Pár héttel a megnyitása után már meg is kellett hosszabbítani a londoni Viktória és Albert Múzeum Christian Dior: Designer of Dreams című divattörténeti kiállítását, mert az elővételes jegyek pillanatok alatt elfogytak július közepéig. Ha az ember reggel korán érkezik és hajlandó egy kicsit sorban állni, azért bejuthat. Érdemes. Mert igazi művészet, amit ott láthat.
„Nincs még egy ország a világon, a sajátomon kívül, amelyek az életstílusát jobban szeretném. Szeretem az angol hagyományokat, az angol udvariasságot, az angol építészetet. Még az angol konyhát is” – ezzel a legendás Dior-mondással hirdeti februárban nyílt kiállítását a világ legnagyobb dizájnmúzeuma. A lifestyle magazinok azonnal kikiáltották a londoni showt az év kiállításának, a netes jegyek pedig az első hetekben elfogytak július közepéig. Az eredeti tervek szerint ugyanis ekkor zárt volna be a tárlat, ám azt e hét elején meghosszabbították szeptemberig.
Egy reggeli fahéjas chai latte a múzeum Exhibition Road oldali kávézójában, aztán mintegy negyedórás sorbanállás – ennyit mindenképp megérnek a bent látható Dior-ruhaköltemények még annak is, akinek az haute couture (vagyis az egyedi, nemes kivitelű ruhakészítés) nem a világa.
Érdemes nyitásra odamenni a múzeumhoz, mert körülbelül fél óra alatt elfogynak a jegyek, amiket az adott napra még kiadnak. A honlapon pedig a múlt héten még az állt: sold out, vagyis elővételben már nem lehetett jegyet venni. Majd miután kedd reggel megjelent a hír a hosszabbításról és ismét megnyitották a vásárlási lehetőséget, az oldal órákra lefagyott.
Jó eséllyel megugrik a londoni múzeum tagságának létszáma: aki többször jár arra az idén, célszerû taggá válnia, hiszen a 70 fontos összeg visszajöhet már három látogatásból. (A Dior-showra kb. 10 ezer forintba kerülnek a jegyek.)
A Dior-kiállítást övező hatalmas hájp már önmagában is elég reklám lenne, de tagadhatatlan, hogy aki szereti a szépet, annak tényleg élmény megnézni a kivételes gyűjteményt. A V&A szakértői kitettek magukért: több mint 500 tárgyat, köztük legalább 200 ruhakölteményt vonultatnak fel. (A tárlat alapja lényegében egy korábbi párizsi kiállítás volt, és ott is tömegek álltak sorba, hogy bejussanak.)
Fotók: V&A Museum
Diplomáciai karrier?
Christian Dior 1905-ben, jómódú normandiai család fiaként született. Édesapja diplomatának szánta, így fia hiába hasonlított érdeklődésében inkább kifinomult ízlésű, mindig elegáns édesanyjára, kénytelen volt beiratkozni a párizsi École des Sciences Politiques iskolába, hogy ott politikai tudományokat tanuljon. Csakhogy a bohém művészvilág elvonta az ifjú Dior figyelmét a tanulásról: minden érdekelte, ami avantgárd, ami eltér a megszokott dolgoktól. Ami a politikát illeti, anarchistának kiáltotta ki magát, és huszonévesen elment körülnézni a Szovjetunióba – ahol azonban sokkot kapott a látottaktól.
Egyetlen percet nem dolgozott diplomataként, és annyit elért emiatt csalódott apjánál, hogy az támogassa első művészeti galériája megnyitását. Az 1930-as évek elejének gazdasági világválsága azonban szinte földönfutóvá tette, és sok nélkülözés után végül divatillusztrációkból tudta fenntartani magát. Franciaország pamutkirályától, Marcel Boussac-tól kapott aztán kezdőtőkét, hogy megnyithassa saját divatházát az 1940-es évek közepén.
