A Fyre fesztivál minden idők legnagyobb fesztiválbotrányaként vonult be a csalások nem túl dicső panteonjába. A több ezer károsulttal végződő bulit influenszerek és szupermodellek hirdették, több ezer lelkes bulizót vezetve meg így. Az oda vezető útról és a hatalmas bukásról a Netflix forgatott elgondolkodtató dokumentumfilmet, amit magyar felirattal is elláttak.
Képzeld el, hogy a kedvenc sztárod megosztja a közösségi
médiában, hogy hé, itt van ez a király rendezvény, ennél menőbb sosem lesz, és te
is a részese lehetsz, ha kicsengetsz egy rakás pénzt. Privát szigeten
bulizhatsz celebekkel, szupermodellekkel, infuenszerekkel, sőt a művészvilág
legnagyobbjaival, a koncertek és partik közti szünetet pedig egy
luxusbungallóban töltheted el, hogy a létező legpazarabb körülmények között töltődj
fel energiával.
Mesésen hangzik, ugye?
És most képzeld el, hogy átvertek. A helyszínre érkezve luxusapartmanok
helyett hurrikánsátrak fogadnak, az ígért sztárfellépők lefújták a bulit, a főszervező
pedig egy műanyag asztalon állva kiabál a tömegbe, hogy na, emberek, ideje
elfelejteni a sok klassz dolgot, amit ígértünk, nyomás a sátrakhoz, aki kapja,
marja! Belépve tudod meg, hogy az összes matrac csurom vizes, napnyugta után
pedig az is kiderül, hogy közvilágítás sincs. Az éj beköszöntével elszabadul a
pokol, influenszer influenszernek lesz farkasa, a tömeg pedig egyetlen pokoli
éjszakát követően egy emberként rohamozza meg a repteret, brutális dugót
okozva.
Ijesztő, mi? És mi van, ha azt mondom: mindez megtörtént?
A Fyre fesztivál története persze messze nem újkeltű sztori, sokan biztosan olvastatok, hallottatok róla. Azt is beismerhetitek, hogy mulattatok kicsit a kőgazdag instagram-felhasználók és celebifjak váratlan szenvedésén, netán még elégedetten csettintettetek is, mikor az első felhype-polt posztot követően megláttátok az internetes véleményvezérek feedjében megörökített apokaliptikus állapotokat. A kárörömet csak fokozta, hogy olyan influenszeristenségek voltak kénytelenek magyarázkodni a dolog miatt, mint Kendall Jenner, Emily Ratajkowski és Bella Hadid. Szégyen, nem szégyen, én is jókat derültem a szürreális helyzeten – és annál inkább sokkolt a Netflix témába vágó dokumentumfilmje.
A tavaly januárban megjelent Fyre: A legnagyobb buli, amit meg sem rendeztek című film nem csupán a 2017-ben történt botrányt dolgozza fel, noha a cirka ötezer megjelent látogató hónapokra elegendő anyagot rögzített a horrorba fordult luxusfesztiválról. Bár kitér a fesztivált megelőző masszív marketingkampányra, amiben a már említett sztárokat is bevetették a szervezők, mégsem ez lesz a fókusz, hisz ezt a szálat már sokszorosan felgöngyölítették.
Nem is a pórul járt fesztiválozók és ingyen meghívott influenszerek – pedig, ha félretesszük a gunyoros irigységet, igenis borzasztó, hogy előbbi, ötezres csoport tagjai legalább 500, de inkább 1500, sőt néhányan 12 ezer dollárt fizettek egy olyan álomért, ami sosem vált valóra. És akkor még csak a belépőjegyekről beszélünk, a fesztivál szervezői a végső hajrában arra biztatták a feltüzelt tömeget, hogy egy, a cég által kezelt fiókra töltsék fel azt a végtelen mennyiségű költőpénzt, amit egy ilyen bulin felélhet egy lelkes fiatal.
Bizony, a szervezők – ők a Fyre főszereplői, köztük is azok, akik eleinte szentül hitték, hogy életük üzletét hozzák tető alá.
