Az év első kilenc hónapjában összesen 10 302 lakást adtak át és 27 388 lakásépítési engedélyt adtak ki. Az előbbinél ez minimális, 0,8 százalékos növekedésnek felel meg éves szinten, de fordulatot jelent, mert az első félévben csökkentek a lakásátadások – derül ki az ingatlan.com elemzéséből
Az év utolsó negyedévében újabb átadási hullámmal nyolcezer lakás átadása várható. Az építési engedélyek száma pedig Budapesten 22 százalékkal, a községekben 4 százalékkal növekedett. Az átadásokat nem véletlen időzítették 2019. harmadik negyedévére. A kedvezményes, 5 százalékos lakásépítési áfa első körben a 2019 végéig átadott lakásokra vonatkozott, de marad muníció azonban a lakásépítési piacon, mert a kedvezményes lakásépítési áfára vonatkozó szabályt módosították, így 2023 végéig azokra lakásokra is vonatkozik, amelyeknek 2018. november 1-je előtt már volt építési engedélye.
Mennyiért?
Az új lakások iránti igény az idei év első tíz hónapjában 30 százalékkal nőtt tavalyhoz képest. Az elmúlt négy évet tekintve ez 2016-ban és 2017 elején volt a legmagasabb, akkor ugyanis sok lakásépítés indult és számos vevő már akkor, “tervezőasztalról” vásárolt. Az idén megjelenő új lakások nagy része egyébként már gazdára talált, de azokra is lesz várhatóan vevő, amelyek még nem keltek el. Az idei, tavalyit meghaladó kereslet pedig elsősorban ezekre a lakásokra irányul.
A budapesti új lakások átlagos négyzetméterára idén október végén 881 ezer forint volt, ami éves szinten 16 százalékos drágulást jelent. A győri új lakások négyzetmétere 10 százalékkal 462 ezer forintra, a debrecenieké 13 százalékkal 563 ezer forintra, a fehérváriaké pedig 29 százalékkal 628 ezer forintra nőtt tavaly októberhez képest.
A drágulásban szerepet játszik a fokozott kereslet mellett az építési költségek emelkedése, az építőanyagok drágulása, és az építőiparban kialakult kapacitás- és munkaerőhiány miatti béremelések is.
Kép: Ferdinand Stöhr // UNSPLASH