Egy olyan piacon, ahol egyre kevesebb erőforrással és munkaerővel egyre nagyobb célokat kell megvalósítani, a stratégia megalkotása helyett egyre inkább annak megvalósítása lett az üzlet legnagyobb kihívása és legégetőbb problémája. Kutatások szerint ma tízből kilenc tőzsdei cég nem tudja megvalósítani a stratégiáját. A FranklinCovey kutatásai szerint a megvalósítás első számú akadálya, hogy a beosztottak és az alsóbb szintű vezetők nem ismerik a stratégiát vagy nem érzik magukénak a célokat.
A mai szervezetek vezetőinek többsége nagyon jó ötletekkel rendelkezik, ezek alapján képes, tud és akar is előremutató stratégiákat alkotni. Ha ez mégsem jön össze, akkor drágább és olcsóbb tanácsadó cégek százai állnak sorban azért, hogy segítsék ezen tevékenységüket.
Ügyfeleim 90 százaléka minden évben sok-sok napot tölt vidéki wellness hotelekben azzal, hogy „menedzsment off site-okon” dolgozza ki a stratégiát és az ehhez tartozó magas szintű éves célokat, fókuszokat.
Félreértés ne essék, ezek igen hasznos, fontos és nagyon is izzadságos elvonulások tudnak lenni. A gond ott van, ha ezzel a pár nappal, és néhány köremaillel a szervezet és vezető lezártnak is tekinti feladatát ebben a témakörben. Ahogy az elveszett félpár zoknik bizonyos elméletek szerint „zokniországba” költöznek, úgy tanácsadóként én azt tapasztalom, hogy a stratégiák és a megvalósítás között ott van az a szakadék, a fekete lyuk, ahol a meg nem valósult stratégiák tűnnek el. A lényeg tehát: a stratégia megálmodása még nem jelent megvalósítást.
Miért vall kudarcot a célok megvalósítása?
A világ egyik legnagyobb szervezetfejlesztő cége, a FranklinCovey ezt a témát sok száz vállalat, több ezer szervezeti egységén tanulmányozta. Ez a hétéves kutatás arra mutatott rá, hogy a stratégiai célmegvalósítás a napi működésre fordított (amit forgószélnek nevezhetünk legérzékletesebben) folyamatos erőfeszítésben porlad el. Gondoljunk az elhalt céljainkra! Hogyan következett be ez az elhalás? Nagy zajt csapva lett végük, vagy szép csendben foszlottak szét a “forgószélben”? Legyünk őszinték, a munkatársaink akkor is letöltik a munkaidejüket, ha nincsenek szervezeti célok. A napi sürgős ügyek, a „business as usal”, a vállalat berögzött mintái, meetingjei tökéletesen kitöltik a legtervszerűbben összeállított naptárakat is.
Véleményünk szerint tehát a kihívás elsősorban nem a célok kijelölése. Az igazi feladat az, hogyan tudok egy célt akár a 100 kilométer/órás forgószélben is megvalósítani! Ennek eszköze lehet egy olyan megvalósítási rendszer bevezetése, mely lehetővé teszi, hogy a napi működés közepette se tévesszük szem elől mi az igazán fontos a cég jövője szempontjából.
Szűkítsük le, kommunikáljuk és bontsuk le a célokat!
A megvalósítás első számú elakadása az, hogy a beosztottak és az alsóbb szintű vezetők nem ismerik világosan a stratégiát és a célokat! A fent említett kutatás szerint a munkavállalók mindössze 15 százaléka van tisztában szervezetük legfontosabb céljaival! (A többi vajon miért kapja a fizetését?) Sokszor a menedzsment sem elég tisztán és rendszeresen kommunikálja a vállalati prioritásokat. Gyakran túl magas szintűek, esetleg homályosak a célok vagy egyszerűen csak túl sok cél létezik egymás mellett. A munkavállalók szenzorai a homályos célokat „bullshitnek” dekódolják. A túl sok cél pedig azt jelzi: ha minden fontos, akkor igazán semmi se fontos! A kiváló megvalósítás a fókusz leszűkítésével kezdődik. Világosan meg kell határozni, mi az a cél, ami nélkül az összes többi célkitűzés elérése értelmét veszti.
Tény, hogy nagyon kevés szervezet bontja le a stratégiai célokat az alsóbb szintekre, a létfontosságú célok megvalósítása pedig ott zajlik. Gondoljunk bele mekkora tartalék van abban, ha szervezet minden szintje tudja hogyan járulhat hozzá a vállalat stratégiájához…
(A stratégiai megvalósítás kihívásainak elemzését folytatjuk.)
Dr. Szilágyi Judit
A Franklincovey tulajdonos partnere, senior szervezetfejlesztési tanácsadó, business coach