Az egész hóbelevanc agytrösztje, Billy McFarland vérbeli pszichopata módjára mosta át olyan emberek agyát, akik évek óta dolgoznak a showbizniszben, és meg voltak győződve róla, hogy észreveszik, ha a bolondját járatják velük. Koncertszervezők, rendezvényes szakemberek, menedzserek, dörzsölt befektetők estek a Fyre aldozatává, ami tűzként perzselte fel a szervezők jóhírét. Van, aki azóta is perben áll. Többen elvesztették az állásukat. Olyan szereplője is akad a történetnek, aki el kellett meneküljön az otthonából, mert a fesztiválnak helyt adó bahamai sziget lakossága rajta akarta leverni a port – no, meg a soha ki nem fizetett, több hetes béreket.
Olyan emberi drámák bontakoznak ki a néző előtt, amik még úgy is váratlanul érik, hogy pontosan tudja, mi lesz a buli vége. Ennek oka a film okosan felépített struktúrája, mellyel eléri, hogy mi, a sztorit ismerők is elkezdjünk hinni a mindig magabiztosan mosolygó, soha meg nem rendülő Billyben. Ő nemcsak a Fyre főszervezője és kiötlője, hanem maga a fesztivál: nagyszerűbb, csillogóbb, erőteljesebb, mint a valóságban az egyáltalán lehetséges – és ezzel együtt úgy zsugorodik össze apró, törékeny csalóvá, ahogy a fesztivál maga is darabokra hullik. A magasról induló film másfél óra múlva a mélybe lök, vissza pedig sosem hoz onnét, hisz ahogy Billy is lelki roncsokat és szilánkosra tört karriereket hagyott maga után.
A Fyre elülteti a nézőben a (persze csalóka) gondolatot, hogy soha, senkiben sem szabad igazán megbízni.
A folyamat elején persze még nyoma sincs vak hitnek, a bevont szervezők hinni sem akarnak egy ekkora rendezvényben. De mikor Billy és a mellette álló húzónév rapsztár Ja Rule bejelentik, hogy egy hét alatt eladták az összes jegyet, megváltozik a leányzó fekvése. Hirtelen az öreg rókák is elgondolkodnak rajta, hogy ezek a srácok tudnak valamit.
Egyik meggyőző tétel követi a másikat, és bár a fellegek is gyülekeznek, még mindig van mivel takaródzni. Az ember elméje valahogy elhessegeti a kósza aggodalmat, miszerint fura, hogy a világ legnagyobb fesztiváljának operatív szervezője egy marketinges, aki soha nem szerevezett ilyesmit. Vagy mikor kiderül, hogy a kezdő helyszínre egy olyan pilóta repteti az méregdrága promófilmben szereplő szupermodelleket, aki bevallása szerint a Microsoft Flight Simulatorban tanult repülni.
A rengeteg helyszíni felvételen itt-ott elő-előkandikál az
igazság, a fejetlenség, a magabiztosság mögé rejtett hozzá nem értés, a befejezés
azonban ennek ellenére is sokkoló marad, hogy keserűségen túl csak szomorú
tehetetlenséget hagyjon maga után a néző lelkében.
A bulit egy vagyonért hirdető sztárok, a fellépéseiket az utolsó pillanatban lefújó fellépők és a szigeten szorult vendégek kálváriája is kap némi szerepet a filmben, a Frye azonban elsősorban a belefeccölt, valóban elképesztő ennyiségű munka és pénz bánatos szobra, amit az alkotók a valóság kalapácsával törnek ripityára. Kínos látni, hogyan válik semmivé a sok energia és idő, és miként buknak el azok, akik valóban tető alá akarták hozni a fesztivált. Persze van, akik végül is jót buliztak általa – a hírhedtté vált imázsfilm felvételére utazott Ja Rule, Billy, szervezők és modellek valóban megtartották a Fyre-t.
Csak ahogy az a film utolsó mondataiban is elhangzik, hatvanan voltak és nem hatezren.
Főoldali kép: Debora Cardenas // Unsplash
