Az egész világon Hollandia a legfelkészültebb az önvezető autók elterjedésére, de várhatóan mégsem lepik majd el a holland városokat a sofőr nélküli autók. Eközben Magyarország élen jár az önvezető autós fejlesztésekben, de a használatban a lemaradók között leszünk.
A sofőr nélküliséghez egyébként minden feltétel adott Hollandiában, a városi közlekedés forradalma elé csupán egyetlen „akadály” gördül, mégpedig az, hogy a hollandok a sűrű városi részeken jellemzően kerékpárral közlekednek – derül ki a KPMG második Autonomous Vehicles Readiness Index tanulmányából.
Követendő példa
Hollandia az önvezető autókhoz szükséges infrastruktúra tekintetében világelső, a fogyasztói elfogadásban kizárólag Szingapúr előzi meg őket, de a technológiai innovációban és a szabályozásban is a legjobbak között vannak a tanulmány szerint. Így bármely ország számára
Hollandia követendő példa lehet, ugyanis nem csak az úthálózat minősége kiváló, de az emberek is lelkesek az új technológiáért és a kormányzat is igen támogató a fejlődéssel kapcsolatban.
Hollandiában például már most 6 százalék felett van a teljes gépjárműparkon belül az elektromos autók száma, de van még egy zéró emissziós járműtípus, ami még ennél is jobban meghatározza az ország közlekedését.
Hollandiában sok millió kerékpár van napi használatban, a sűrű, belvárosi területeken pedig nehéz lenne emiatt önvezető autós funkciókat és szolgáltatásokat elindítani. Ugyanis az elmúlt évtizedekben a holland városokban a gyalogosok és kerékpárosok mellett a járműforgalom eleve háttérbe szorult, így nincsenek dedikált, kizárólag autók által használható sávok, csatornák. Az önvezető járművek elterjedésével pedig az iparági szakértők szerint már az is jelentős kockázat, ha nagy számú önvezető jármű közlekedik közös útszakaszokon a sofőrök által vezetett járművekkel.
Belváros helyett autópályán jönnek az önvezetők
A belvárosi önvezetés helyett Hollandiában éppen ezért sokkal inkább az autópályán közlekedő teherforgalom automatizálására koncentrálnak. Jelentős időt és pénzt fektettek már be a kamionok úgynevezett „platooning” technológiájának fejlesztésébe, ahol
egy emberi vezető, mondhatni „kapitány” vezérel egy teljes kamion konvojt, melyek akár 30 centire is képesek megközelíteni egymást.
Az összekapcsolt digitális vezérlés révén a különálló járművek együtt gyorsítanak, fékeznek, manővereznek. A híres „tulipánfolyosón” Amszterdamból a belga Antwerpen felé, illetve Rotterdamból a német Ruhr-vidék felé hamarosan önvezető kamion-konvojokon száguldhatnak a termékek a holland kikötőkből Európa belseje felé.
A munkaerőhiány gyorsítja az önvezetés terjedését
Magyarország a felmérésben vizsgált országok közül a 21. helyen szerepel az önvezető autós felkészültség szempontjából. A tanulmány kiemeli, hogy
Magyarország a termelésre és a tesztelésre fókuszál, többek között a Zala Zone önvezetőautó-tesztközponttal, illetve a nemrég bejelentett BMW gyárral, de a használat szempontjából egyelőre a lemaradók között van.
Magyarország a lehető legtöbb pontot kapta a felmérésben az ország felkészültségére amiatt, hogy van dedikált kormányzati intézmény, de a szabályozó környezet és az innováció támogatás terén gyengébben szerepel. Zsótér Márton, a KPMG e-mobilitásért felelős menedzsere szerint Magyarország támogatja az önvezető technológiák fejlesztését, és az ezzel foglalkozó vállalatokat, de kevéssé valószínű, hogy a magyarok elsőként fogják ezeket a fejlesztéseket használni, köszönhetően a kis belföldi piacméretnek és az erős export fókusznak. Zsótér hozzátette azt is, hogy „a munkaerőhiány minden iparágban, így a logisztikában és közösségi közlekedésben is komoly probléma, melyre az önvezető technológia megoldást kínálhat.”
Borítókép: Yolanda Sun / Unsplash
