A szakma egyik reprezentatív érdekvédelmi szerve, a Magyar Lapkiadók Egyesülete (MLE) közleményt adott ki a Hell-ügyről. Szerintük nem képezheti vita tárgyát a közhiteles, nyilvános adatbázisból származó adatok felhasználása.
A közleményt változtatás nélkül közöljük.
Az újságírói tevékenység során pont a tényszerű adatok feldolgozása teszi lehetővé az olvasók hiteles tájékoztatását.
A bíróság úgynevezett ideiglenes intézkedéssel megtiltotta a Forbes magazinnak, hogy az 50 leggazdagabb magyar listáján megjelenjen egy cég tulajdonosának a neve. A tulajdonos személyére vonatkozó információ a bárki számára nyilvános, ingyenesen hozzáférhető cégadatokból elérhető adat.
A Magyar Lapkiadók Egyesülete, mint a szakma reprezentatív érdekvédelmi szervezete ezúton hívja fel a figyelmet, hogy akár a mindennapi újságírás jelentős korlátozását vonhatja maga után, ha a jövőben tömegesen fordulnak elő a Fővárosi Törvényszék tegnapi ideiglenes intézkedéséhez hasonló döntések.
A konkrét esettől függetlenül határozott álláspontunk szerint az Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR) 153. Preambulum bekezdése szerint„A tagállamok jogának össze kell egyeztetnie a véleménynyilvánítás és a tájékozódás – ideértve az újságírói, a tudományos, a művészi, illetve az irodalmi kifejezés – szabadságára vonatkozó szabályokat a személyes adatok védelmére vonatkozó, e rendelet szerinti joggal… A véleménynyilvánítás szabadságához való jog minden demokratikus társadalomban fennálló jelentőségének figyelembevétele érdekében az e szabadsághoz tartozó olyan fogalmakat, mint az újságírás, tágan kell értelmezni.”
Felhívjuk a figyelmet, hogy nem képezheti vita tárgyát az a tény, hogy közhiteles, nyilvános adatbázisból származó adatok nyilvánosságra hozatala önmagában nem sérti az érintett személyhez fűződő jogait. Az újságírói tevékenység során pont a tényszerű adatok feldolgozása teszi lehetővé az olvasók hiteles tájékoztatását.
A Magyar Lapkiadók Egyesülete a jövőben fokozott figyelemmel követi a személyes adatok védelméhez valamint a véleménynyilvánítás szabadságához és a tájékozódáshoz való joghoz fűződő érdekek ütközését és közösen kidolgozott iránymutatással segíti elő tagjai munkáját, annak érdekében hogy ezt a két rendkívül fontos alapjogot össze lehessen egyeztetni.
Szükségesnek látjuk továbbá, hogy harmonizálásra kerüljön a vonatkozó szabályozás, annak érdekében,hogy összeegyeztethetők legyenek az adatvédelem szempontjai a véleménynyilvánítás, azon belül is a tájékozódás alapjogával. Az MLE szerint indokolt a kormány által előterjesztett Jogalkotási Javaslatok 2018-2022 elnevezésű javaslatát bővíteni, és beépíteni mindazon kivételeket és pozitív eltéréseket a magyar jogrendbe, melyek megfelelnek Adatvédelmi Rendelet kötelező előírásainak, ugyanakkor nem lehetetlenítik el az újságírói munkát sem.
