A kétezres évek elején kifejezetten vonzónak tűntek a nyitott irodák, és nemcsak azért, mert a cégeknek is sokkal olcsóbb megoldást jelentenek a nagy létszámú munkaerő elhelyezésére, hanem mert nagyobb kreativitást, közösségépítő hatást ígértek. Az open office kora azonban mind több elemzés szerint lejárt, de legalábbis finomításra szorul. Vajon milyen iroda után vágyakozunk most? A Dreamjo.bs friss felmérése.
Két évvel ezelőtt lájkcunamit gerjesztett Balogh Péter Forbes.hu-n publikált cikke a nyitott irodákról, amelyben az NNG társalapítója és egykori vezérigazgatója, jelenleg startupokat segítő angyalbefektető, mentor és cápa arról értekezett, hogy “nyitott irodába akkor ültesd a csapatodat, ha nem várod el tőlük a gondolkodást”.
Nyitott irodába akkor ültesd a csapatod, ha nem várod el tőlük a gondolkodást!
A téma minden bizonnyal mindmáig igen sokakat érint, akik modern munkakörnyezetben élik szorgos mindennapjaikat, és mivel a dolog Balogh Pétert is érdekli továbbra is, saját cégével és a Dreamjo.bs-szal közösen készítettek egy idevágó felmérést. Nem reprezentatív, ám ettől még érdekes az eredménye.
A friss felmérés teljes egészében itt olvasható, a legfőbb megállapításai a következők:
A kérdés egyszerű volt: milyen irodában dolgozna a legszívesebben?
- A megkérdezettek 13%-a voksolt a nyitott térre,
- egy másik 13% a hasonló elven alapuló közösségi irodára szavazott,
- a legtöbben (36%) egy zárt térben, legfeljebb 3 személy társaságában dolgoznának szívesen,
- 19% egy félmegoldással is kibékülne, elkerített dolgozói állomásokban is meglenne a nyitott irodán belül,
- a saját irodát pedig 21% választaná szívesen. (Ez így összesen 102%, nyilván kerekítésekből adódóan.)
Az eredmény tehát azokat erősíti, akik azt vallják, hogy a nyitott iroda adta túl sok inger nem feltétlenül serkenti, épp ellenkezőleg, sokszor akadályozza a hatékony munkavégzést. A dolgozók többségének valószínűleg szüksége van a nyugodt, csendes munkakörnyezetre az elmélyülést igénylő feladatok elvégzéséhez. Minden bizonnyal ők azok, akik azt mondják, hogy „bemegyek korábban, hogy tudjak dolgozni, mielőtt megjönnek a többiek”, vagy „ma tovább maradok és befejezem amit kell, miután a legtöbben már hazamentek”.
Ugyanakkor nyilván arra is van igényük, hogy ne egész nap egyedül, a négy fal között bámulják a monitort, ezért a Dreamjo.bs azt a következtetést vonja le, hogy:
ha valóban átállunk a kisebb létszámú irodai szobákra, akkor törekedjünk a nagy ebédlők és a közösségi terek kiépítésére is.
És bár nagyon divatosak a „chill” szobák, rekreációs termek és egyéb kreatív megoldások a felhasználatlan terek kitöltésekor, nem kell ilyen nagy dolgokra gondolni, amúgy sem tipikus, hogy a dolgozók valóban sziesztázni fognak ebéd után, vagy rendszeresen csocsózni. A kollégákkal való beszélgetéshez, a feltöltődéshez és a kikapcsolódáshoz elegendő egy nagyobb tér, kényelmes székekkel, több kisebb vagy egy nagy asztallal, sok-sok zöld növénnyel (mert az igazán megnyugtató és a mentális kapacitásunkat serkenti) és például néhány elgondolkodtató, motiváló képpel a falon.
Vagyis valójában csak egy csendes kis sarokra lenne szükségünk, ahol hatékonyan végezhetjük a munkánkat és arra, hogy ha előbújnánk odúnkból, akkor egy inspiráló és támogató közeg fogadjon minket.