Christian Dior és egyik modellje, 1948 körül. Fotók: V&A Museum
„Soha nem láttam ekkora tömeget divatbemutatón. Mindkét showroom tele volt, és elegánsan öltözött nők ültek végig a lépcsőkön, ahonnan csak egy-egy pillanatra láthatták a felvonuló modelleket.” Ezt írta a Tatler and Bystander magazin tudósítója, Betty Kenward az 1947-es, első Dior-divatbemutatóról. A II. világháború utáni, kissé maszkulin női viseletek közt óriási feltűnést keltettek a radikálisan más, nőies, derekat hangsúlyozó ruhaköltemények. „Ez már forradalom, kedves Christian. Your dresses have such a new look!” – írta a Harper’s Bazaar főszerkesztője, Carmel Snow.
Fotók: V&A Museum
New Look. Ez lett aztán a neve a kollekciónak és két jellegzetes ruhaformájának, a Corolle és az En 8 modellnek. Akkoriban teljesen eltűnt a derék karcsúságát hangsúlyozó sziluett a női divatból, így Dior újítása, ami ezt visszahozta, forradalminak számított.
Hulló virágok
Külön szobát szenteltek a kiállítás kurátorai a virágmotívumoknak: Dior ugyanis gyerekkorától nagy rajongója volt a kerteknek, imádta tanulmányozni a virágkatalógusokat, és szívesen segített édesanyjának a granville-i családi kert kialakításában. Később ő maga tervezett egy pergolát is a kertbe. A Dior-ház alkotásain is gyakran megjelent a virágminta, sőt a későbbi kreatív igazgatók is előszeretettel díszítették virágos hímzésekkel a ruhákat.
Fotók: V&A Museum
A virágos teremben azonban nem árt óvatosan sétálgatni: ottjártamkor éppen lezuhant egy kisebb virágdísz a mennyezetről, szerencsére csak a látogatók mellé, és amúgy sem volt nehéz, így a teremőr mosolyogva távolította el.
Követők
Dior saját alkotásai mellett a legendás divatház hat kreatív igazgatójának munkásságáról is megemlékezik a londoni kiállítás: felvonultatja Yves Saint Laurent, Marc Bohan, Gianfranco Ferré, John Galliano, Raff Simons és Maria Grazia Chiuri által tervezett ruhákat.
Dior ugyanis 1957-ben, mindössze 52 évesen váratlanul elhunyt, és akkor mindössze 21 éves asszisztense, Yevs Saint Laurent lépett a divatház élére. A leghosszabb időt, 29 évet Marc Bohan töltötte a poszton, aki korábban több párizsi luxusdivatháznak dolgozott már, így a Molyneux, a Patou és a Piguet márkanevek alatt tervezett. Első Dior-kollekciója a Slim Look fantázianevet kapta, és a New York Times teljes győzelemnek nevezte, amit Bohan azonnal elért.
Elizabeth Taylor hollywoodi sztárszínésznő azonnal 12 ruhát rendelt a kollekcióból.
Ezt követően kilenc évig Gianfranco Ferré tervezte a Dior kollekcióit, majd 1997-ben John Galliano érkezett a divatház élére. Lényegében az ő vezetése alatt vált a Dior multimillió dolláros üzletté. Az excentrikus tervező szakmai sikereit azonban beárnyékolták privát megnyilvánulásai: antiszemita kijelentései miatt a Dior 15 év után, 2011-ben elköszönt tőle.
A Dior-ház történetének első és eddig egyetlen női tervezője, Maria Grazia Chiuri 2016-ban lépett színre. Az olasz dizájner korábban a Valentino színeiben dolgozott.
A Dior-utódok alkotásai. Fotó: V&A Museum
Margit hercegnő 21. születésnapi Dior-ruhája, a csillogó-villogó estélyi ruhák és sztárok Oscar-gálás outfitjei mellett a Dior márkájú parfümök, a ruhákat kiegészítő, szintén egyedi tervezésű táskák, cipők és más kiegészítők külön termet kaptak a kiállításon.
Fotó: V&A Museum
Az egyik legszebb szoba talán az, amelyben a különböző távoli kultúrák hatását mutatják be a tárlat összeállítói: egyiptomi, mexikói, távol-keleti ihletésű ruhaköltemények látványában tobzódhat a látogató.
