Kiterjedt közvetlen és közvetett hatásai lennének az európai felzárkózó térség exportjára a brit EU-tagság megállapodás nélküli megszűnésének – áll az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) pénteken Londonban ismertetett tanulmányában.
A közép- és kelet-európai gazdaságok, valamint az egykori szovjet térség átalakulásának finanszírozására 1991-ben alapított londoni pénzintézet közölte: számításai szerint a működési területéhez tartozó gazdaságok exporttermeléséből realizált hozzáadottérték-tartalom 6,8 százalékára lenne hatással, ha az esetleges „kemény brexit” fennakadásokat okozna a brit gazdasághoz fűződő közvetlen és közvetett kereskedelmi kapcsolatokban.
Az EBRD szerint egy ilyen forgatókönyv megvalósulása közvetlenül 32,9 milliárd dollárnyi, közvetve – azoknak az országoknak a kereskedelmi láncolatait is beleértve, amelyek az EBRD-gazdaságoktól importált részegységeket a brit piacra exportálandó termékekbe építik be – további 6,5 milliárd dollárnyi exportértéket érintene a bank tevékenységi térségében, az exporttermelésből a hazai gazdaságokban realizált hozzáadottérték-tartalom bázisán számolva. Ez a számítási módszer kiszűri az exportértékből az exporttermék előállításához használt importhányad értékét.
Az EBRD tanulmánya szerint a bank tevékenységi területéhez tartozó EU-gazdaságok teljesítményét a teljes működési térségnél nagyobb mértékben érintenék a kemény brexit okozta kereskedelmi fennakadások.
A bank által használt – az exporttermelésből realizált hozzáadottérték-tartalomra épülő – számítási módszer alapján a magyar gazdaság bruttó kibocsátási értékének 1,3 százaléka, a lengyel gazdasági teljesítmény 1,2 százaléka, a litván gazdasági termelés összértékének 1,3 százaléka lenne kitéve e negatív hatásoknak.
Horvátország és Románia esetében ugyanakkor kisebb, 0,5, illetve 0,7 százalékos kitettséget jelentene a kemény brexit – áll az EBRD átfogó pénteki elemzésében.
Az EBRD teljes tevékenységi területére vetítve a bank számításai szerint e gazdasági kitettség 0,9 százalékos lenne megállapodás nélküli brexit esetén. Más elemzőműhelyek eltérő számítási módszerekkel készült tanulmányai is azt mutatják, hogy korlátozott mértékben ugyan, de mind a rendezett, mind a rendezetlen brexit érintené a magyar gazdaság hosszú távú növekedési kilátásait, a várhatóan jelentős brit növekedési veszteségek áthúzódó hatásaként.
A patinás londoni közgazdasági egyetem, a London School of Economics gazdaságkutató intézete (Centre for Economic Performance, CEP), a King’s College London egyetem és az Institute for Fiscal Studies (IFS) pénzügyi kutatóműhely különböző forgatókönyveket modellező legutóbbi elemzése arra jutott, hogy rendezett körülmények között végbemenő brexit esetén az egy főre számolt brit hazai össztermék (GDP) értéke a következő évtizedben 1,9 százalék és 5,5 százalék közötti mértékben marad el attól a szinttől, amelyet a brit gazdaság ebben az időtávlatban elérhetne, ha Nagy-Britannia az EU tagja maradna.
A három intézmény közös tanulmánya szerint a számítások azt mutatják, hogy ha nem lép életbe a brexit feltételrendszeréről kidolgozott megállapodás,
a fejenkénti brit hazai össztermék a vizsgált 2020-2030-as időszak végére 3,5–8,7 százalékkal lenne alacsonyabb a további brit EU-tagság esetén addigra elérhető értéknél.
A tanulmány szerint az ebből levezetett számítások alapján a magyar gazdaságban a rendezett brexit a 2030-ig terjedő tíz évben hozzávetőleg 0,25 százalékos, a megállapodás nélküli brit kilépés nem egészen 0,5 százalékos halmozott GDP-veszteséget okozna ahhoz a szinthez képest, amelyet Magyarország további brit EU-tagság esetén a vizsgált időszak végére elérhetne.
Közben a brit alsóház harmadszor is elutasította a brit alsóházban Theresa May brit kormányfő kilépési megállapodását.
Borítókép: John Cameron / Unsplash
