Vietnám exportja nem egészen húsz év alatt a hússzorosára növekedett, amiben a kereskedelmi háború által sújtott kínai cégeknek is van némi szerepe. A EU éppen a napokban írt alá kereskedelmi megállapodást az országgal, de Trump már vámokkal zárná be a kiskaput.
Félelmetes növekedést mutat Vietnám gazdasága az ezredforduló óta. Az ország exportja nem egészen húsz év alatt a húszszorosára növekedett. A kiépített kapacitásokat napjainkban a kínai exportőrök is igyekeznek kihasználni. A Trump által lassan másfél éve folytatott kereskedelmi háborúban jól jön a kínai gyártók számára a vietnámi logó és „Made in Vietnam” felirat: az úgynevezett transshipment – amikor a gyakorlatilag Kínában gyártott kész termék minimális vietnámi utómunkával kapja meg a vietnámi lógót – láthatóan növekszik, ha a teljes vietnámi exportot tekintve tíz százalék alatt is marad. A EU éppen a napokban írt alá lényegében teljes szabadkereskedelmi megállapodást Vietnámmal, amivel így részben kínai termékeknek nyitott kaput.
Made in China Vietnam
4 500 vietnámi és 100 kínai alkalmazott. De a top menedzsment teljesen kínai, mutatóba akad csak néhány vietnámi középvezető: ez a vietnámi székhelyű, de 100 százalékban kínai tulajdonban álló, a Shanghaiban bejegyzett Yize New Energy leányaként működő Vinasolar munkavállalói struktúrája.
A cég 2014-ben kezdte meg a napelemek gyártását, miután akkoriban az USA és az EU vámokat vezetett be a piacaikat elárasztó kínai napelemekre. A napelemcsata 2012-ben kezdődött, amikor az USA állami támogatással vádolta meg a kínai napelemgyártást, és 31-től 250 százalékig terjedő vámokat talált ki a kínai eredetű termékekre. A kínaiak tagadták az állami szubvenciót. Ismerős helyzet és retorika ez napjainkból – a napelemgyártást érintő villámháború hiába csengett le valamennyire öt évvel ezelőtt, 2018 elején teljes erővel és sok fronton éledt újjá.
A napjainkban zajló kereskedelmi háború egyik első lépéseként a Trump-adminisztráció 2018. februárjában éppen a napelemekre vetett ki vámokat. A világ napelemgyártásának 71 százalékát adó kínai vállalatok amerikai szállításait ez drámaian lecsökkentette.
Mindeközben Vietnámban szinte az egyik pillanatról a másikra igazi gazdasági „csoda” következett be. Az idei első negyedévben(!) már a kínai napelemgyártók első számú exportpiaca Vietnám volt 17 százalékos részesedéssel.
Ez a 739 millió dollárnyi kínai napelemexport Vietnám irányába a 2018-as első negyedévhez képest 24 000 százalékos, azaz kétszáznegyvenszeres növekedés.
A Vinasolar égboltján a Trump-féle vámok adaptálása óta gőzerővel süt a nap. A kínai cégek által hozzájuk importált félkész termékek gyártását már Vietnámban fejezik be. A termékekre rákerül a Vinasolar logója, a „Made in Vietnam” felirat és a gyártás 70 százaléka már mehet is az Egyesült Államokba. Közben egyre nehezebb a Vinasolar számára megfelelő munkaerőt találni, annyi a feladat.
Az imént vázolt szektor és a Vinasolar példája – amit a South China Morning Post mutatott be részletes cikkében – példája jól mutatja azt az „okosságot”, ami napjainkban zajlik egyes kínai és vietnámi cégek között az amerikai-kínai kereskedelmi háború következményeként.
