Van olyan hely a világon, ahol sokkal kevesebbre tartják a női munkavállalót, mint a férfiakat. Azt gondolják róluk, hogy improduktívak, kevesebbet dolgoznak, ezért nem is érdemes egyengetni az útjukat a munka világában. Tudományos cáfolatok következnek.
A World Economic Forum szerzője, Katja Iversen összeszedte a legelterjedtebb tévhiteket és mindegyikre hozott egy cáfolatot. Azt próbálja igazolni, hogy igenis van értelme helyzetbe hozni a nőket a munkaerőpiacon, összgazdaságilag és össztársadalmilag jócskán megtérül a beléjük fektetett pénz. Az alábbi példák és téves mítoszok nem elsősorban Európából és a fejlett világból jönnek, de azért a princípiumok Magyarországán sem haszontalan tudni róluk.
-
A nőkbe fektetett pénz soha nem térül meg
A igazság valószínűleg ennek pont az ellenkezője: minél kisebb a nemek közötti különbség, annál jobban nő a GDP. A McKinsey Global Institute megpróbálta kiszámolni, mennyivel: egy nemrégiben készült tanulmányuk szerint, ha a nők ugyanolyan szerepet kapnának a munkaerőpiacon, mint a férfiak, az 2025-ig minden évben 26 százalékkal emelné a teljes globális GDP-t.
-
A fejlett országokban a gender kérdés már nem is probléma
Jó lenne, de valójában a nemek közötti egyenlőtlenség az egész világon megfigyelhető. Az Egyesült Államokban minden 100 férfira 66 nő jut, ha a menedzseri, vezetői pozíciók leosztását nézzük, miközben a nők kétszer annyi nem fizetett (pl. házi-) munkát végeznek, mint a férfiak. Európában még rosszabb a helyzet. A száz legnagyobb vállalat vezető testületeinek 89 százaléka férfiakból áll.
-
Egy nő és egy férfi fizetése ugyanúgy hasznosul
Adatok bizonyítják, hogy ez az állítás sem igaz: valójában a nők keresetének nagyobb százaléka megy a családjukra és környezetükre, többek hajlandóak áldozni oktatásra, élelmiszerre, egészségügyre. Valójában tehát nem is az a fontos, hogy a nők több pénzt kapjanak, hanem hogy ezzel együtt nagyobb kontrollt a kiadások felett – ezen keresztül hatnak jótékonyan a világ GDP-jének alakulására. Egy Brazíliában készült tanulmány például azt igazolta, hogy a gyerekek túlélési esélyei 20 százalékkal magasabbak voltak akkor, ha a pénzügyi döntéseket a nők hozták meg.
-
A nők kevesebbet dolgoznak
Lehet, hogy sokaknak így tűnik, ám ne feledjük el, hogy a nők sokkal több nem fizetett munkát végeznek el, és a világ bizonyos helyein sokkal kevesebb lehetőségük is van arra, hogy jól fizetett állásuk legyen. Ha a nem fizetett munkákat – gyereknevelés, idősebb családtagok gondozása – is számításba vesszük, akkor voltaképpen fordított a kép: a nők dolgoznak többet a férfiaknál. Ázsia deli részén, a Közel-Keleten, Észak-Afrikában az efféle munkák 90 százaléka a nők vállát nyomja.
-
Megszűnik az egyenlőtlenség, mihelyst több pénzt keresnek a nők
Nem ez a lényeg, hanem, hogy a kiadások feletti beleszólás joga legyen legalább akkora, mint a férfiaké. Nyilván vannak kivételek, de a különböző kutatások által alátámasztott általános igazság szerint jobban boldogul az a család, ahol a nő tartja kezében a kassza kulcsát. Megint egy Brazíliából származó statisztika: az úgynevezett Bolsa Familia Program keretében a nőknek utalták a család havi keresetét, majd mérték a hatást. A mélyszegénységben élők száma 16 százalékkal csökkent.
-
A női szervezetek szükségtelenek a gazdasági fejlődés szempontjából
A szakszervezetek, szövetkezetek és mindenféle női munkaközösségek a világ jó néhány pontján elengedhetetlenek ahhoz, hogy a nők egyáltalán boldoguljanak. Segítik, hogy szerény javaikat összeadva együtt gazdálkodjanak, megszervezzék a közösség munkáját, tanuljanak egymástól, vigyázzanak egymásra. Táplálkozás, egészségügyi ellátás, tanulás – megint ilyenekre kell gondolni; sok hely van a Földön, ahol ezt egy nő önállóan nem tudja magának megteremteni.
-
Semmi értelme a családbarát, egyenjogúságot célzó intézkedéseknek
Az Egyesült Államokban minden egyes dollár, amit családtervezésre költenek, 7 dolláros megtakarítást eredményez. Ugyanez a befektetés a fejlődő országokban, például Jordániában, 16 dolláros hasznot hoz. A Koppenhágai Konszenzus pedig azt mutatja: a modern fogamzásgátlásra költött minden dollár 120 dolláros megtérülést ad globálisan.
A családbarát intézkedések hatása vállalati szinten még könnyebben mérhető a kisebb hiányzás és nagyobb termelékenység formájában. Bangladesi és egyiptomi adatok szerint, ha a nők és gyerekeik egészségügyi ellátását finanszírozza a munkáltatója, az dollárban számítva 3:17, illetve 4:17 arányban térül meg.
