Magyarországon is több mint százezren dolgoznak kölcsönzött munkavállalóként.
A gyárak elsősorban arra hivatkozva veszik igénybe évek óta a munkaerő-kölcsönzést, hogy segít az aktuális létszámigényhez igazítani a dolgozók számát. A létszámigény pedig változó, a megrendelések szezonalitása miatt, vagy azért, mert jelentősen kilőhet, aztán visszaeshet a megrendelések száma, mint az autógyáraknál tapasztalható mostanában – írja a munka-erőkölcsönzést körbejáró cikkében a 24.hu.
Van, ahol alig néhány tucat kölcsönzött dolgozó jut több ezer szerződéses munkatársra, máshol viszont a dolgozók harmada, fele is kölcsönzött lehet. A lapnak küldött válaszok szerint a munkahelyek nem különböztetik meg a saját munkaerőt a kölcsönzöttől, a szakszervezetek szerint viszont például előfordul, hogy egymás mellett végzik ugyanazt a munkát a teljes állásban dolgozók és a kölcsönzött munkatársak – eltérő bérért.
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat szerint Magyarországon 2017-ben 844 munkaerő-kölcsönző cég majdnem 160 ezer munkavállalót kölcsönzött országosan, mintegy 5900 belföldi és 1460 külföldi céghez. A kölcsönzőknek 256 milliárd forint nettó árbevételük volt, 15,7 százalékkal több, mint egy évvel korábban.
A munkaerő-kölcsönzés nemcsak Magyarországon vet fel kérdéseket: egy éve az amerikai sajtó sokat cikkezett arról, mennyire kiszolgáltatott helyzetben vannak a Google-nél munkaerő-kölcsönzéssel dolgozó tömegek.