Döntően organikus a vietnámi fejlődés
Vietnám igazi gazdasági csodát mutatott be az elmúlt húsz év során. A történelme során rengeteg szenvedéssel sújtott országban ebben az időszakban elementáris erejű gazdasági fellendülés zajlott és zajlik mind a mai napig. Ennek köszönhetően vált mostanra Vietnám a termelésüket Ázsiába helyező multinacionális cégek számára az egyik legvonzóbb célponttá. Kiváló példa a vietnámi gazdasági növekedés bemutatására az ország exportjának alakulása 2000 és 2018 között összehasonlítva Thaiföld, Banglades és a Fülöp-szigetek hasonló mutatóival (éves adat, milliárd dollárban):
A gazdasági robbanást nagymértékben segítették és segítik mind a mai napig a kínaival összehasonlítva alacsony bérek. Emellett – szemben Kína lakosságának 38 éves medián értékével – a vietnámi populáció medián életkora 31 év. Ez a relatív fiatalság is nagy vonzerő volt a 2010-es években sok cég számára, és az lehet még a 2020-as években is.
A vietnámi exportban 2018 végén és 2019 elején bekövetkezett ugrás azonban már nem az ország gazdaságának organikus fejlődése miatt alakult ki.
Az Egyesült Államokba irányuló vietnámi kereskedelmi többlet – azaz az amerikai kereskedelmi deficit Vietnámmal szemben – 2015 decembere és 2019 májusa között így alakult (az egyes összegek mindig a megelőző 12 hónap különbségét mutatják):
Bár a grafikon jól mutatja a kereskedelmi többlet 2019-es megugrását, muszáj még egy számot kiemelni itt. A 2018 januárja és májusa közötti öt hónapjának 15,1 milliárd dolláros vietnámi többletéhez képest az idei év első öt hónapjában 21,6 milliárd dolláros érték képződött, ami 43 százalékos növekedés.
Még ennél is látványosabb a kínai-vietnámi koprodukcióban bemutatott Trump-idegesítő okosság akkor, ha ránézünk a külkereskedelem számítógépek és elektronika sorára. Az ábrán az idei év első öt hónapjának tisztán a növekményeit láthatjuk a tavalyi év első öt hónapjához képest (forrás: General Departments of Vietnam Customs, Wall Street Journal):
A transshipment terjed, és Vietnámnak is veszélyes
Nem kell csodálkoznunk ahhoz, hogy ezek a számok már kezdik teljesen kiverni a biztosítékot a Trump-adminisztrációnál. A vietnámi ipari és kereskedelmi minisztériumban is egyre jobban félnek attól, hogy országuk áruinak elmúlt két évtizedben felépített reputációját leronthatja a kínai és vietnámi vállalatok által folytatott „transshipment”. Ezen „transshipment” során a Kínában már szinte teljesen elkészült termékek és áruk esnek át valamilyen minimális átalakításon Vietnámban (és más ázsiai országokban is). Rájuk kerül a vietnámi cég logója, a „Made in Vietnam” felirat és már mehetnek is vámmentesen az Egyesült Államokba. (A gyakorlatról részletes anyagot közölt a Wall Street Journal.)
Nyilván az is felmerül ebből a szemszögből vizsgálva a június 30-án az EU és Vietnám között aláírt – még ratifikációra váró – szabadkereskedelmi megállapodást, hogy az egyezménnyel mennyiben a kínai termékek előtt nyitott kaput Brüsszel, miközben a Vietnámmal kötött megállapodás fontos része például a szellemi tulajdon védelme, amelynek megsértését az EU és az USA is rendszeresen felrója Kínának. Ugyanakkor a fenti számokból az elmúlt néhány év kínai-vietnámi kereskedelem megugrása ellenére is az olvasható ki, hogy egyelőre inkább egyszámjegyűnek tekinthető a vietnámi exportban a kereskedelmi háborús hatás százalékos aránya, a transshipment.
Kérdés persze, hogy egyáltalán meddig működik ez a kínai kereskedelmi háborús sebekre alkalmazott „vietnámi balzsam”. Szerintem nem sokáig. Donald Trump már egy június 26-i interjúban hevesen támadta ezeket a vietnámi kereskedelmi praktikákat. Nem kell csodálkoznunk majd azon, ha hamarosan a vietnámiak is megkapják Trump vámjait.
Jónap Richárd,
a Concorde Csoporthoz tartozó Accorde Alapkezelő portfóliómenedzsere
A vendégszerzők külsős szakértők, nem a Forbes szerkesztőségének tagjai, véleményük nem feltétlen tükrözi a Forbesét.
