Egyre égetőbb kérdés annak megválaszolása, hogy az egyes országoknak van-e joga különadókat kivetni a digitális üzleti modelleket alkalmazó vállalkozásokra. A nemzetközi konszenzus még messze van, de lépésről lépésre közelebb kerülünk az online cégek adóztatása felé.
A digitális üzleti modellek adóztatására vonatkozó szabályrendszer alapjainak közös kidolgozására gyűltek össze 135 ország képviselői Párizsban, 2020. január 29-30. között, az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) által rendezett konferencián. A szereplők között messze még a konszenzus, de az ellenérdekelt országok közelmúltban lezajlott vitái vélhetően segítenek előremozdítani az OECD által szorgalmazott megállapodás mihamarabbi kialakítását.
„A megalkotandó új szabályok nemcsak a digitális világcégek adóztatására vonatkoznának, hanem olyan más iparágakban működő nagy nemzetközi vállalatcsoportokra is, amelyek közvetlen módon kerülhetnek üzleti kapcsolatba egy másik ország végfelhasználóival”
– mondta Póczak Ferenc, a Deloitte adóosztályának partnere a Forbesnak eljuttatott sajtóközleményben.
A párizsi tárgyalásokon részt vevő országok közös zárónyilatkozatukban erősítették meg az elköteleződésüket a jövőbeni együttműködés mellett annak érdekében, hogy 2020 végéig konszenzuson alapuló megállapodásra jussanak a kérdésben. Az egyeztetések várhatóan a következő hónapokban a G20 országok szaúd-arábiai találkozója keretében folytatódnak.
Az Egyesült Államok különösen ellenérdekelt a digitális üzleti modellek adóztatásában. Az ország pénzügyminisztériuma 2019 decemberében nyílt levélben fejezte ki álláspontját: eszerint az OECD által tervezett megközelítés káros és kifejezetten diszkriminatív hatással van az amerikai érdekeltségű cégekre. Az Egyesült Államok aggodalmát fejezte ki az egyes országokban – nemzetközi konszenzus hiányában – egyoldalúan kivetett, digitális üzleti modelleket terhelő adókkal szemben is.
A nemzetközi szabályozás bevezetésének szükségességét tükrözi, hogy a folyamatban lévő intézkedések ellenére világszerte már számos ország, köztük Franciaország is egyoldalú, helyi szintű rendelkezéseket vezetett be a digitális szektort érintő nyereség megadóztatására.
A francia digitális adó kivetését az Egyesült Államok heves tiltakozása követte, amelynek részeként Donald Trump amerikai elnök pót- és büntetővámok kivetését helyezte kilátásba a legnagyobb francia exportcikkekre (mint például a bor, sajt és luxustermékek).
A két ország között egyre feszülő ellentétek rendezése érdekében Franciaország és az Egyesült Államok képviselői 2020. január 23-án, csütörtökön zajlott davosi Világgazdasági Fórumon kétoldalú egyeztetéseket folytattak, amely eredményeképpen a felek között rövidtávú megállapodás született annak érdekében, hogy elősegítsék a nemzetközi konszenzus mihamarabbi kialakítását.
A megállapodás eredményeként Franciaország ideiglenesen felfüggesztette a digitális szektort érintő nyereségadók kivetését az év végéig, az Egyesült Államok pedig visszalépett a francia exporttermékeket célzó pót- és büntetővámok bevezetésétől.
A davosi egyeztetéseket követően az Egyesült Államok pénzügyminisztere ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a digitális üzleti modellek adóztatásának egy nemzetközi konszenzuson alapuló szabályrendszer szerint kell megvalósulnia. Ennek megfelelően az Egyesült Államok elutasítja valamennyi egyoldalú, helyi szintű rendelkezés bevezetését.
Fotó: Niels Steeman // Unsplash