Ha albérlet helyett maradnak a családi fészekben a fiatalok, átlagosan 4-5 év alatt meg lehet spórolni annyi bérleti díjat, hogy kijöjjön belőle az önerő egy garzon lakáshiteléhez.
Az elmúlt évek lakáspiaci változásai nehéz helyzetbe hozták azokat a fiatalokat, köztük egyetemistákat, pályakezdőket, akik az első lakásuk megvásárlását tervezik, főleg, ha a családnak nincs lehetősége besegíteni, írja az ingatlan.com közleményében Balogh László vezető gazdasági elemző. Már a 2011-es népszámlálás idején is minden harmadik 20-39 éves fiatal a szüleinél lakott, azóta még inkább kitolódott az önállósodás átlagéletkora, ami részben a négy-öt éve tartó lakásdrágulásnak is köszönhető.
A már keresettel rendelkező fiatalok, akik megtehetik, hogy még maradnak egy ideig a családi fészekben, a megspórolt bérleti díjból összegyűjthetik a lakásvásárláshoz szükséges önrészt. Ehhez az ingatlan.com kiszámolta, hogy a fővárosban és egyes nagyobb vidéki városokban
hány havi albérleti díj megspórolásával lehet összegyűjteni annyi pénzt, hogy kijöjjön abból a legolcsóbb garzon vásárlásához szükséges lakáshitel önrésze.
A példaszámításhoz nézzük Budapestet: az olcsónak számító, maximum 40 négyzetméteres kiadó lakásokért Budapesten 100 ezer forint bérleti díjat kell fizetni, a hasonló kategóriába tartozó eladó lakások átlagára pedig 21,6 millió forint volt. Az ingatlan.com évi 10 százalékos árnövekedést feltételez (mind a lakásvásárlás, mind az bérlés esetére), így a fővárosban 43 hónap, tehát körülbelül 3 és fél évnyi albérlet megspórolásával össze lehet gyűjteni egy olcsóbb garzonhoz szükséges önrészt.
Ezzel egyébként Budapest a középmezőnyben helyezkedik el. a többi nagyvárost tekintve Székesfehérváron 6 évig kell otthon maradva spórolni az önrészhez, Debrecenben és Szegeden 5 évnyi, Győrben és Veszprémben 4 évnyi, Pécsen és Miskolcon pedig kevesebb mint 3 évnyi olcsóbb lakbért kell félretenni egy olcsóbb garzon lakáshiteléhez szükséges önerőhöz.
Borítókép: Sebestyén László
