A jó vezetőre gondolhatunk úgy, mint valakire, aki rájött, hogyan tudja saját erejét és tudását az üzlete, a csapata és a világ szolgálatába állítani. Ezzel ellentétben a rossz vezető olyasvalaki, aki félreért, félreinstruál és visszaél a hatalmával – ez ritkán vezet hosszú távú sikerekhez.
Persze mindannyian hibázunk. De ez nem lehet kifogás arra, hogy ne nézzünk szembe a nehézségeinkkel. A Forbes.com összeállította a listát a leggyakoribb akadályokról, amiket egy igazi vezetőnek le kell küzdenie.
„Hidd el, csak ennyit kell tudnod”
Nagy különbség van aközött a vezető között, aki megteszi a tőle telhetőt, hogy nyíltan kommunikáljon a munkatársaival, és aki fontos információkat tart vissza, hogy egy számára előnyös eredmény szülessen. A szándék nem mindig rossz, az eredmény viszont igen. Például, ha egy kínos beszélgetést akar elkerülni egy beosztottjával, mikor el kéne neki mondania, hogy valamit rosszul csinál. További okok lehetnek még a tagadás és megszégyenüléstől való félelem.
Az őszinteség hiánya sosem fenntartható – az emberek kiszagolják a hiteltelenséget.
A jó vezető viszont felismeri, hogy az őszinteségben erő
van, diplomatikus és a komfortzónán kívüli helyzeteket egyfajta önismereti
tréningnek fogja fel.
„Nem érdekel, hogyan, csak legyen meg gyorsan”
A cégekben gyakran születnek bonyolult, látszólag nehezen
megoldható feladatok. A rossz vezető ezeket szigorú keretek közé szorítja és
empátia nélkül delegálja. Márpedig a komplex feladatok komplex megoldást
igényelnek, a jó vezető pedig szisztematikusan átlátja az egész folyamatot.
Sőt, sokszor épp a szisztematikus gondolkodás hiánya okozza a problémát. A
kapkodás pedig újabb problémákat szül: a cégek ilyenkor próbálnak tüzet oltani.
Még egy új vállalati fogalom is született rá, ez az akaratlan következmények
törvénye.
A jó vezető ilyen helyzetben lassít és megpróbálja átlátni a helyzetet, keresve a hosszú távú megoldást.
„Azt figyeld, amit mondok, ne azt, amit teszek”
Carl Rogers pszichológus szerint a jó vezető törekszik, hogy azzá váljon, ahogyan magát kívülről elképzeli. Ez egy nemes cél, amit nehéz elérni, ott vannak a gyerekkori traumák, a torz önkép. Ráadásul gondolatfolyamataink 80 százaléka a tudatalattiban történik, ezért a tetteink megfejtése nehezebb lehet, mint gondoljuk. A rossz vezető szabályt erősítő kivételként gondol ilyenkor magára, csapattagjaiban a legkisebb kognitív zavart is észreveszi, saját magáról viszont nem ilyen éleslátó.
Könnyen azt gondolhatja, hogy pozíciója egyet jelent azzal, hogy a személyiségfejlődéssel is ugyanolyan jól áll.
A jó vezető odafigyel személyisége változásaira, feltérképezi a vakfoltokat és tudja, hogy az önkép és a viselkedés közti kapcsolat mennyire fontos, ezért időt és energiát fektet, hogy emberként is fejlődjön.
