Egy titokzatos telekommunikációs magántársaság kibocsátása és egy állami áramszolgáltató privatizációja lehet a bukaresti tőzsde nagy dobása.
Két nagy tőzsdei bevezetésre is készül a bukaresti tőzsde. “Az év második felében a román állam a tőzsdén keresztül privatizálja a Hidroelectrica nevű áramszolgáltató társaságot, egy másik cég, egy titokzatos kibocsátó pedig heteken belül a tőzsdére léphet” – ezt Ludwik Sobolewski, a bukaresti tőzsde vezérigazgatója mondta egy kétnapos budapesti befektetői konferencián. (A lengyel származású tőzsdevezér 2006 és 2013 között a varsói tőzsde elnöke és vezérigazgatója volt.)
Ludwik Sobolewski, bukaresti tőzsdevezér (a kép nem Budapesten készült), Forrás: Bukaresti Tőzsde
Korábbi román lapértesülések szerint a Magyarországon is működő DIGI anyacége lehet a titokzatos kibocsátó, ám Sobolewski csak annyit árult el, hogy a társaság több száz millió eurós részvénykibocsátást tervez, magántulajdonban van, és a telekommunikációs szektorból érkezik. Ez a leírás éppenséggel ráillik a DIGI-re, amelynek Teszári Zoltán személyében magyar alapítója és főtulajdonosa van.
Az idén 47 éves Teszárinak körülbelül 47 százaléka van a DIGI-ben, ő a cég legnagyobb egyedi tulajdonosa, és nagyjából 500 millió euróra becsült vagyonával Románia egyik leggazdagabb üzletemberének tartják (az biztos, hogy a leggazdagabb romániai magyar, az összesített román gazdaglistákon pedig az első ötben szokott végezni). Teszári mellesleg híresen kerüli a sajtónyilvánosságot. Ez csak azért érdekes, mert amennyiben tényleg a DIGI a titokzatos kibocsátó, akkor a társaságnak tőzsdei cégként a jövőben kimondottan transzparensen kell működnie, és nagyon komoly közzétételi kritériumoknak kell megfelelnie.
A Hidroelectrica és a “titokzatos” kibocsátó mindenesetre egyenként is komoly tőzsdei tranzakciónak fog minősülni, és hozzájárulhat ahhoz, hogy Románia az idén kikerüljön az úgynevezett Frontier Market státuszból, és előrelépjen a feltörekvő piaci (emerging market) kategóriába, és bekerüljön az irányadó feltörekvő piaci indexekbe. Ez azért fontos, mert például az MSCI indexcsalád feltörekvő piaci indexét nagyon sok globális alap figyeli, használja benchmarkként és alakítja ez alapján a portfólióját. Ezért mondja Ludwik Sobolewski, hogy a bukaresti tőzsde “különleges” időszakát éli. “A jelentős kibocsátásokra és a felminősítésekre spekulálva folyamatosan emelkednek az árak, nő a forgalom, az első negyedévben 13-14 százalékot emelkedett a román tőzsdeindex, szépek a grafikonok, de szerencsére nincs eufória.”
És Budapesten?
A grafikonokkal, a BUX teljesítményével a BÉT-en sincs gond, új és komoly kibocsátásokból azonban évek óta hiány van. Erről (is) beszélgetett a kétnapos konferenciát szervező Concorde Értékpapír Zrt. elnöke, Jaksity György és Végh Richárd, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) elnök-vezérigazgatója Sobolewskivel. Jaksity szerint kulturális, szabályozási és gazdasági okai vannak, hogy a BÉT-en kevés az új kibocsátás, és hogy a kis- és közepes hazai vállalkozások nem így próbálnak tőkéhez jutni.
“Menet közben rájöttünk, hogy tovább tart a gazdasági felzárkózás, mint azt 30 évvel ezelőtt gondoltuk. Az utóbbi években az uniós források is elkényeztették a vállalkozásokat, nem voltak rászorulva a tőzsdei tőkebevonásra. És nagyon régóta igaz az, hogy a magyar cégek, cégvezetők nem nagyon szeretik a nyilvánosságot, a transzparenciát, emiatt is tartanak a tőzsdére lépéstől” – mondta Jaksity.
Végh Richárd, tőzsdeelnök szerint a kínálati oldal bővülése (több legyen a kibocsátó) a 90-es évek végére lezajlott privatizációs hullám óta korlátozott, ezért ezt állami, kormányzati támogatással kell segíteni. Ami a keresleti oldalt illeti, abban szerinte nagyon nagy potenciál van, legalábbis ami a belföldi keresletet és a hazai kisbefektetőket illeti. Az utóbbiak által közvetlenül részvényekbe fektetett vagyon aránya 1,2 százalék, ami az Ausztriában és Lengyelországban tapasztaltnál is lényegesen alcsonyabb (ott kb. 4 százalék). Az utóbbi évek piaci folyamatai sem javítottak az arányon, az állampapírok, valamint az abszolút hozamú és az ingatlanbefektetési alapok sokkal népszerűbbek voltak.
