A kilencvenesévek magyar játékiparából törtek előre, de a többi kortárs naggyal ellentétben nem zárták be kapuikat. Pedig komoly hendikeppel indultak: próbálkozók voltak vállalkozók helyett.
Az Invictus Games kétévtizedes története a júniusi Forbes magazinban. Már az újságosoknál!
A magyar játékipar tele van feltörekvő, majd szépen összeomló cégekkel, amik korukat megelőző játékokat fejlesztettek, jórészt nyers kreativitásból és akaratból, mert pénzük alig volt. Így indult az Invictus Games is, amit két debreceni gyerekkori jóbarát alapított, még az amigás hőskorszakban.
Az ő sztorijuk azonban nem ért nosztalgikus véget.
Ahelyett, hogy bedöntötte volna őket a PC-s játékipar piaci beszűkülése vagy a gazdasági válság, időben váltottak üzleti modellt, és egy olyan piacra kezdtek dolgozni, amit sokan észre sem vettek: mobilokra.
Kozák Tamás és Diviánszky Ákos // Kép: Orbital Strangers
Persze nem volt könnyű az indulás: Diviánszky Ákos és Kozák Tamás eleinte még iPhone-t sem vettek, annyira nem hitték, hogy ez az okoskütyüs marhaság beválhat.
De tévedtek: ma már olyan nemzetközi franchise-okkal dolgoznak, mint a Ridge Racer vagy a Pac-Man.
Bár az iparágban messzire jutottak, a gyökereiket nem felejtették el. Még most is egy debreceni kertes házban van az irodájuk, és tudják jól, hogy a gondviselésen és a kínai játékosok megszállottságán túl sokat köszönhetnek a magyar piacon népszerűvé, sőt kultikussá vált, 2000-ben kiadott, 1nsane című PC-s autós játékuknak .
Várható újabb 1nsane? Van-e nyugdíj a játékipar után? És mi köze Istennek ehhez az egészhez? Ezekre a kérdésekre is választ ad a Forbes júniusi számában olvasható sztori.
Képek: Orbital Strangers
