Csányi Sándor elnök a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) pénteki közgyűlésén bejelentette, hogy a jövőben pályáznak Bajnokok Ligája- és Európa-liga-döntő megrendezésére, illetve a klubok ismét romló gazdálkodása miatt bevezetik itthon a pénzügyi fair playt – írja az MTI.
A sportvezető az épülő Puskás Ferenc Arénával kapcsolatban jelezte, a kivitelező írásban kötelezettséget vállalt arra, hogy
a létesítmény elkészül november 15-ére.
A magyar válogatottnak még van szabad játéknapja, így aznap egy világ élvonalába tartozó nemzeti együttessel szeretnék felavatni a stadiont, de a szerződést még nem írták alá.
Már-már hűtlen gazdálkodás kategóriája
Csányi komoly kritikát fogalmazott meg a klubok romló gazdálkodásával kapcsolatban, s jelezte: az MLSZ – az európai szövetséghez hasonlóan – várhatóan 2020-tól bevezeti a pénzügyi fair playt, másrészt korlátozza a keret létszámát, mivel több mint 200 játékos egyetlen percet sem játszott az idényben. Erről azt mondta, egyenes butaság, és megengedhetetlen ez a hozzáállás, “kidobjuk a pénzt az ablakon” és “ennél még az is többet ér, ha az elnökség havonta egyszer elmegy egy jót vacsorázni”. Az elnök azt mondta, az edzők dolgába igenis bele lehet szólni, ha azok nem játszatják a leigazolt játékosokat, majd tovább küldik őket, szerinte ugyanis “ez már-már a hűtlen gazdálkodás kategóriája”. Az MLSZ-vezér többször is utalt rá, a klubvezetők nem érzik át a felelősségük, miközben “nem a saját pénzüket költik”. A 444 videóján jól látszik, Csányi elég feldúltan beszélt a témáról.
“Nem klubellenes vagyok, hanem a felelőtlen gazdálkodást nem tűröm. A 2010 és 2016 közötti időszakban stabilizálódott a klubok gazdálkodása, de most megint néhány egyesület bajba sodródott” – mondta Csányi.
Megjegyezte, egyelőre nem kívánnak változtatni az első és másodosztályú bajnokságok lebonyolítási rendszerén. Ugyanakkor – tette hozzá – a lehető leghamarabb bevezetik a videobírót, ami 2020/21-es szezonban tűnik reálisnak, de tesztjelleggel egyes Magyar Kupa-találkozókon már jövőre kipróbálhatják.
A magyarok és a fiatalok sokkal kevesebbet játszanak
Az MLSZ-elnök elégedetlenségének adott hangot amiatt, hogy az úgynevezett fiatalszabály megszüntetésével csökkent a magyar futballisták és a fiatalok játékperce. Amíg a 2015/16-os idényben 75 százalék volt magyarok és 10 százalék a fiatalok játékperce, addig az mostanra 64-re, illetve 4-re csökkent. Pozitív oldalon említette, hogy a MOL Vidi FC szerepelt az Európa-liga csoportkörében, továbbá megjegyezte, reményei szerint a mostani kiírásban bajnok Ferencváros is eléri ezt a szintet, az MLSZ részéről pedig konstruktív hozzáállásról biztosította, ahogy azt a Vidi is megkapta egyes találkozók elhalasztásakor.
Beszámolója szerint az MLSZ egymilliárdos nyereséggel zárta az évet, az előző évben pedig 46,4 milliárd forint TAO-pénzt tudott felhasználni a futball, ebből 6,8 milliárd jelentkezett az MLSZ-nél, a többi a kluboknál.
A TAO-pénzek szabályszerű felhasználásának ellenőrzése során 11 esetben tettek büntető feljelentést, 59 szervezetet pedig kizártak a rendszerből.
A kiadásokat illetően azt hangsúlyozta, hogy csak tíz százalékot fordítottak a profi labdarúgásra.
“Eddig 334 milliárdból 31 stadion került átadásra. Ami probléma, hogy 2500 pálya van az országban, de ennek csak 5 százaléka található a fővárosban. A Budapest-program célja, hogy 145 pálya legyen a fővárosban, a problémát a helyszínek megtalálása jelenti” – mondta az MLSZ-elnök, aki jelentős eredményként értékelte, hogy jelenleg 280 316 az igazolt labdarúgók száma, a csapatoké pedig 13 000 fölé kúszott.
A közgyűlésen a 72 érvényes szavazati joggal rendelkező küldöttből 54 jelent meg, ők valamennyi beszámolót elfogadták.
Borítókép: Forbes archív / The Orbital Strangers Project