Aki ügyesen csinálja, jól meg tud élni rövid távú lakáskiadásból Budapesten, de az AirBnb-láz kezd lecsengeni, lesznek, akik ráfáznak ezzel a biznisszel. A magazin márciusi számában a “szobáztatást” nulláról kezdő, de ma már 23 lakást üzemeltető Schumiczky Balázzsal készült kétoldalas interjú, de néhány fontos részlet nem fért be a lapba. Íme a kimaradt részek, valamint pár kérdés és válasz a lapban megjelent cikkből.
Mekkora kihasználtság kell ahhoz, hogy egy AirBnb-n kiadott budapesti lakás egyértelműen nyereséget termeljen?
Átlagosan hetven százalék. Most a mellékszezonban ezt értelemszerűen nem tudjuk hozni, de főszezonban 30 napból 27-28-at eladunk.
Van olyan, hogy tipikus AirBnb-s vendég?
Már nincs. Pár éve még főleg a fiatalok jöttek, akik leghamarabb fogékonyak az újra, a rendhagyóra, ma már mindenki, a világ minden tájáról.
Maga az apartmankiadós-üzemeltetős piac, ahol már különböző üzleti modellek versenyeznek, mekkora?
Nagyjából nyolcezer kiadó budapesti lakás van az AirBnb-n, az üzemeltetésben pedig pár nagy szereplő van, úgy számolom, hogy mi a 23 lakásunkkal benne lehetünk az első tízben.
Jutalékos a rendszer?
Igen, a szállásdíj a tulajdonoshoz folyik be, a mi modellünkben pedig övé az AirBnb-profil is, mi, az üzemeltető teljes körű hozzáférést kapunk hozzá. Az üzemeltető feladata a teljes körű menedzselés, az árazás, a kapcsolattartás, mi várjuk a vendéget, mi mutatjuk meg neki a lakást és mi intézzük a takarítást is. Az adófizetés viszont természetesen a tulajdonos kötelezettsége, a feketézők aránya 20 százalék körül lehet.
Mekkora a jutalék?
Húsz-harminc százalék között a teljes szolgáltatásért, de lehetnek extra költségek, például a takarítás nincs benne, erről külön kell megegyeznie a tulajnak az üzemeltetővel. Komoly költség még a tisztítószer, meg a mosás. Az üzemeltetők mosodában mosatnak, a magánzók általában maguk csinálják. Van aki ezeket beépíti a díjba, más külön számolja fel.
Amit a szálláskereső lát az AirBnb oldalon takarítási díjként lát, ezek szerint teljesen más ugye?
Az egy marketingeszköz, mert az először feltűnő árban nincs benne a takarítás, csak a végén adja hozzá a rendszer. A vendég kifizeti a teljes árat, de ettől teljesen független, a vendég nyilván nem is tudja, hogy a tulajdonos milyen takarítási díjat fizet az üzemeltetőnek.
Te hány emberrel dolgozol, mennyi erőforrás kell 23 lakás kezeléséhez?
Öten vagyunk, ebből egy a főállású alkalmazott.
Most, megnőve hogy működik a munkaszervezés, a beosztás? Milyen technikai háttér kell hozzá?
Egyelőre mezei Google naptárral megoldjuk.
Honnan jött az ötlet, hogy létrehozd az apartmankiadók egyesületét?
Az egyéb szálláshelykiadással kapcsolatban, amit mi csinálunk, elmondják a véleményüket például a közös képviselők, meg a szállodák szervezetei, de azt láttam, hogy a közel 5 ezer apartmankiadót senki se képviseli, ezt vállaltuk fel mi, ezért hívtuk életre.
Például egy meredek javaslattal: hogy új szereplőket ne engedjenek be a piacra.
Ez csak az egyik utolsó pont a nyolc oldalas javaslatunkból, utólag értem, miért ez keltette fel a média érdeklődését. Csak azt írtuk, hogy érdemes lenne megvizsgálni a moratórium lehetőségét. Nem a szívünkből jött, de még mindig jobb a betiltásnál, vagy a kiadható napok maximalizálásánál.
Mi akkor a legfontosabb pontja a javaslatcsomagnak?
Az, hogy az üzemeltető tegye nyilvánossá az elérhetőségét.
Miért épp ez?
Mert ez a piac jól működik, nem kell korlátozni, fontos, hogy ne kössék a társasház hozzájárulásához a lakáskiadást. A lakók elégedetlenkedését pedig meg lehet előzni, ha bármi gond esetén tudják, kit lehet hívni.
Érthetően nem őszinte a mosolyuk, amikor a matt részeg bulituristák üvöltöznek és rókáznak a lépcsőházban.
Ez a probléma el van túlozva. Egyrészt nálunk kicsi az ágyszám, akik csapatban jönnek, inkább hosztelben alszanak, náluk ez nagyobb gond. Másrészt egy feketén kiadott lakás hosszú távú bérlőjével, vagy a folyamatosan veszekedő-üvöltöző szomszéddal sem tudnak semmit csinálni. Aztán azt is kérdezhetném, hogy ha a lakók engedélyéhez kellene kötni a kiadást, akkor egy fodrászatnál, vagy ügyvédi irodánál, ahova még több idegen jár, miért nem? Az is nonszensz, hogy a lakók azt akarják, fizessenek az apartmanoztatók nagyobb közös költséget. A vendégek keveset vannak a lakásban, kevés szemetet hagynak, a tulajok meg minden extra közösköltség-befizetést elsőnek teljesítenek, hiszen érdekük, hogy a vendég a legjobb körülményeket kapja.
Arról, hogy mit akarnak még az apartmankiadók, hol lesz a Budapest után a következő AirBnb-láz és hogy milyen üzleti modellek alakultak ki a rövid távú lakáskiadásban, a válaszok természetesen a márciusi Forbesban.
