itt lehet további szűrők alapján keresgélni az autósiskolák statisztikái között.
