A munkát terhelő adók ugyan tovább csökkennek, de még mindig vannak olyan adónemek Magyarországon, amelyekből alig van bevétele az államnak, csak nyűg a vele járó papírmunka mindenkinek. Hány adó van Magyarországon és kik fizetik be a legtöbbet a közösbe? A cégek vagy az emberek?
A Jalsovszky Ügyvédi Iroda idén is összeszámolta, hogy hány adófajta van Magyarországon. Most 59-ig jutottak, vagyis tavalyhoz képest eggyel csökkent az adók száma. Ugyanakkor annak nagyságrendje és az adórendszer szerkezete nem mutat változást. Adóbevétel szempontjából továbbra is az áfa a listavezető, nagyjából 3300 milliárd forint bevételt generált 2016-ban az államnak – derül ki az iroda által szerkesztőségünknek küldött közleményből.
Jut is, marad is
Tavaly óta megszűnt az alapvetően a kamattámogatott hitelekhez kapcsolódó „hitelintézeti járadék” és ugyancsak kivezették a dohányipari vállalkozások egészségügyi hozzájárulását. Utóbbit az magyarázza, hogy azt az Európai Bizottság uniós jogba ütközőnek minősítette, a kormány pedig jobbnak látta teljesen megszüntetni azt. Ebben tehát nem várhatók további csörték Brüsszellel.
Nem úgy az újonnan bevezetett turizmusfejlesztési hozzájárulás esetében. Ez a már kihirdetett adónem jövő év január 1-jén lép majd hatályba, éppen azon a napon, amikor az idén még 18%-os áfamérték alá tartozó éttermi szolgáltatások áfamértéke 5%-ra csökken. Az új adónem pont ugyanebből a szolgáltatáskörből származó (nettó) bevételre lesz fizetendő, 4%-os mértékkel. Ez az új adónem azonban több szempontból is sértheti az EU áfa-irányelvét, ezért ahhoz várhatóan az Európai Bizottságnak is lesz néhány megjegyzése.
A változatlanság gyönyörködtet?
A fenti, apróbb változásokon kívül az idei adószerkezet semmilyen lényegi eltérést nem mutat a tavalyihoz képest, és ezen a rekord alacsonnyá, 9%-ossá vált társasági adómérték sem változtat. Továbbra is velünk élnek a szinte kimutathatatlan bevételt produkáló adónemek, így például a háztartási alkalmazottak után fizetendő adó, amely 2016-ban sem hozott 32 millió forintnál több bevételt az államkasszának.
Az adóbevételeink túlnyomó többségét továbbra is az áfa produkálja (2016-ben is az előző évivel szinte megegyező, kb. 3300 milliárd forint), ami a 27%-os rekord-áfakulcs fényében nem is meglepő – őt követi a szociális hozzájárulási adó és a személyi jövedelemadó.
Előrelépés 2017-ben viszont a munkabért terhelő adók csökkenése: a szociális hozzájárulási adó 5%-os csökkenése remélhetőleg hozzá fog járulni a gazdaság kifehérítéséhez. Ennek ideje volt, mert Magyarország 2015-ben még mindig a 4. helyen állt az OECD országok közül a munkabért terhelő adómértékek tekintetében.
Nem minden adó, ami annak látszik
Bizonyos szempontból feleslegesnek tűnhet azon lamentálni, vajon hány darab adónem van, hiszen a tapasztalat azt mutatja, hogy sok adó mellett is működhet sikeresen egy ország (lásd Ausztrália vagy épp az USA példáját, amelyek adórendszere 125 illetve 97 adónemet számlál).
Áttekintve azonban a magyarországi adófajtákat, úgy tűnik, hogy ezek racionalizálása, egyes adók kivezetése nagyban hozzájárulhatna a vállalkozások adminisztrációs terhei csökkentéséhez és ezáltal a gazdaság fejlődéséhez – írja közleményében az iroda.
A mindennapi tapasztalat, továbbá az adózási elmélet egyaránt egyértelműsítik, hogy nem minden, az állam irányában fennálló fizetési kötelezettség tekinthető adónak.
Ugyanígy, a klasszikus társadalombiztosítási járulékok szintén nem adók, mert azok tipikusan maximáltak, vagyis mértékük elvben igazodik az értük kapott szolgáltatáshoz. Más kérdés, hogy ma Magyarországon a tb-járulékok már nem így működnek, így ezeket – egy kivételével – adónak tekintettük.
Végül, a bírságok, pótdíjak és egyéb szankciók szintén nem minősülhetnek adónak, bármennyire is ilyen érzése van az egyszeri befizetőnek.
Másik oldalról ugyanakkor adónak tekintettünk bizonyos olyan befizetéseket, amelyek ugyan nem közvetlenül az államnak fizetendők, de mégis államilag kikényszerített olyan befizetésről van szó, amely ellenszolgáltatásra nem jogosít. Ennek tipikus példája jelenleg a kötelező kamarai regisztrációs díj.
Adónemek 2017
| A forgalmazó és a befektetési alap különadója |
Kisvállalati adó |
| A magánszemély egyes jövedelmeinek különadója |
Környezetterhelési díj |
| Általános forgalmi adó |
Környezetvédelmi termékdíj |
| Baleseti adó |
Közművezetékek adója |
| Bányajáradék |
Kulturális adó |
| Biztosítási adó |
Magánszemélyek kommunális adója |
| Cégautó-adó |
Munkaerő-piaci járulék |
| Ebrendészeti hozzájárulás |
Népegészségügyi termékadó |
| Egészségügyi hozzájárulás |
Nukleáris hozzájárulás |
| Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás |
Nyugdíjjárulék |
| Egyszerűsített vállalkozói adó |
Pénzbeni egészségbiztosítási járulék |
| Élelmiszerlánc-felügyeleti díj |
Pénzügyi szervezetek különadója |
| Energiaadó |
Pénzügyi tranzakciós illeték |
| Energiaellátók jövedelemadója |
Regisztrációs adó |
| Építményadó |
Rehabilitációs hozzájárulás |
| Erdővédelmi járulék |
Reklámadó |
| Földvédelmi járulék |
Szakképzési hozzájárulás |
| Gépjárműadó |
Személyi jövedelemadó |
| Gyógyszerforgalmazók különadói |
Szerencsejáték-felügyeleti díj |
| Háztartási munka regisztrációs díja |
Szociális hozzájárulási adó |
| Helyi iparűzési adó |
Táppénz-hozzájárulás |
| Hitelintézetek különadója |
Társasági adó |
| Hulladéklerakási járulék |
Távközlési adó |
| Idegenforgalmi adó |
Telekadó |
| Illeték |
Települési adó |
| Innovációs járulék |
Természetbeni egészségbiztosítási járulék |
| Játékadó |
Turizmusfejlesztési hozzájárulás |
| Jövedéki adó |
Vám |
| Kamarai hozzájárulás |
Vízkészlet-járulék |
| Kisadózó vállalkozások tételes adója |
|
Forrás: Jalsovszky Ügyvédi Iroda
