A fővárosban 106 hónapnyi fizetésből jön ki egy átlagos lakás, de van olyan megyeszékhely, ahol még ennél is többől. Győr a kivétel. Az ingatlan.com elemezte a megyeszékhelyek lakáskínálatát és átlagfizetését.
Bár a fizetések jelentősen emelkedtek az elmúlt években, ezzel párhuzamosan a megyeszékhelyeken a lakásárak is jelentősen nőttek, és többet kell dolgozni a vételárért – derül ki az ingatlan.com legfrissebb elemzésében, amely saját és hivatalos adatok alapján azt vizsgálta, hogy 2015 és 2020 februárjában hány havi nettó fizetés kell egy átlagos árú, 50 négyzetméteres használt lakás megvásárlásához.
A nettő bérek a Központi Statisztikai Hivatal szerint a különböző megyékben 46-59 százalékkal lettek magasabbak, de ez nem tartotta a lépést az ingatlanárakkal. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője azt mondta: „Budapesten és valamennyi megyeszékhelyen meghaladta a lakásdrágulás a béremelkedés ütemét. Ugyanakkor továbbra is jelentős különbségek láthatóak az országban, ez pedig részben az eltérő kereslettel és fejlődési pályákkal magyarázható”.
Van, ahol még Budapestnél is többet kell dolgozni egy lakásért
Az ingatlan.com elemzése szerint jelenleg Debrecenben kell a legtöbbet dolgozni egy lakásért: a megyei nettó átlagfizetés 111-szereséből jön ki, szemben az öt évvel korábbi helyzettel, 2015-ben ugyanis 77 hónapra elegendő fizetés is elég lett volna ehhez. Balogh László közölte, Debrecen egyike a legjelentősebb lakásdrágulást felmutató nagyvárosoknak, amiben egyrészt szerepe van annak, hogy Budapest után a második legnagyobb egyetemvárosról van szó, másrészt pedig a tavaly bejelentett autóipari beruházás is felfelé hajtotta az árakat.
Hány havi nettó átlagfizetésre van szükség egy 50 négyzetméteres lakáshoz? Forrás: Ingatlan.com
Debrecen után következik Budapest, ahol jelenleg 104 havi nettó bérből jön csak ki egy 50 négyzetméteres lakás, azaz majdnem 9 évet kellene dolgozni azért. Öt évvel korábban kedvezőbb volt a helyzet, az akkori havi nettó 68-szorosából kijött volna a szóban forgó lakás. Veszprémben a mostani adatok szerint majdnem 100 havi járandóság kell a lakáshoz, 30 hónappal több, mint 2015-ben. Salgótarjánban kell a legkevesebbet gyűjteni, 43 havi fizetés elég az ottani lakásokhoz.
Győr tartotta magát
Kivételes eredményt ért el Győr, ahol alig változtak a mutatók. 2015-ben a nettó fizetések 79-szerese, most pedig a 80-szorosa kell egy lakáshoz, mindkét időpontban kevesebb, mint 7 év alatt megvan egy lakás ára. „A győri siker egyik titka az, hogy 10 ezer lakosra vetítve évek óta itt építik a legtöbb lakást az országban, a kínálat bővülése pedig megfékezte a lakásdrágulást” – tette hozzá Balogh László.
Az elmúlt hónapokban országszerte lelassult a lakásdrágulás, sőt, sok helyen már stagnálnak az árak. Közben a bérek még mindig emelkedő pályán vannak, ezért a jövőben akár csökkenhetnek is az elmúlt években kialakult jelentős különbségek.
Az elemzés a nettó fizetéseknél a 2019 első három negyedévére vonatkozó, hivatalos, megyei szintű KSH-adatokból becsült 2019-es nettó havi béreket vette alapul. A négyzetméteráraknál pedig az ingatlan.com különböző megyeszékhelyekre vonatkozó 40-60 négyzetméteres lakások átlagos kínálati árai szerepelnek. Az átlagos négyzetméterárak esetében a hirdetési portál 2015 februárjában 3 százalékos, 2020 februárjában pedig 6 százalékos alkupozícióval kalkulált.
